Megkopott az európai “blokklánc sziget” renoméja a brutális újságíró gyilkosság miatt

Még december 1-én, a máltai miniszterelnök, Joseph Muscat, a máltai “blokklánc sziget” kezdeményezés szószólója és támogatója bejelentette, hogy január közepével lemond. Döntésének fő okai a máltai nyomozó-újságíró, Daphne Caruana Galizia meggyilkolása és annak körülményei voltak. Az aktivisták azonban azonnali lemondásra szólították fel. Az európai parlamenti képviselők is támogatták a tüntetők kérését.

Caruana Galizia évtizedekig ellenállt a politikai nyomásnak és nem volt hajlandó feladni az újságírást. A máltai rendőrség kétszer is letartóztatta és többször beperelte, de ő kitartott nézetei mellett. 2016-ban, egy évvel a halála előtt, jelentéseket készített a Panama papírok és a máltai politikusok közötti kapcsolatokról. Muscat miniszterelnököt és két legközelebbi segítőjét azzal vádolta, hogy máltai útleveleket adtak el az azeri kormánynak. 2017. október 16-án Caruana Galizia-t meggyilkolták. Egy háztömbnyire a lakásától autóbombát robbantottak fel. Halála egy olyan események sorozatát indította el, amelyek sötét árnyékot vetnek a blokklánc sziget mögötti idealizmusra.

A máltai kormánytisztviselők azonnali lemondását követelő tüntetések egy megállíthatatlan láncreakciót indítottak el. Caruana Galizia még a sírjában sem nyugszik, hiszen a blokklánc sziget néhány neves miniszterének lemondását és végül maga Muscat miniszterelnök távozását is előidézte. Pedig jól indult indult Málta azon terve, hogy kriptovaluta és blockchain technológiai központtá váljon az Európai Unióban. 2018-ban a sziget jogalkotói törvényjavaslatot fogadtak el az elosztott főkönyvi technológiák szabályozásával kapcsolatban majd ezek után kezdett el az ország híressé válni blokklánc és kriptovaluta eseményeiről, ahova a vállalkozások jogbiztonságban települhetnek és fejleszthetnek.

Érkeznek a kriptovállalatok

2018-ban a Binance, a világ egyik legnagyobb kriptovaluta tőzsdéje nyilvánosan bejelentette, hogy Máltába költözik, miután a japán Pénzügyi Szolgáltatási Ügynökség figyelmeztetést adott ki. A Binance alapítója, Changpeng Zhao a Twitteren személyesen köszönte meg Muscat miniszterelnöknek azt, hogy befogadta a társaságát az országába, majd magabiztosan kijelentette, “Málta arra törekszik, hogy egy globális úttörő legyen a blokkláncon alapuló vállalkozások szabályozásában.”

Málta ugyanakkor mindig is véka alá rejtette politikai ellentmondásait és helyette a mediterrán idill valamint a kiváló pénzügyi reputáció álcája mögé bújt. Emiatt válhatott a sziget a blokklánc és kriptovaluta vállalkozások számára vonzóvá miközben technológiailag közismerten fejletlen ország, nem rendelkezik kiemelkedő technológiai háttérrel, nem úgy mint Észtország vagy Svájc.

Valószínű, hogy az újonnan odatelepülők közül csak keveset tudnak Málta politikai problémáiról, amik a 80-as években olyan erőszakos cselekményeket idéztek elő, amelyek majdnem a polgárháború szélére sodorták a piciny országot.

A tal-barrani összecsapások a most kormányzó Munkáspártot és a felemelkedő nacionalista párt tagjait is érintették. Az események csúcspontja Raymond Caruana, a Nacionalista Párt aktivistájának gyilkossága volt. A máltai bíróságon kiderült, hogy egy vádlott a Munkáspárthoz volt kapcsolható. A gyilkosság harminc éve történt, de az eset még mindig megoldatlan, ezért elgondolkodtató, hogy Daphne Caruana Galizia ügyére mikor derülhetne fény.

Caruana Galizia halála után először az idegenforgalmi miniszter, Konrad Mizzi és a gazdasági miniszter, Chris Cardona mondtak le. Mizzi miniszter egy szén-dioxid-kibocsátás nyomon követésére használható blokklánc-kompatibilis tárolón dolgozott. Cardona miniszter az ülésein a kriptovalutára vonatkozó szabályokról beszélt és elmagyarázta azt is, hogy mi teszi Máltát a kriptovaluták számára biztonságos menedékhellyé.

Mindketten Muscat miniszterelnök szövetségesei voltak, akik az Egyesült Nemzetek Szervezete előtt a kriptovalutát “a pénz jövőjének” nevezték és kijelentették, hogy Málta a “blokklánc szigetévé” fog válni. Caruana Galizia akkor azt írta blogján, hogy “teljesen megdöbbent. Málta várhatóan a világ bitcoin pénzmosó fővárosa lesz, már megtették az előkészületeket. Aki a kriptovaluták iránt érdeklődik, már pénzt utalt a Munkáspártnak és néhány panamai társaságnak.”

Az újságíró halála

Caruana Galizia halála morális árnyékot is vet a blokklánc szigetre. Hiszen hogyan működhet tovább egy politikai szálakkal átszőtt mozgalom, miközben egy újságírót meggyilkolnak, aki negatívan szólal fel ellene? A decentralizált technológiák egyik fő értéke, hogy globálisan demokratikussá és inkluzívvá teszi mindenki számára a pénzügyeket. Amely vállalkozások pedig kokettálnak egy a kritika erőszakos elhallgattatását preferáló ország kormányának, az alapjaiban kérdőjelezi meg az általuk képviselt etikai és morális normákat.

Sok olyan dolog szerepel Caruana Galizia írásaiban, amellyel a kriptovaluta ipar nem értene egyet. A bitcoinra úgy gondolt, mint a gazdagok eszközére, amellyel az adóellenőrzést próbálják elkerülni ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a hozzá hasonló újságírók hogyan használják a technológiát, amikor állami nyomás alatt kell dolgozniuk.

Málta valóban sokat tett az iparért. Ösztönzőket nyújtott az innovatív vállalkozások számára, hogy előremozdítsák a fejlődésüket és segítsék őket a pénzügyi rendszerekkel való kísérletezésben. Olyan vállalkozásokat is támogattak azonban, amelyeket Caruana Galizia valószínűleg erősen kritizált volna cikkeiben. Caruana Galizia a halála előtt azt írta: “Mindenütt vannak csalók, akármerre is nézel. A helyzet kétségbeejtő.” A nyilvános tüntetések most sok mindenről leránthatják a leplet. Talán most végre eljött az idő, hogy a kriptovaluták hívei és vállalkozásai végre felmérjék, hogy milyen bűnökben segédkezhettek, amik akár az újságíró halálához is vezethettek.