SpaceX-részvényest csinálnak minden kisbefektetőből, ha akarják, ha nem
Cikk meghallgatása
Az elmúlt évtizedek egyik legjobban teljesítő eszközévé a passzív indexalapok váltak, amelyek éves 10-15%-os hozamukkal messze túlteljesítettek néhány egyedi részvényt, befektetett idő-hozam tekintetében pedig a legjobb felhalmozható befektetéssé váltak. Ez a stratégia generációk megtakarítását védte a kiszámíthatatlanságtól, azonban a piac szerkezete elkezdett megváltozni és az S&P 500, valamint a Nasdaq 100 már nem azok, mint régen voltak.
A tőzsdén kereskedett alapokba ugyanis olyan részvények is bekerültek spekuláció céljából, amelyek korábban elképzelhetetlenek lettek volna – ilyen a SpaceX is, amit most minden kisbefektetőn át akarnak nyomni a passzív S&P 500-hoz hasonló alapokon keresztül.
Jött Elon Musk és a SpaceX felforgatott mindent
Június 12-én vezették be a tőzsdén a SpaceX részvényét, amely egyetlen hét alatt közel 30%-ot erősödött, piaci kapitalizációja pedig megközelítette a 2,7 billió dollárt – ezzel Elon Musk űrvállalatából a világ ötödik legnagyobb tőzsdei cége lett. A nyilvános részvénykibocsátás már önmagában is hatalmas port kavart, hiszen a vállalatot első sorban az állami szerződések tartják életben, bevétele pedig ehhez képest eltörpül, ugyanakkor az első körben olyan befolyásos üzletemberek, vállalatok és politikusok szálltak be, akik feljebb és feljebb srófolták csak az árat, mielőtt a kisbefektetők megérkezhettek volna a piacra.
Forrás: Yahoo Finance
Ezt követte a bejelentés, miszerint a legnagyobb részvényindexeknek is kötelező felvenniük a SpaceX részvényét alapjaikba, hogy a kisbefektetők – ha akarják, ha nem – passzívan is részesedjenek a részvényből. A CRSP, a Nasdaq, az FTSE Russell és az MSCI indexszolgáltatók olyan népszerű ETF-ekbe építették be a SpaceX-et, mint a Vanguard Growth Index Fund (VUG), vagyis mostantól szinte nem lesz olyan kisbefektető, aki ne lenne SpaceX-tulajdonos.
Háromszor kockázatosabb, mint a bitcoin
A SpaceX az egyik legnagyobb tőzsdén jegyzett vállalat, amely bitcoinnal rendelkezik – szám szerint 18 712-vel a legfrissebb jelentések szerint. Ez azt jelenti, hogy a kisbefektetőkre nemcsak rányomták a részvényt, hanem ezzel együtt a passzív bitcoin-befektetést is, amely bár kifizetődőnek bizonyult az elmúlt évtizedben, egyesek számára megkérdőjelezhető kockázattal bír.
A két eszköz sok esetben hasonlít: nincs nyeresége, nem fizet osztalékot, és legalább annyi kritikusa akad, mint rajongója. Az egyik alapvető különbség azonban eddig az volt, hogy a bitcoint senki sem kényszerítette senkire. Az indexbe való automatikus bekerüléssel ez megváltozik. A részvény implikált volatilitása kedden közel 120 volt – ez nagyjából háromszorosa az iShares bitcoin ETF (IBIT) értékének, és a legmagasabb az S&P 500, illetve a Nasdaq 100 összes komponense között. Ráadásul a SpaceX az egyetlen billió dolláros piaci értéken kereskedett vállalat, amelyik egyelőre veszteséges: az egy részvényre jutó eredménye (EPS) -0,67 dollár.
„A Vanguard és más nagy alapkezelők, amelyek követik a Nasdaq szabályváltozását, elárulják az amerikai megtakarítókat. A VUG a portfóliómban hamarosan SpaceX-részvényeket is fog tartalmazni. Ez súlyos piaci torzulást okoz.”
– nyilatkozta Ayman Saidi, a Strategic Investment Solutions partnere
Kisbefektetők a mélyvízben, akaratukon kívül
A passzív befektetési logika lényege éppen az, hogy az egyén nem kénytelen egyedi részvénykockázatot vállalni. Most azonban a legnagyobb indexalapok mechanizmusa pont ezt teszi kényszerűvé. Aki eddig tudatosan elkerülte a kriptót és a hasonlóan spekulatív eszközöket, az hamarosan egy extrém volatilitású, veszteséges, de politikailag-társadalmilag egy rendkívül megosztó vállalat résztulajdonosává válhat – akarata ellenére.
A SpaceX-részvény kereskedése egyébként tokenizáltan is elérhető olyan platformokon, mint a Binance, a Hyperliquid, a Bitpanda, a Kraken, az OKX, vagy éppen a Bybit.