Nancy Pelosi – a politikus, aki mindenkit lepipált a tőzsdén
A Fehér Ház nemrég bejelentette: a 2024-es év tőzsdei bajnoka nem valamelyik befektetési guru vagy világhírű befektetési alap lett, hanem… Nancy Pelosi. A kaliforniai kongresszusi képviselő – korábbi házelnök – állítólag minden egyes nagyobb alapot túlteljesített, sőt, kétszer akkora hozamot ért el, mint Warren Buffett legendás cége, a Berkshire Hathaway.
A bejelentést Karoline Leavitt, a Trump-adminisztráció szóvivője tette meg a július 31-ei déluátni sajtótájékoztatón, ami önmagában politikai üzenet is volt: „beszéljenek a számok, és lássák, kinek a zsebe telt meg legjobban tavaly.” Mint mondta:
az amerikai emberek megérdemlik, hogy átlátható módon lássák, milyen döntéseket hoznak azok, akik őket képviselik – különösen akkor, ha ezek a döntések a saját pénztárcájukat is hizlalják.
Trump szerint nem általános tilalom kell, hanem Pelosi elszámoltatása
Miközben a PELOSI-törvény célja látszólag a képviselők tőzsdei machinációinak megfékezése, Donald Trump szerint az igazi probléma nem általános, hanem egészen konkrét: Nancy Pelosi. A republikánus elnök nyilvánosan bírálta saját párttársát, Josh Hawley szenátort is, aki ugyan benyújtotta a törvényt, de később a demokratákkal együtt szavazta meg azt. Trump „másodvonalas szenátornak” nevezte Hawley-t, és vizsgálatot követelt Pelosi elmúlt 25 évnyi befektetési döntéseiről.
2022-ben például hatalmas visszhangot váltott ki, amikor Paul Pelosi több tízezer részvényt vásárolt a chipgyártó Nvidia-ban, nem sokkal azelőtt, hogy a Kongresszus chipgyártás-támogatási törvényt szavazott meg – természetesen a céget is érintve.
A Fehér Ház szóvivője, Karoline Leavitt úgy fogalmazott: Trump elvi szinten egyetért azzal, hogy a törvényhozók ne használhassák fel kiváltságos helyzetüket meggazdagodásra, de szerinte „Pelosi-nak kellene lennie a középpontban”, mivel az insider trading vádja „túl régen lóg a levegőben”.
A szóvivő szerint:
Évi 174 000 dollárt keres, mégis kb. 413 millió dolláros vagyonnal rendelkezik. 2024-ben Pelosi részvényportfóliója 70%-ot nőtt, és ezzel minden nagy befektetési alapot felülmúlt – még Warren Buffett Berkshire Hathaway-jét is.
A nyilatkozat időzítése sem véletlen, hiszen egy nappal korábban fogadta el a Szenátus azt a törvényjavaslatot, amely megtiltaná a kongresszusi képviselők részvénykereskedését. A neve? PELOSI Act. Pontosabban: „Preventing Elected Leaders from Owning Securities and Investments” – vagyis: „a megválasztott vezetők részvény- és befektetéstulajdonlásának megakadályozása”.
Lássuk be, ez elég szarkasztikus…
Nancy Pelosi – akiről a törvényt elnevezték – meglepő módon maga is megszavazta az előterjesztést, amely végül szoros, 8:7 arányban ment át. Érdekesség, hogy a javaslatot Josh Hawley, egy republikánus szenátor terjesztette be, de a támogatók túlnyomó része demokrata volt.
Mennyit keresett Pelosi – és hogyan?
Trump-adminisztráció szerint Pelosi portfóliója minden egyes nagyobb hedge fundot felülmúlt. Hogy pontosan milyen cégek részvényeit vásárolta, és mikor, azt a vagyonnyilatkozatai alapján csak késleltetve tudja meg a közvélemény – már ha egyáltalán.
Tavaly portálunk is beszámolt arról, hogyan vált Pelosi kereskedése sokak szemében szimbólumává annak, mennyire átláthatatlan a politikusok pénzügyi manőverezése. A legnagyobb figyelmet azok az ügyletek kapták, amelyeket nem maga Nancy Pelosi, hanem férje, Paul Pelosi bonyolított le – közvetlenül azelőtt, hogy a Kongresszus fontos döntéseket hozott volna az adott cégeket érintő szabályozásokról.
2022-ben például milliós értékben vásárolt Nvidia-részvényeket, napokkal azelőtt, hogy a Kongresszus szavazott a félvezetőgyártást támogató törvényről. A nyereséges ügyletet ugyan utólag visszavonták, de a kérdések megmaradtak: vajon valóban véletlen időzítés volt?
