Nemzetgazdasági baklövés a bitcoin bányászat betiltása

A bitcoin és egyéb kriptovaluta bányászata 2021 egyik leghevesebben vitatott témája volt, melynek középpontjában a tevékenység energiaigénye és a kriptók potenciális gazdasági értéke állt. Míg egyes országok magasztalták a kriptobányászatot, más államok korlátozták vagy egyenesen betiltották azt. Annak érdekében, hogy tisztában lássuk a helyzetet, vessünk egy pillantást a rendkívül befektetésarányos megtérülésnek mondható bitcoin bányászat alternatív költségeire – avagy: a tevékenység korlátozása miért számít az egyik legnagyobb nemzetgazdasági baklövésnek. A következőkben bemutatjuk egy-egy ország energiaköltségét, valamint a bányászat betiltása és/vagy korlátozása az adott ország gazdaságára gyakorolt hatását.  

A bitcoin bányászat geopolitikai helyzete

A Bitcoin hashrátája az egész világot behálózza, ami jelentős mértékben hozzájárul a teljesítményéhez és a támadásokkal szembeni ellenálló képességéhez. Kína 2021 nyarán bevezetett kriptobányászat ellenes fellépése jelentősen hozzájárult a hálózat hashrátájának megoszlásához. A tilalom előtt Kína a bitcoin globális hashrátájának 44 százalékát birtokolta, az alábbi ábrán azonban látható, hogy a helyzet konkrétan a feje tetejére állt (forrás: Cambridge Bitcoin Electricity Consumption Index)

A legtöbb törvényhozó szervezet a bitcoin bányászatot vagy egy rendkívül potenciális gazdasági lehetőségnek, vagy – éppen ellenkezőleg – fenyegetésnek tekintette. A kriptovaluta bányászat a játékelmélet egy tökéletes illusztrációja: egyes országok be fogják tiltani, míg másik befogadják és maguk is kiveszik a részüket a gazdasági előnyeiből.

A Bitcoin egyre nagyobb teret nyer, így a törvényhozóknak el kell dönteniük, melyik oldalt kívánják erősíteni. Az utóbbi időben számos amerikai állam, Venezuela, Laosz, Portugália és Észtország is a kriptovaluta és a bitcoin bányászatot támogató politika mellett döntött. Mindeközben Kína, Norvégia, Svédország az ezzel ellentétes megközelítést választotta. Kazahsztán (a cikkben nem vettük figyelembe a Kazahsztánban dúló lázongásokat és az internettiltás miatt partvonalra került bányászatot, ami a gyanúnk szerint ideiglenes állapot) és Izland törvényhozói jelenleg éppen az aranyközéputat próbálják megtalálni a bányászok energiafogyasztásának korlátozására irányuló javaslatokkal. Ezen javaslatok ugyanakkor könnyedén az ország kárára mehetnek, mivel jelenleg a bitcoin bányászatnak köszönhetően rendkívül magas profitra tesznek szert. Mielőtt azonban kitérnénk a tilalmak és korlátozások következményeire, vessünk egy pillantást a bányászat ellenes törvényjavaslatokat fontolgató országok energiahálózatára. Az alábbi államok egytől egyig rendelkeznek egyfajta energiamixszel, amelynek köszönhetően képesek támogatni a kriptovaluta bányászatot, valamint hasznot húzni abból.

Norvégia

2021 novemberében Norvégia úgy döntött, megfogadja az Európai Unió által javasolt kriptovaluta bányászat ellenes törvényjavaslatát. Az államban az átlagos háztartási áramdíj 0,06 $/kWh, ami a bányászati tevékenységeket rendkívül nyereségessé teszi. Tekintettel az ország energiamixére, a „zöld” kriptovaluta bányászat igencsak pozitív hatással lenne az ország gazdasági helyzetére.

Svédország

Idén Svédország felszólította az EU-t, hogy tiltsa be a kriptovaluta bányászatot, utalva annak magas energiaigényére. Az országban az átlagos háztartási áramár 0,20 $/kWh, míg az ipari díjak 0,076 $/kWh körül alakulnak. Svédország egyébként rendkívül energiagazdag, és kiemelkedően erős nukleáris infrastruktúrával rendelkezik.

