Meddig marad a TBSZ a magyar befektetők egyik legnagyobb adózási fegyvere?
Cikk meghallgatása
Két dolog biztos az életben: az adózás és a halál – tulajdonítjuk a mondatot Benjamin Franklinnek, melyből az első meglehetősen száraz technikai kérdésnek tűnhet, pedig hosszabb távon akár millió forintok sorsáról is dönthet, ha okosan használjuk. Magyarországon a befektetési termékekből származó árfolyamnyereség ugyanis könnyedén adómentessé válhat a Tartós Befektetési Számla, vagyis a TBSZ használatával.
A TBSZ konstrukciója 2010 óta létezik hazánkban, célja pedig a kifejezetten hosszú távra tervezett megtakarítások ösztönzése, mellyel öt évet követően adómentes, legális jövedelemre tehetünk szert. Utánajártunk, miért mond le az állam önként erről az adóbevételről, és valóban veszélyben lehet-e a stratégia.
Amit a TBSZ-ről tudni kell
A Tartós Befektetési Számla, vagyis a TBSZ története 2010-ben kezdődött, amikor az öngondoskodás és a hosszú távú megtakarítás ösztönzésére vezették be – kamat- és árfolyamnyereség-adó kedvezményt kínálva. A logika mögött az áll, hogy az állam lemond a rövid távú adóbevételről, hogy a lakosság hosszabb ideig tartsa befektetéseit, növelve a pénzügyi vagyont és csökkentve az állami ellátórendszertől (pl. nyugdíj) való függést.
Kimondhatjuk tehát, hogy a TBSZ nem egy adóoptimalizációs trükk, hanem a gazdaságpolitika egyik ösztönzője.
Működésének kulcsa a gyűjtőév, amely minden adott naptári év december 31-ig kínál befizetési lehetőséget, majd ezt követően kezdődik a tényleges lekötési időszak. Elindításához legalább 25 ezer forintra van szükség, minden új naptári évben pedig új TBSZ-t lehet nyitni olyan szolgáltatóknál, mint az Interactive Brokers, a K&H Értékpapír vagy éppen az OTP.
A törvény szerint három év után a hozam adója kedvezményes, öt év után pedig nulla. A jelenlegi szabályozás szerint a 2025-től nyitott számláknál a szocho is része a rendszernek: három éven belüli feltörésnél 15% szja és 13% szocho, három és öt év között 10% szja és 8% szocho, öt év után pedig 0–0%.
Forrás: MNB.hu
Amit a TBSZ-en tartani lehet
TBSZ-t bankoknál és befektetési szolgáltatóknál lehet nyitni, legtöbbször online. Bár a költségek jelentősen eltérnek a különböző platformokon, egyes kivételektől eltekintve a havi díja nagyjából 2-3000 forint között alakul: a Lightyear jelenlegi konstrukciója díjmentes, az Interactive Brokersnél viszont havi 2000 forintos minimumdíj merül fel, miközben a K&H Értékpapír csomagonként eltérő, 6,99 eurós/dolláros megbízási díjat alkalmaz.
A TBSZ-en belül a befektetéseket szabadon lehet kezelni, vagyis nem feltétlenül kell ugyanazt az eszközt öt évig tartani. A kínálatban vannak különböző részvények, kötvények, tőzsdén kereskedett alapok, vagyis ETF-ek és kriptovaluták is. Fontos megjegyezni, hogy ezek nem blokkláncon vezetett tokenek, hanem olyan termékek, amik követik a mögöttes eszköz árfolyamát, így ne lepődjünk meg, ha egy BTC ETF például 50-100 dollár között mozog – teljesítménye 1:1-ben a bitcoin árfolyamváltozását követi.
Veszélyben lehet a TBSZ intézménye
A TBSZ politikai jövőjével kapcsolatban az első találgatások idén márciusban jelentek meg, amikor a 2026-os országgyűlési választáson csúfosan leszerepelt Magyar Kétfarkú Kutya Párt egy szakmailag ezer sebből vérző javaslatot tett közzé, melyben az adómentesség korlátozásáról írnak.
Négy hónappal a választások után jelenleg nincs olyan hatályos jogszabály, amely automatikusan eltörölné az öt év utáni adómentességet, a TBSZ pedig említés szintjén sem merült fel eddig komolyabban. Ennek ellenére a Reddit-közösség aktívan vitatja a témát, tartva attól, hogy az újonnan létrehozott TBSZ-számlák konstrukciója megváltozhat, míg a korábban megnyitottaké maradna változatlanul.
A TBSZ európai vetélytársai
A környező országokban hasonló trend volt látható a 2008-as gazdasági válság után, hogy ösztönözzék a hosszabb távú megtakarításokat, csökkentve az állami rendszerektől való függést: Csehországban 2024 óta működik a DIP, amely évente legfeljebb 48 ezer koronás (722 ezer forint) adóalap-kedvezményt biztosít, 10-60 éves távon.
Lengyelországban az IKE és az IKZE is hasonló öngondoskodási célt szolgálnak, utóbbi például befizetési adókedvezményt biztosít, míg az IKE 2026-os befizetési limitje 28 260 zloty (2,4 millió forint). A legjobb párhuzamot azonban a francia PEA adja, amely öt évet követően mentesíti az osztalékokon és árfolyamnyereségeken elért hozamot. A legfontosabb különbség azonban, hogy a PEA sokkal szigorúbban határozza meg, milyen értékpapírok kerülhetnek bele a csomagba – elsősorban európai vállalatok részvényei és kötvényei.
Érdemes megemlíteni még a Svédországban érvényben lévő ISK-t, amely nem úgy korlátozza az adót, mint a többi európai modell, hanem a számlán tartott vagyonra számított éves, úgynevezett schablonskatt alapján, 300 ezer svéd korona (kb. 10 millió forint) alatti vagyonra ad adómentes küszöböt.
Költs kriptóból közvetlenül a Kraken Krak Mastercarddal!
MI A TEENDŐD?- Regisztrálj a Krakenre a linkünkkel.
- Igényeld meg ingyenesen a Krak Cardot.
- Add hozzá Apple Payhez vagy Google Payhez.
- Vásárolj közvetlenül Kraken egyenlegedről akár 400+ kripto- és fiat eszközzel.
- Élvezd a 2% cashback-et a vásárlások után, havi vagy éves kártyadíj nélkül!
