Az e-gold digitális valuta tündöklése és bukása a Bitcoin éra előtt
Az 1990-es évek közepén, közvetlenül a PayPal érkezése, és több mint egy évtizeddel a Bitcoin megjelenése előtt, Douglas Jackson nevű floridai onkológus létrehozott egy rendszert, amellyel az emberek az arany által fedezett digitális fizetési tokeneket küldhettek egymásnak. Jackson e-gold megoldása a világ első igazán sikeres digitális pénzneme lett. Naponta több mint félmillió ügyfelet szolgált ki, és több milliárd dollár értékű üzleti tevékenységet bonyolított le.
Egy évtizedes siker után azonban a szövetségi nyomozók rászálltak. Megrohamozták cége irodáját, számítógépeket vittek el, befagyasztották a bankszámlákat. Végül bűnösnek ítélték egy “engedély nélküli pénzforgalmazói vállalkozásban” folytatott tevékenység miatt. Ezután az e-gold gyorsan feledésbe merült a korábbi jogi gondok, majd a blokklánc-technológiát körülvevő érdeklődés miatt.
Most Jackson olyan információkat tárt fel, amelyek szerinte képesek az igazát alátámasztani. Ezek az új információk így megkönnyíthetik az utat ahhoz, hogy újraindítsa üzleti tevékenységét. Míg a piacon a kriptovaluták értéke folyamatosan és rohamosan növekszik, egyetlen e-valuta modell sem ért el jelentős piaci részesedést az e-gold óta. Jackson továbbra is meg van győződve arról, hogy ha visszatérhetne a játékba, akkor a dolgok nagyon eltérően alakulnának. Azt állítja, hogy a korábbi beismerést a bűnösségről kormányzati trükkökkel kényszerítették ki belőle, és ezzel meggátolták az üzleti tevékenységét az e-valuta térben.
“Mintha csak én lennék az egyetlen a világon, akinek meg van tiltva a vállalkozás ezen a területen, pedig korábban úttörő szerepet játszottam az iparban” – állítja. “Mintha minden kisiklott volna, és évtizedek óta soha nem látott dolgok vinnék félre a szektor fejlődését.”
Az e-gold világkörüli útja
Az onkológusok többsége nem foglalkozik olyan klasszikus osztrák közgazdaságtani kifejezésekkel, mint például a malinvestíció. De Jackson 1994-ben rátalált egy Thomas Sowell-cikkre a Forbes-ban, amely F.A. Hayek ‘Út a jobbágyságig” című írásának 50. évfordulóját ünnepelte. A Hayek iránti új érdeklődése vezette őt a Laissez Faire Books katalógushoz, majd elindult álma megvalósítása felé. Igyekezett létrehozni egy univerzálisan használható, olcsó és egyszerű módszert az értékek cseréjére az egész világon, amely nem a kormányok ‘bölcs’ monetáris politikai döntéseitől függ.
Bár Jackson soha nem vett részt gazdasági képzéseken, és alig értett a könyveléshez, mégis úgy érezte, hogy küldetése van, hogy megmentse a civilizációt saját magától. “A világ legrosszabb csapásai, különösen a háborúk, ok-okozati összefüggésben állnak a gazdasági elmozdulásokkal- a fellendülésekkel és zuhanásokkal, ezek pedig mindig monetáris manipulációkra vezethetők vissza.”
Az e-gold rendszer felépítése
Úgyhogy Jackson létrehozott egy olyan rendszert, amelynek segítségével bárki, aki rendelkezik internet-hozzáféréssel, átruházhatja digitális tokenjeinek tulajdonjogát a 100%-ban támogatott, és átváltható fizikai aranyra (vagy később annak készpénz-egyenértékére). A vállalata a bevételt a tranzakciós díjakból kereste meg. Először ennek mértéke 1 százalék volt. Majd idővel “50 centnek megfelelő összeg volt a felső határ, így nagyon olcsó szolgáltatást kínáltam.” – állítja Jackson.
Még később “finomítottuk a díjakat egy csökkenő kalkulációs képlet szerint” – nyilatkozza. “Az 1 százaléknak semmi értelme nem volt a mikrofizetéseknél, az 50 cent pedig túl nagyvonalú volt a nagy átutalásoknál.” Végül a maximális díj, amely a mintegy 200 dollárnál nagyobb összegű tranzakciókra vonatkozott, nem volt több 2 dollárnál. A beajánlási program keretén belül a társaság tranzakciós díjának 10 százalékát fizették ki minden új beérkező ügyfél után.
