Vajon miért nem szívlelik a nemzetek kormányai a bitcoint?

  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

A kormányok és a bitcoin viszonya a kezdetektől fogva komplikált. Központi kormányzat és intézményesített pénzügyek nélkül az emberiség kétségtelenül soha nem tudott volna eljutni a mostani fejlettségi szintjére. Közös szabályok lefektetése és betartatása nélkül, teljes káosz uralkodna a világban. A bizonyos fokú központosítás és az elszámoltathatóság megfelelő mértéke (ami adott helyzetekben az anonimitás kifejezett nélkülözését is jelentheti), fontos alapértékei bármely társadalomnak.

Ahogy a kriptovaluták, de legfőképpen a bitcoin, mára egyértelműen messze kinőtték az ötlet/alternatív kísérlet fázisát, és a használatuk folyamatosan, óriási mértékben terjed, egyre többen gondolkoznak el a kérdésen, hogy vajon a láthatatlan kéz, a globális pénzügyi rendszer szabályait hagyományosan a széles közönség bevonása nélkül meghozó mindenkori kormányok, engedni fogják-e a bitcoin forradalom kiteljesedését.

A kormányok felelőssége szempontjából vizsgálva kétségkívül nem előnyös a bitcoin decentralizált jellege. A mindenkori államvezetésnek pénzügyi döntéseket kell hoznia, irányítania, jobb esetben építenie kell a gazdaságot, hogy az emberek mindennapjait jobbá téve megőrizze népszerűségét, és minél tovább hatalmon maradhasson.

Ezen feladatában a legnagyobb segítsége egy központilag irányított, egységes fizetőeszköz, amelynek a rendelkezésre álló mennyiségét és egyéb paramétereit meghatározva, nagy mértékben kontroll alatt tarthatja annak az értékét. A stabilitás és kiszámíthatóság alapvető szükséglet egy több százmilliós ország éves költségvetésének megtervezésekor, hogy 10-20 éves lefutású gazdasági projektekről már ne is beszéljünk.

Amit nem értek attól félek, amit nem tudok irányítani azt el akarom pusztítani

A kormánynak nem érdeke egy olyan fizetőeszköz elterjedése, amelynek az értéke felett nincsen ellenőrzése. Amely pár hónap (vagy akár év) alatt 50%-t is veszíthet az értékéből, vagy 200-300%-t is növekedhet. Egy ilyen fizetőeszköz, amelynek sem az értékére, sem a rendelkezésre álló mennyiségére nincs a kormánynak ráhatása ellehetetleníti a fiskális politikát. A fiskális politika ellehetetlenülése pedig magával hozza a monetáris politika ellehetetlenülését is, hiszen lehet valakinek a fizetése 1 BTC, ha az az egyik hónapban 2, a másikban 1, a harmadikban 5 kiló kenyeret ér. Sajnos ez olyan gazdasági környezetet teremt, amelyben semmilyen érdemi fejlődés nem jöhet létre a kiszámíthatatlanság miatt.

Ami a decentralizációs elgondolást illeti, a blokklánc technológia valóban sikeresen bebizonyította, hogy pénzügyeink 67 köztesen beiktatott, a saját kis hasznát egyesével lefelező pénzügyi intézményi szereplő nélkül is biztonságosan működhetnek. Igaz, a tranzakciók sebességén és költségén, még számos érme esetében sokat kell fejleszteni, hogy ne okozzon problémát, ha az átlag vásárló naponta 12 alkalommal különböző, a rendszer szemszögéből elképesztően kicsi összeget mozgat a vásárlásai során.

A blokklánc technológia elterjedése azonban nem jelent egyet a decentralizált kriptovaluták hagyományos valuták hátrányára történő elterjedésével. A blokklánc technológiát kiválóan lehet alkalmazni hagyományos valutákhoz, illetve CBDC fizetőeszközökhöz is.

Ami a befektetőket illeti, mára már valóban fősodorrá váltak a kriptovaluta befektetések, azonban ez még mindig túlnyomórészt tisztán spekulatív jellegű, a befektetők többsége arra számít, hogy viszonylag rövid távon belül később a vételi árnál nagyobb mennyiségű fiat pénzért értékesítheti azokat, így haszonra szert téve, nem pedig azt tervezgeti, hogy majd 10-15 év múlva közvetlenül Dogecoinnal fog fizetni az új lakásáért.

Utópia vagy Disztópia? Jó kérdés

Bár a bitcoin és egyéb kriptovaluták túlnyomó többsége kétségtelenül valós problémákra kínál valós megoldást, és bizonyos ponton akár emberek százmilliói is aktív felhasználóivá válhatnak a digitális érméknek. Satoshi Nakamotonak, a bitcoin állítólagos megalkotójának az utópiája/disztópiája, egy teljesen anonim, lekövethetetlen, minden emberi és szabályozói interakció és közbeavatkozás nélkül működő pénzügyi rendszer megvalósulása ellen szól a hagyományos emberi társadalom és emberi természet összes szabálya.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy a BTC értéke a jövőben nem fog tovább nőni, akár a sokak szerint vizionált több százezer dollárra is.

Aki szeretne részletesebben olvasni a kérdéskörről, az angolul megteheti itt.

Kapcsolódó:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.