Izland

Izlandon óriási bányászfarmok üzemelnek, és elviekben a bitcoin 8 százalékát az országban bányásszák. Az állam gazdag a megújuló energiában, energiatermelésnek mindössze 0,01%-a származik fosszilis tüzelőanyagokból. A háztartások átlagos áramdíja 0,14 $/kWh, míg a vállalkozások átlagos költsége 0,05 $/kWh. Az izlandi energiahálózatban a geotermikus és a vízenergia dominál, aminek következtében az állam számára előnyös lehet – Salvador példáját követve – geotermikus energiát használni a bitcoin bányászathoz.

Kazahsztán

A bitcoin hashrátájának 18,1%-át jelenleg az ország adja (adta, a lázongások előtt). A helyi törvényhozók ugyanakkor folyamatosan a kriptovaluta bányászok villamosenergia-hozzáférésének korlátozásáról tárgyalnak, melynek következtében a helyi bányászok kénytelenek lennének más, kriptobarát államba áttelepülni. A kazah állampolgárok számára az elérhető átlagos áramdíj 0,04 $/kWh. Az ország energiahálózatát egyébként a fosszilis tüzelőanyagok uralják.

Gazdaságilag ostobaságnak bizonyul a kriptobányászat korlátozása – az energiahiány ellenére is

Az energiahiány veszélyezteti a kazahsztáni és izlandi kriptobányászat fenntarthatóságát és jövőbeli növekedését. Izlandon a kapacitáshiány például arra kényszerítette az ország nemzeti energiavállalatát – Landsvirkjun –, hogy ne engedjen új bitcoin bányászokat letelepedni az országban. Ha az energiakorlátozások még szigorúbbá válnak, elképzelhető, hogy a helyi vállalatok, melyek az ország geotermikus energiáját használják – többek között a Hive Blockchain, Genesis Mining és a Bitfury Holdings –, kénytelenek lesznek korlátozni működésüket, aminek következtében az izlandi kormány kevesebb adóbevételre fog szert tenni.

Amint az említettük, a kazah törvényhozók az utóbbi időben szintén arra törekedtek, hogy korlátozzák a bitcoin és a kriptobányászat részesedését az ország elektromos hálózatából. A kriptobányászat évente több mint 230 millió dollárt hoz a költségvetésbe, és becslések szerint öt év alatt 1,5 milliárd dollárral növeli az állami GDP-t, ami több mint 300 millió dollár adóbevételt eredményez. Ebből kifolyólag nem éppen lenne ideális döntés a törvényhozók részéről, ha folytatnák politikájukat, hiszen mindez olyan országokba kényszerítené áttelepülni a bányászokat, ahol olcsó az áram és kedvezőbbek a törvények – mint például Venezuelában vagy Texas államban.

A kriptobányászatot övező bizonytalanság miatt a bányászok helyzete egyáltalán nem rózsás, hiszen jogi státuszuk pillanatok alatt megváltozhat. A svéd kormány például szempillantás alatt a bányászat ellen szólalt fel, Kína pedig néhány hónap alatt teljes szabályozási változáson esett át.

Záró gondolatok

A bitcoin bányászatot övező politika rendkívül összetett. Megtapasztaltuk már, mi történik, ha egy ország betiltja a bitcoin bányászatot, és a bányászok egy barátságosabb régióba vándorolnak át. Ahogyan ugyanakkor a bitcoin árfolyama és befolyása egyre jobban nő, a hashráta a gazdasági hatalom egyik szinonimájává válik. A bányászatot tiltó államok lemondanak a kriptovaluták övezte lehetőségekről; Norvégia, Svédország, Izland és Kazahsztán pedig, mely országok rendelkeznek a kriptobányászathoz szükséges energiakapacitással és infrastruktúrával, a kriptovaluta ellenes törvények bevezetésével a történelem egyik legrosszabb gazdasági döntéseit vonultatnák fel.