A pletykák szerint Paul Pelosi „megérzései” látványosan egybeestek felesége politikai napirendjével. És bár eddig sosem bizonyították, hogy jogellenesen kereskedett volna, a nyereségesség mértéke – és az ismétlődő mintázatok – egyre több szkeptikus hangot váltottak ki. Sokan úgy vélik: ha jogilag nem is, erkölcsileg mindenképp határeset, amikor egy politikus környezete ennyire jól „érzi” a piacot.
Egy „törvényes csalás” határai
A legnagyobb probléma, hogy a jelenlegi szabályozás megengedi a képviselők számára a részvénykereskedelmet, mindaddig, amíg a nyereség nem bizonyíthatóan bennfentes információból származik. Ez azonban azt is jelenti, hogy egy képviselő akár olyan törvényhozási folyamatban is részt vehet, amely egy adott cég részvényeit befolyásolja – miközben már korábban bevásárolt belőlük.
A PELOSI Act ezt a kiskaput zárná be.
De vajon elég ennyi? És egyáltalán: hogyan lehetne valóban átláthatóvá tenni a politikusok pénzügyeit?
Mi lenne, ha a politikusok vagyonnyilatkozatai a blokkláncra kerülnének?
A vagyonnyilatkozatok jelenleg papíralapú vagy egyszerű digitális formában készülnek el, és gyakran csak korlátozottan vagy utólagosan hozzáférhetők. Ráadásul az adatok nehezen kereshetők, időnként szándékosan homályosak, és az ellenőrzésük is körülményes. Így ha egy politikus ügyesen időzített tőzsdei manővert hajt végre, hónapokkal később derülhet csak ki – ha egyáltalán.
Egy blokkláncra épülő vagyonnyilatkozat-rendszer alapjaiban változtathatná meg ezt a helyzetet.
A blokklánc technológia egyik legnagyobb előnye az átláthatóság és megmásíthatatlanság. Ha egy politikus bevallott vagyona egy nyilvános, auditálható rendszerbe kerülne fel – például egy nemzetközi szabványok szerint kialakított blokkláncra –, az adatok utólag nem módosíthatók, mindenki számára elérhetők, és valós időben frissíthetők lennének.
Mit nyernénk vele?
- A nyilvánosság és a média azonnal látná a vagyonváltozásokat.
- Egyértelmű lenne, ha egy politikus pár nap alatt szokatlan nyereségre tesz szert.
- Összeköthetők lennének a döntéseikkel: például, ha egy új törvény befolyásolja egy adott cég részvényeit, és az illető korábban bevásárolt belőlük.
- Az adatok nem tűnhetnek el, nem késleltethetők, nem szerkeszthetők visszamenőleg.
Már most is léteznek hasonló próbálkozások:
Egyes országok (például Észtország vagy Grúzia) kormányzati adatrendszerei már részben blokkláncra épülnek, igaz, nem vagyonnyilatkozatokra. Ugyanakkor több civil szervezet is javasolt már hasonló mechanizmust az Európai Unión belül – eddig kevés sikerrel.
Valószínűleg épp azért, amiért a PELOSI Act is csak most, évekkel a visszaélések után született meg: az átláthatóság nem minden hatalmi érdek szolgálatában áll. És bár technikailag megoldható lenne, politikailag sokkal kevésbé kényelmes – főleg azoknak, akik nem akarják, hogy lássuk, mibe és mikor fektettek.
Mennyit „dolgozott” vele?
Nancy Pelosi – immár sokadszor – bizonyította, hogy nemcsak politikai érzéke van kifinomult szinten, hanem a tőzsdei időzítése is egészen páratlan. Hogy ez pusztán véletlen, rendkívüli érzék vagy jól informált döntés eredménye, arra csak tippelhetünk, mert valószínűleg soha nem derül ki. Az viszont biztos, hogy miközben az átlagamerikai a 2024-es infláció és kamatemelések súlya alatt görnyedt, Pelosi portfóliója szárnyalt, lekörözve minden nagy befektetési alapot.
És ki tudja – ha így halad, a Nasdaq is nevezhetné át magát Pelosi 500-ra.
Ráadásul még vicces nevű törvényt is írtak róla.
A blokklánc-nyilvánosság egyelőre nem kötelező az amerikai kongresszusban – de talán nem is ártana. Mert míg a politikusok továbbra is zárt ajtók mögött gazdagodnak, addig a kriptós világban mindenki láthatja, mit csinálsz a tárcáddal. Lehet, hogy a decentralizáció nem tökéletes, de legalább nem úgy tesz, mintha az lenne.