Amerika hitelkockázata vészriadót fúj: Rekordmagasságban az államadósság CDS-ára
Az Egyesült Államok államadósságára kötött hitelbiztosítási swapok (CDS – Credit Default Swap) ára 2025 májusában a 2008-as pénzügyi válság óta nem látott szintre emelkedett, ami a piacok körében egyre növekvő aggodalmat jelez az ország fiskális stabilitásával kapcsolatban. Közzétett friss adatok szerint a CDS-árak mostanra elérték az 50 bázispont körüli értéket, ami azt jelenti, hogy 10 millió dollárnyi amerikai államadósság biztosítása évente mintegy 51 330 dollárba kerül – ez jelentős emelkedés a 2024 végi 29 000 dolláros szinthez képest. De mi áll a háttérben, és mit jelent ez a globális gazdaság számára?
A felszín alatt fortyogó válság
A CDS-ek ára alapvetően azt mutatja, hogy a befektetők mennyire tartanak attól, hogy egy adott ország nem tudja törleszteni adósságát. Az USA esetében a legutóbbi emelkedés egyik közvetlen kiváltó oka Donald Trump elnök 2025. április 2-án bejelentett „Felszabadulás Napja” vámcsomagja volt, amely április 5-től lépett hatályba. A CNN Politics tudósítása értelmében Trump széles körű, dollárra dollár alapú reciprocitáson nyugvó vámokat vezetett be az importárukra, válaszul azokra a kereskedelmi partnerekre, akik hasonló vámokat alkalmaznak az amerikai termékekre. A piacok azonban nem fogadták jól a lépést: a befektetők attól tartanak, hogy a vámok gazdasági zavarokat, kereskedelmi partnerek ellenlépéseit és globális bizonytalanságot okoznak, ami már most érezteti hatását. Például olyan amerikai cégek, mint a Cleveland-Cliffs és a Whirlpool, már bejelentették, hogy elbocsátásokra kényszerülnek a magasabb inputköltségek és a csökkenő kereslet miatt.
A vámok azonban csak a jéghegy csúcsa. Az Egyesült Államok fiskális helyzete már évek óta romlik, és a mostani CDS-emelkedés mögött mélyebb strukturális problémák állnak. Az Al Jazeera május 20-i riportja szerint az USA nemzeti adóssága 2025 elejére elérte a 36,5 trillió dollárt, ami a GDP 124%-ának felel meg – ez az arány messze meghaladja a 60-80%-os szintet, amelyet a közgazdászok hosszú távon fenntarthatónak tartanak. Ráadásul az adósság növekedési üteme riasztó: az Al Jazeera adatai szerint a tartozás nagyjából 1 trillió dollárral nő minden három hónapban. Eközben a kamatfizetések 2024-ben a szövetségi bevételek 14,8%-át emésztették fel, ami jelentősen korlátozza a kormány fiskális mozgásterét.
Az Egyesült Államok államadósságának egyéves CDS-árának alakulása 2008 és 2025 között. A 2025-ös meredek emelkedés a piacok növekvő aggodalmát tükrözi az ország fiskális stabilitásával kapcsolatban. (Forrás: LSEG)
Politikai patthelyzet és hitelminősítési csapás
A helyzetet tovább súlyosbítja a politikai diszfunkció. A 2024-2025-ös törvényhozási időszakban az Egyesült Államok egy 19 napos kormányzati leállást élt át, három adósságplafon-tárgyalás során is a csőd szélére sodródott, és a Kongresszus többször sem tudott átfogó fiskális reformokat elfogadni. Ez a bénultság nem maradt észrevétlen a hitelminősítők körében sem: a Moody’s – amely 1919 óta AAA minősítést adott az Egyesült Államoknak – 2025 májusában leminősítette az ország szuverén hitelbesorolását, ezzel mindhárom nagy hitelminősítő (Moody’s, S&P, Fitch) megvonta az USA-tól a legmagasabb besorolást. A Moody’s döntését azzal indokolta, hogy az
…egymást követő amerikai adminisztrációk és a Kongresszus nem tudtak olyan intézkedéseket hozni, amelyek megfordítanák a nagy éves költségvetési hiányok és a növekvő kamatköltségek trendjét.
