Érkezik az állami-szintű kriptovaluta-bányászat, nem menekül senki
Cikk meghallgatása
Eredetileg a Bitcoin-ökoszisztéma azért jött létre, hogy alternatívát kínáljon minden pénzügyi rendszerrel szemben, ahol központi intézmény vagy állami ellenőrzés szükséges. Ennek ellenére egyre több ország ismeri fel a vezető kriptovalutában rejlő szerepet, hol technológiai, hol pénzügyi szempontból, ezek a felismerések pedig stratégiai tartalékokat, vagy akár nemzeti kriptovaluta-bányászatokat eredményeztek – ehhez a listához csatlakozik most Omán, amely teljesen új szintre emeli a kriptovaluta-szektor feletti kontrollt.
Miközben egyes államok továbbra is tiltakozásokkal vagy különadókkal próbálják visszaszorítani a szektort, Omán egészen más utat választott: állami keretek közé tereli a kriptovaluta-bányászatot, a beruházás értéke pedig meghaladja a 210 milliárd forintot is.
Egyetlen állami bányászpool létrehozása a cél
Az Ománi Szultánság Közlekedési, Kommunikációs és Információs Technológiai Minisztériuma elindította az Omanhash nevű nemzeti bitcoin-bányászati poolt, amelyhez minden engedéllyel működő bányászvállalatnak kötelező csatlakoznia.
A rendszer technológiai hátterét az Enegix Global biztosítja, míg a helyi üzemeltetésben a Frontier Technologies vesz részt. Az induló szakaszban a pool várhatóan mintegy 10 exahash/másodperc (EH/s) számítási teljesítményt fog össze, ami már önmagában is jelentős részesedést jelent a globális bitcoin-hálózatból.
Egy régi beruházás új köntösben
Omán 2022 óta foglalkozik az ipari szintű bitcoin-bányászattal és adatközpont-beruházásokkal, ezek értéke pedig meghaladta a 700 millió dollárt, vagyis összesen 213 milliárd forint értékben eszközöltek beruházásokat a szektorban. Ezek mindegyike a Salalah Szabadkereskedelmi Övezetben történt, céljuk pedig az olajfüggő gazdaság fokozatos fellendítése digitális infrastruktúrával, adatközpontokkal, mesterséges intelligenciával és blokklánc-technológiával.
A becslések szerint Omán ma már a globális bitcoin-hashrate körülbelül 3%-át ellenőrzi, ami nagyjából 30 EH/s teljesítménynek felel meg.
„Ez a második szuverén megbízatásunk, és visszaigazolja azt a modellt, amelyet Kazahsztán óta építünk. Az egyértelmű engedélyezési keretrendszerek segítik a bányászokat a jogszerű működésben, az indokolatlan adóterhek elkerülésében és az átlátható kommunikációban a hatóságokkal.”
– nyilatkozta Olzhas Amirov, az Energix Global üzletfejlesztési igazgatója, aki Kazahsztán után Ománban is állami-szintű bitcoin-bányászatot épített fel
Forrás: BitcoinBázis
Szabadság helyett átláthatóság
Az új rendszer egyik legfontosabb következménye, hogy az állam pontos képet kaphat a bányászati bevételekről, az energiafelhasználásról és az újonnan kibányászott bitcoin áramlásáról. Bár a hálózat decentralizált marad, a bányászati kapacitás jelentős része egy államilag felügyelt struktúrába kerül. Omán ezzel nem a bitcoin ellen lép fel, hanem annak gazdasági hasznát próbálja maximalizálni. Kérdés, hogy fognak erre reagálni a kisebb kriptovaluta-felhasználók, akik eddig otthonaikban, vagy vállalkozásaikon keresztül járultak hozzá a digitális ökoszisztéma növekedéséhez.
Alternatíva Magyarország számára
Játsszunk el a gondolattal, hogy véget ér a magyar kriptovaluta-felhasználók tudatos elüldözése a legfrissebb kormányzati nyilatkozatok alapján: ha népességarányosan és a gazdasági mérethez igazítva hazánk indítana el egy hasonló programot, az nagyjából egy 80-120 millió dolláros, vagyis 30-45 milliárd forintos, kezdeti beruházást jelentene.
Ez néhány tíz megawattos adatközponti kapacitást és néhány száz petahash–1 exahash közötti bányászati teljesítményt eredményezhetne. A kihívást elsősorban az jelentené, hogy Európában az ipari villamosenergia ára jellemzően jóval magasabb, mint a Közel-Keleten, még akkor is, ha az Alföld például jó demográfiai jellemzőkkel bírna.
Emiatt egy magyar állami bitcoin-bányászati projekt valószínűleg csak akkor lehetne versenyképes, ha olcsó nukleáris, megújuló vagy egyéb többletenergiára épülne. Omán példája ugyanakkor jól mutatja: a bitcoin-bányászat már nem csupán technológiai hobbi, hanem egyes országok számára stratégiai iparággá vált.