Kamuarany és üres ígéretek: megvalósíthatatlan a BRICS új szuperpénze
Cikk meghallgatása
Az elmúlt években rendszeresen szárnyra kaptak azok a hírek és elemzések, amelyek szerint a BRICS-országok – Kína, Oroszország, India, Brazília és szövetségeseik – egy közös, arany fedezetű kereskedelmi valuta bevezetésére készülnek. A narratíva szerint ez a lépés végleg megdönthetné az amerikai dollár globális tartalékvaluta-státuszát és új korszakot nyithatna a nemzetközi pénzügyekben. A Mises Institute elemzése szerint azonban ez az elképzelés nem több gazdasági fikciónál. Bár a dollárfüggetlenedés gondolata csábítóan hangzik a geopolitikai csatározások közepette, a blokk tagjainak egyetlen gazdasága sem lenne képes életben maradni egy olyan szigorú monetáris rendszerben, amilyet a valódi aranyalap megkövetelne.
A probléma gyökere a BRICS-tagállamok gazdasági berendezkedésében és növekedési modelljében rejlik. Kína, Oroszország és India gazdasága évtizedek óta a mesterségesen alacsonyan tartott hazai bérekre, a folyamatos inflációra, az állami szubvenciókra, valamint az olcsó exportra és nyersanyagkitermelésre épül. Az úgynevezett kelet-ázsiai fejlesztési modell, amelyet Kína is sikeresen adaptált, a lakossági megtakarítások inflációs elértéktelenítésével és a tőke államilag kijelölt ipari projektekbe terelésével kényszeríti ki a növekedést. Egy aranyhoz kötött valuta viszont azonnal gátat szabna a fedezetlen pénznyomtatásnak, és szigorú monetáris fegyelmet követelne meg. Ha a BRICS tagjai valóban bevezetnének egy aranyalapú valutát, az elkerülhetetlenül felszínre hozná a helyi ipar és a nyersanyagkiaknázás belső versenyképtelenségét. Ez pedig heves politikai konfliktusokat váltana ki az érintett országok azon elitalakulataival, amelyek éppen erre az inflációs és államilag támogatott rendszereikre építették fel a vagyonukat.
Egyes országok múltja sem összeegyeztethető ezzel a pénzzel
Az egyes tagállamok intézményi múltja és gazdaságszerkezete egyenesen tiltja az efféle pénzre való átállást. Oroszországban az állam túlzott beavatkozása és a központi irányítás történelmi léptékű tradíció, amely a cári időktől a szovjet időszakon át a mai energiahordozó-központú modellig vonul végig. India hasonlóan magas inflációs rátákkal és kiterjedt állami támogatási hálózattal működik. Ezen szerkezeti korlátok mellett az új fizetőeszközre történő váltás a saját növekedési motorjaik leállítását jelentené. Ráadásul az olyan jelenségek, mint a kínai elektromosautó-ágazatban tapasztalható strukturális túltermelés, jól mutatják, hogy a mennyiség hajszolása a minőség és a valódi piaci kereslet rovására megy – egy olyan hiányosság ez, amelyet az aranyalap szigora azonnal büntetne.
A fizikai arannyal szemben ugyanakkor sokan a bitcoint tekintik a digitális kor valódi kemény pénzének, amely sajátos előnyöket és hátrányokat hordoz magában egy klasszikus aranyalaphoz képest. A bitcoin legfőbb előnye a teljes átláthatóság, a határtalan hordozhatóság és a decentralizált szerkezet: míg a fizikai arany tárolása, auditálása és országhatárok közötti mozgatása rendkívül költséges és geostratégiai kockázatokat hordoz, addig a bitcoin azonnal, közvetítők nélkül és hamisíthatatlanul igazolható a blokkláncon. Ezzel szemben a bitcoin hátránya a rövid távú árfolyam-ingadozásában rejlik, ami jelenleg még megnehezíti, hogy kiszámítható nemzetközi kereskedelmi elszámolóeszközként működjön. Ráadásul a BRICS-hez hasonló, centralizált kontrollra épülő államok számára a bitcoin teljes ellenőrizhetetlensége és államfeletti jellege legalább akkora politikai elutasításba ütközik, mint az aranyalap által megkövetelt monetáris fegyelem.
A helyzet iróniája az, hogy míg a BRICS részéről érkező ígéretek csupán politikai szólamok maradnak, a nyugati világban tomboló infláció és megélhetési nehézségek pont a szigorúbb, értékálló pénzügyi rendszerek felé terelik a piaci igényeket. Ha a Nyugaton valaha is teret nyerne a visszatérés egy aranyhoz vagy hasonló szilárd alaphoz kötött monetáris szigorhoz, az szétzúzná a BRICS ázsiai beszállítói és gyártó kapacitásaira épülő modelljét. A megtakarítóvá váló nyugati fogyasztók ugyanis kevesebb, de tartósabb és jobb minőségű árut vásárolnának, ami a fenntarthatatlan kapacitások leépüléséhez vezetne. A BRICS aranyalapú valutája tehát nem a dollár trónfosztója, hanem egy megvalósíthatatlan gazdasági délibáb, amellyel a blokk csupán a saját belső, strukturális gyengeségeiről próbálja elterelni a figyelmet.
Költs kriptóból közvetlenül a Kraken Krak Mastercarddal!
MI A TEENDŐD?- Regisztrálj a Krakenre a linkünkkel.
- Igényeld meg ingyenesen a Krak Cardot.
- Add hozzá Apple Payhez vagy Google Payhez.
- Vásárolj közvetlenül Kraken egyenlegedről akár 400+ kripto- és fiat eszközzel.
- Élvezd a 2% cashback-et a vásárlások után, havi vagy éves kártyadíj nélkül!