A vállalat felépítése
Jacksonnak eleinte “fogalma sem volt” arról, hogyan találjon ügyfeleket – bevallotta. Beszélt az e-goldról a kiberpunk-orientált levelezőlistákon, és néhány nyomtatott hirdetést is elhelyezett a libertárius-orientált kiadványokban (amelyek “valószínűleg a történelem során a leghülyébb, legátláthatatlanabb, legzavaróbb nyomtatott hirdetésekként fognak szerepelni” – állítja). Még rádióhirdetést is közzétett az NPR partnerénél szülővárosában, a floridai Melbourne-ben.
De az e-gold vásárlói nem csak a gazdag nyugati kemény pénzes hodlerek voltak. Gyakran szegényebb országokból származó emberek is, akik olcsó, problémamentes és gyors eszközöket kerestek mondjuk arra, hogy pénzt küldjenek haza az indiai családjuknak, online vásároljanak hitelkártya nélkül az arab világban, vagy bármit eladjanak anélkül, hogy félniük kellene a vásárlók visszaéléseitől, amelyeket a hitelkártyák lehetővé tesznek.
“Az üzleti siker egyetlen útja a nagy volumenű fizetési tevékenységek megcélzása volt” – magyarázza Jackson: “Online kiskereskedelem, számlafizetés és nemzetközi vendégmunkások átutalásai.”
Az e-gold 1999 körül kezdte el felhívni magára a média figyelmét is. “2000 volt az áttörés éve, amikor az exponenciális növekedés egyértelműen nyilvánvaló volt” – mondja Jackson. “2000 februárjáig csak 50 000 fizetési tranzakciót dolgoztunk fel. Két hónappal később ezt megdupláztuk, és októberre túlléptük a milliós határt.” Az aranyérméket, amelyek Floridában kezdték megtölteni az irodát, hamarosan kiszorították a londoni és dubaji széfekben tárolt aranyrudak.
Az e-gold felemelkedése
2000-ben az e-gold projekt két külön vállalatra osztotta fel funkcióit: az E-gold, amely a digitális e-gold számlákat kezelte, és kizárólag felhasználói díjakból származott a bevétele; valamint a Gold & Silver Reserve (G&SR), amely valutát váltott át e-goldra, és így monetáris politikai szempontból képes volt ’nyílt piaci műveletekre’.
A funkciók kettéosztása létfontosságú volt a továbblépéshez, írja Jackson. “A leendő versenytársak modellje arra késztette őket, hogy maguk vásárolják és adják el közvetítő eszközeiket, és hatékonyan vegyenek részt a pénzváltásban. Ez kitette őket olyan kockázatoknak, mint a fizetés érvénytelenítése, az árfolyam kockázat… és talán még ennél is fontosabb, ha a rendszer szolgáltatója magát az értékhordozó médiumot is értékesíti, gyakorlatilag mindegyiket befektetésként hirdeti, és a független tőzsdei szolgáltatók nem hajlandók versenyezni velük.” E két funkció szétválasztásának következménye az volt, hogy “független vállalkozások tucatjainak vált gazdasági érdekévé az e-gold népszerűsítése”.
Jackson később egy 2020 júliusi online esszében így dicsekedett, amelyet a Pénzügyi Stabilitási Tanács (a globális pénzügyi rendszerről elemzéseket és tanácsokat nyújtó nemzetközi testület) által indított nyilvános kommentálási folyamat részeként írt. “Az e-gold 2006-ra az aktív ügyfeleket több mint száz országban szolgálta ki, évi 3 milliárd (USD-vel egyenértékű) P2P kifizetést bonyolított le, és a felhalmozott aranytartalékok megközelítette a kanadai dollár vagy a mexikói pesó mögött felhalmozott aranytartalékot.” A vállalkozás zenitjén az alt-valuta 3,8 tonna valódi arannyal volt fedezve.
“Kevés azt mondani, hogy Jackson úttörő volt, sokkal több volt annál.” – mondja Kevin Dowd, a Durham Egyetem pénzügy és közgazdaságtan professzora, aki a monetáris alternatívákra és a versengő devizákra szakosodott. Dowd felhívja a figyelmet az e-gold piacvezető digitális fizetéseire, amelyek nem kötődnek egyetlen kormány devizájához sem. „Valós idejű kereskedést folytatott szinte nulla költséggel, mindezt majdnem 25 évvel ezelőtt.”
