ASIC vs GPU – mi áll a kriptovilág megosztottságának hátterében?
Az ASIC vs GPU sztoriról lassan már történelemkönyvet lehetne írni. Korábban megfért egymás mellett a kétféle bányászati mód, azonban az ASIC gépek, valamint a Bitmain vállalat térhódításával a kriptovilág rendkívül megosztottá vált, a történetbe pedig több kriptopénzes érintett, így a Monero és az Ethereum is bekapcsolódott.
ASIC vs GPU: a kezdetek
A bitcoin 2009-es bevezetése során a bitcoinos bányászatot a komputer CPU-ja végezte és a legjobb hardverrel rendelkező PC tulajdonosok voltak előnyben. 2010-ben megjelent a bitcoin bányászati szoftver GPU-ra, ami világszerte elterjedt és a barkácsolást kedvelők pedig elkezdték építeni saját bányász berendezéseiket és a hashráta növelése lett a szent cél. Ezt a kreatív időszakot azonban megzavarta az ASIC bányászgépek fejlődése, amelyek 2013-ban léptek piacra erőteljesebb chipekkel és ezek teljes mértékben felülkerekedtek a GPU-k teljesítményén.
Ettől függetlenül továbbra is folytatódott a berendezések építgetése immár csúcsminőségű grafikus kártyákkal és ez az időszak volt a boomja az Nvidia és AMD GPU-t gyártó nagyvállalatoknak.
A bitcoin bányászat során a számítógépek először átveszik a tranzakciókat, azokat blokkokba csoportosítják és miután egy blokk eléri maximális kapacitását (maximális tranzakciószámot amit egy blokk tárolni tud), az hozzáadódik a blokklánchoz. Mindehhez a bányászoknak GPU vagy ASIC gépekkel egy összetett kriptográfiai algoritmust kell megoldaniuk, ezt nevezik proof-of-worknek. A szerencsések pedig egy adott számú jutalomban részesülnek, ami jelenleg 12.5 BTC. Emellett a bányászokat tranzakciós díjak is megilletik.
A korai években nem sok bányász volt, így a jutalmak magasabbak voltak és az algoritmusokat kevésbé volt nehéz megoldani. De ahogy egyre többen kezdtek el gépeikkel bányászni, mindez megváltozott, ugyanis a folyamat úgy volt megtervezve, hogy a bányászat nehezebbé válik, ha minél többen csatlakoznak.
A bitcoin proof-of-work algoritmusa SHA-256 néven ismert. Mind az ASIC, mind a GPU fel tudja dolgozni ezt az algoritmust, azonban az előbbi sokkal hatékonyabb és amikor megjelent a Bitmain cég nagy teljesítményű Antminer S9 gépe, az a hagyományos GPU-s bányászat jövedelmezőségét erősen megkérdőjelezte.
Altpénzek megjelenése
Az Ethereum és az altpénzek megjelenése azonban újra fellendítette a GPU-s bányászatot egy olyan algoritmussal, amely a GPU-s chipeket részesíti előnyben. Mivel ezek ASIC rezisztensek is voltak, így ezek bányászása jövedelmező volt és nem kellett aggódni, hogy a másik oldal bezavar. A GPU-k iránti kereslet növekedett, sőt 2017 közepén komoly problémát jelentett, hogy globálisan megcsappantak a készletek, sőt már a gamerek is panaszkodni kezdtek. Az AMD és az Nvidia nem tudott lépést tartani a hatalmas étvággyal és volt olyan is, hogy néhány forgalmazó már nem tudott mit eladni.
Nem meglepő tehát hogy a két cég jó negyedéveket produkált, különösképpen az Nvidia, amely az év végén a top chipgyártónak lett kikiáltva a Standard & Poor’s 500-as listáján. A cégek fókuszában ennek ellenére nem a bányászati, hanem a videojátékok grafikus kártyáinak a fejlesztése volt. Az Nvidia ugyan épített kifejezetten bányászatra alkalmas boardokat, azonban chipjeik a GPU eredeti céljához igazodtak, ami a grafikus renderelés. A cég később elismerte, hogy a kriptopénzes bányászat óriási kereslet-növekedéshez vezetett. Az AMD tavaly júliusban bejelentette, hogy nem szerepel hosszú távú terveik között a kriptopénzes bányászat, azonban 6 hónappal később fordult a kocka és a cég vezérigazgatója azt mondta, hogy a 2018-as év alakulásától, valamint az adoptáció mértékétől teszik függővé az AMD piaci részvételét a blokklánc technológiában és a kriptopénzes bányászatban.
Bitmain dominancia
Februárban a CNBC arról adott hírt, hogy a bányászati hardvereket gyártó kínai Bitmain nagyobb nyereséget könyvelt el 2017-ben, mint az AMD és az Nvidia. A hírek szerint a gyártó tavalyi profitja 3 és 4 milliárd dollár között van. A Bitmain fő produktuma az Antminer S9, amit a világ leghatékonyabb bitcoinos bányászgépeként tartanak számon, azonban a vállalat nem ült a babérjain, hanem további bányászgépek fejlesztésébe kezdett. Ez vezetett végül a tiltakozásokhoz, amelyek főként a bányászati monopólium és a központosítás miatt létre jöhető veszélyekre hívják fel a figyelmet.
A kisebb kriptopénzek közül a Siacoin először hard forkon gondolkodott, miután a Bitmain kidobta az Antminer A3 bányászgépet, de végül úgy döntöttek, hogy ezt nem lépik meg, mindaddig, amíg az nem jelent veszélyt a coin bányászásatára. A nagyobbak közül a Monero azonban megígérte és nemrégiben meg is lépte a hard forkot az Antminer X3 megjelenése ürügyén. Az Ethereum is belekeveredett a történetbe, miután a Bitmain bejelentette az Ethash ASIC gép forgalmazását. Az Ethereum közössége azóta a hard forkról folytat eszmecseréket, Vitalik Buterin azonban nem támogatja az ötletet. A Bitmain birodalom pedig egyre bővül; bányászfarmok Kanadában és Svájcban, bányásztársasági leányvállalat Izraelben és regionális főhadiszállás Szingapúrban.
A GPU-s bányászat még mindig hoz nyereséget az azzal bányászóknak, azonban az ASIC hardvereivel és a Bitmain dominanciájával nehéz felvenni a versenyt, így egyelőre biztosan nem csitulnak el a tiltakozó hangok.