A politikai kockázatok különösen az adósságplafon körüli vitákban csúcsosodnak ki. Bár az USA elméletileg bármikor nyomtathat dollárt adóssága törlesztésére – hiszen a világ tartalékvalutájáról van szó –, a gyakorlatban a Kongresszusnak jóvá kell hagynia a plafon emelését, hogy a kincstár meg tudjon tenni ilyen lépéseket. Ugyanakkor a CDS-árak emelkedése nem feltétlenül a fizetési képesség hiányát tükrözi, hanem inkább a politikai kockázatokat, például egy technikai csőd lehetőségét, amelyet egy elhibázott adósságplafon-tárgyalás okozhat. A legutóbbi adósságplafon-emelési határidő 2025. augusztusában esedékes, és ha a Kongresszus nem lép, a kincstár kifogyhat a készpénzből – bár a történelem során az ilyen helyzeteket eddig mindig sikerült elkerülni.
Kapcsolódó: A monetáris mágia vége: az erőforrások szűkösségét nem lehet pénznyomtatással megoldani
Mit üzen a CDS-piac?
A CDS-árak jelenlegi szintje alapján a Polymarket körülbelül 0,86%-os valószínűséget áraz egy amerikai csődre 2025-ben – ez az érték, bár alacsony, jelentős növekedést mutat a korábbi szintekhez képest. Fontos azonban megérteni, hogy a CDS-ek ára nem kizárólag a csődkockázatot tükrözi. Az amerikai államadósság CDS-ei részben kamatlábderivátumként is működnek: amikor a kincstárjegyek hozamai emelkednek – ahogy az 2025-ben történt –, a CDS-árak technikai okokból is növekedhetnek. Az idei emelkedés azonban elsősorban a valódi hitelkockázati aggodalmakból fakad, nem pedig piaci technikai tényezőkből.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a CDS-piac üzenete nem feltétlenül az azonnali csőd valószínűségéről szól, hanem egy hosszabb távú, fenntarthatatlan fiskális pálya kockázatairól. Az USA költségvetési hiánya 2020 óta átlagosan a GDP 6,2%-át tette ki, ami több mint kétszerese a fenntarthatónak tartott 3%-os szintnek. Eközben a kötelező kiadások – például a szociális juttatások és az egészségügyi programok – folyamatosan nőnek az öregedő népesség miatt, és a politikai patthelyzet miatt nem látszik esély átfogó reformokra.
Gazdasági és globális hatások
Bár az USA csődjének valószínűsége továbbra is rendkívül alacsony – részben a dollár tartalékvaluta-státusza és a mély tőkepiacok miatt –, a CDS-piac figyelmeztetése nem hagyható figyelmen kívül. A vámok már most éreztették hatásukat: a CNN fent linkelt riportja szerint az autók ára több ezer dollárral emelkedhet az új vámok miatt, ami a fogyasztók mellett az iparág munkahelyeit is veszélyezteti. Trump ugyanakkor a CNBC-nek adott interjújában kijelentette:
Nem érdekel, ha az árak emelkednek, mert az emberek majd amerikai autókat fognak venni.
Ez a hozzáállás azonban politikai kockázatot jelenthet, különösen a lassuló gazdaság és a közelgő floridai időközi választások fényében, amelyek a republikánusok számára kedvezőtlen eredményeket hozhatnak.
Hosszabb távon a helyzet nemzetbiztonsági kockázatokat is felvet. A Center for Strategic and International Studies (CSIS) elemzése szerint az amerikai ipari kapacitás gyengülése – például az acél- és autóiparban – veszélyeztetheti az ország stratégiai függetlenségét, különösen egy olyan világban, ahol a globális ellátási láncok egyre sérülékenyebbek.
Mit tehet az USA?
A CDS-piac üzenete egyértelmű: az Egyesült Államoknak sürgős fiskális reformokra van szüksége, hogy megállítsa a bizalom erózióját. Ez azonban nem lesz könnyű feladat. A kötelező kiadások csökkentése – például a nyugdíj- és egészségügyi programok reformja – politikailag népszerűtlen lépés lenne, míg az adóbevételek növelése a republikánusok ellenállásába ütközne. Trump adócsökkentési tervei, amelyeket a Képviselőház 2025 májusában elfogadott, de a Szenátusban ellenállás várható a fiskális héják részéről, csak tovább mélyítenék a költségvetési hiányt, mivel a CBO becslése szerint a javaslat 3,8 trillió dollárral növelné az államadósságot a következő évtizedben.
Azonban a CDS-árak emelkedése arra figyelmeztet, hogy ez a bizalom nem végtelen. Ha az USA nem tudja rendezni fiskális helyzetét, a dollár tartalékvaluta-státusza és a globális pénzügyi rendszer stabilitása is veszélybe kerülhet. A következő hónapok – különösen az augusztusi adósságplafon-tárgyalások – kulcsfontosságúak lesznek abban, hogy a piacok bizalma helyreáll-e, vagy tovább romlik.
Ez is érdekelhet: Hogyan lehet bitcoint gyűjteni magyar bérből és fizetésből?