Az amerikai jegybanknak kellett volna őt alkalmazni
Csak idő kérdése volt, hogy az e-gold mikor hívja fel magára az amerikai kormányzat figyelmét. Köztudott, hogy a kormányzati intézmények nem bánnak kesztyűs kézzel az olyan pénzügyi tranzakciókat kínáló szolgáltatókkal, amit nem tudnak nyomon követni és megadóztatni. Azt Jackson is elismeri, hogy a fizetési rendszerét felhasználták csalók és bűnözők is illegális eszközök, kábítószer vásárlására. Viszont önkéntesen átadta különféle nyomozói szerveknek az adatokat a gyanúsítottak nála folytatott tevékenységéről. A Wired magazin írta meg később, hogy az” e-gold lett a nyomozói szervek legjobb információs tárháza, ugyanis a rendszer által szolgáltatott adatok sok letartóztatáshoz és bűnesetek felderítéséhez vezetett kreditkártya csalások és hackertámadások után.”
Jackson már az elején nyilvánvalóvá tette, hogy nem fog támogatni semmilyen bűntény elkövetését és nem fogja megvezetni a nyomozóhatóságokat. Ennek érdekében még a saját vállalkozása alapszabályába is beleírta, hogy minden esetben együtt fog működni a nyomozókkal a bűntények felderítése érdekében.
Azonban ez sem volt elég ahhoz, hogy megvédje az e-goldot a szövetségi nyomozóktól. 2005. szeptemberében az FBI házkutatást tartott Jackson lakhelyén és irodájában, amely során elvittek tőle minden mozdítható dolgot és befagyasztották a vállalkozás bankszámláit. Az aranyat addigra már a tengerentúlra szállította és biztos helyen tároltatta.
John M. Facciola szövetségi bíró, aki aláírta a házkutatási engedélyt, később arról panaszkodott, hogy őt teljesen megvezették a nyomozók, mert olyan vállalkozásnak állították be az E-gold-ot, amely gyermekpornográfiát terjeszt. Habár Jackson vállalkozásának semmi köze nem volt ehhez, az ügyészek és a média mégis sokszor kapcsolat össze a céget ezekkel az illegális tevékenységhez köthető tranzakciókkal.
Jacksont és két partnerét 2007 áprilisában vádolták meg engedély nélküli pénzforgalmi tevékenységet folytató váddal és pénzmosással.
Jackson szerint megvezették őt
Jakcson őszintén mondja, hogy sohasem gondolta, hogy a vállalatát be kellene jegyeztetni mint pénzügyi intézmény. Hivatkozása szerint a Treasury Department sem tudott még egyértelmű iránymutatást vagy szabályt mondani, hogy minek számít az E-gold vállalkozás.
Jackson ugyanis mindig arra hivatkozott, hogy a vállalata sohasem küldött pénz egyik helyről egy másikra vagy egyik személytől a másiknak mint ahogy azt a Western Union teszi. Az ő rendszere ugyanis csak az arany tulajdoni jogát ruházta át egyik személyről a másikra, ami technikailag sem tekinthető monetáris tevékenységnek. Mivel hitelt sem kínált, így banknak sem tekinthető. Egy szabályozói hatóság sem figyelmeztette őket, hogy a tevékenység illegális a letartóztatás előtt, hívta fel a figyelmet Jackson jogi csapata.
Rosemary Collyer, az amerikai District of Columbia bírója azonban nem értett egyet ezzel az érveléssel. Az ítélete szerint a pénzeszköz fogalmát kimeríti az arany is, ami felett viszont Jackson vállalkozása rendelkezett. Miután Jackson több millió dollárt költött el pénzbírságokra és jogi védelmére, végül 2008 júliusában bűnösnek vallotta magát pénzmosásban és engedély nélküli pénzforgalmazói tevékenységben. 300 órás közösségi szolgálatra ítélték és kapott 36 hónapig tartó felügyelet melletti szabadlábra helyezést. Viszont végig magán kellett hordani a nyomkövetőt, és hat hónapig nem hagyhatta el a lakhelyét.
Collyer bíró az ítéletében viszont kiemelte, hogy Dr. Jackson „nem szándékosan sértette meg a törvényt, és nem volt szándékában semmilyen illegális tevékenységet végezni. Dr. Jackson bebörtönzése nem indokolt.”
Dowd közgazdász állítja, hogy az egész ügyészségi eljárás hibás volt. „Az volt a cél, hogy az amerikai kormányzat lehetetlenítse el Jacksont.” Véleménye szerint Jacksont inkább a Fed-nek kellett volna alkalmazni.
Az e-gold vállalkozás bezárása és utóélete
Az E-gold vállalkozást nagyon megtépázták a 2005 utáni folyamatok. Több mint 4 millió dollárt kellett fizetniük bírságként. Az ügyfelei számláit is befagyasztották, amit csak hosszú évek tárgyalásai után oldott fel a szövetségi kormányzat. Jackson próbálta a víz felett tartani a vállalkozását. Nagyon sokat foglalkozott az ügyfelekkel, és kizárta a rendszeréből a gyanús tranzakciókat intéző felhasználókat. De a bűnösség beismerése a 22-es csapdája volt, ugyanis ezután már nem folyamodhatott a pénzforgalmi tevékenységhez szükséges jogosítványokért. 2009-ben az E-gold befejezte működését.
Azonban az elégtétel az úton lehet. Pár évvel ezelőtt ugyanis Jackson megtudta a Florida Freedom of Information non-profit szervezeten keresztül, hogy a kormányzat elhallgatott előtte egy potenciálisan felmentő bizonyítékot, amely megváltoztathatta volna az ügyének a kimenetelét.
A Florida Office of Financial Regulation (OFR) pénzügyi szabályozói hatóság ugyanis 2006-ban azt a döntést hozta, hogy Jackson vállalatai nem tartoztak a pénzügyi eszközök forgalmazói és külföldi valuta tőzsdei tevékenység hatálya alá sem a floridai törvények szerint. Emellett „nem találtak arra sem bizonyítékot, hogy az e-gold az USA vagy bármelyik más ország törvénye alapján pénzeszköznek minősülne. Ennek fényében az E-gold és a G&SR tevékenysége nem tartozik a felügyelet szabályozása alá.”
Elhallgatott bizonyítékok
A szövetségi nyomozás azonban azt állította, hogy a jogi vélemény ellenére, amit egy ügyvédi társaság fogalmazott meg a floridai OFR részére, Jackson vállalatainak licenszért kellett volna folyamodni a Florida állam törvényei szerint.
Jackson álláspontja szerint tudatni kellett volna a bírósági eljárás során vele és jogi csapatával ezt a megfogalmazott jogi véleményt és az OFR álláspontját az ügyben.
Ha ugyanis tudatában lett volna ennek, akkor kérvényezhetett volna hasonló jogi állásfoglalást D.C.-ben a szabályozói hatóságtól. De nemcsak, hogy Jackson nem tudott erről a jogi véleményről, de még az ügyét tárgyaló bírót és esküdtszéket sem tudatták erről. A nyomozók ugyanis arra kényszerítették az OFR-t, hogy ne kommunikáljanak erről Jacksonnal és csapatával.
Jackson 2020 júliusában egy keresetet nyújtott be ügyének újratárgyalására. Az ügy még folyamatban van, eddig nem született róla ítélet.
Az eredeti jogi ügy hatására az USA több államában is szabályozták az e-gold-hoz hasonló vállalkozások helyzetét. A pénzügyi szabályozók a pénzforgalmi jogi előírások betartását követelték meg ezektől a vállalkozásoktól. A Treasury Department Financial Crimes Enforcement Network szervezete 2011-ben hozta meg a szabályozást, hogy minden digitális valutával kapcsolatba hozható tevékenység és személy, amely az USA-ban van bejegyezve vagy az USA állampolgára, büntetőjogilag felelősségre vonható függetlenül attól, hogy ez a digitális valutához kapcsolódó tevékenység a világ mely pontján valósul meg. Az akkor kinevezett amerikai pénzügyminiszter Janet Yellen pedig egyértelművé tette, hogy „minden lehetőséget meg kell ragadni annak érdekében, hogy korlátozni tudjuk a kriptovaluták használatát, és nem szabad engedni a pénzmosást ezeken a csatornákon keresztül.”
A szabályozói hatóságok azóta is minden erejükkel küzdenek a digitális valuták ellen. De Jackson hisz benne, hogy az olyan termékek mint az e-gold képes olyan lehetőségeket kínálni, amelyek által elmenekülhetünk a kormányok monetáris szabályozása alól anélkül, hogy azzal illegális tevékenységet csinálnánk.
A piac döntit el, hogy szükség van-e az e-gold-ra
Habár a rendszer kicsinálta az e-gold megoldást, de feltehetjük a kérdést, hogy életképes-e ez az üzleti modell? A kriptóknak azóta közel végtelen számú típusa jelent meg, és a piaci értékük is az egekbe szökött. Az internet által vezérelt monetáris verseny a különféle kormányok által vezérelt fiat valuták között lehetővé tette az infláció alacsonyan tartását. Az arany tulajdonjoga is szabadon és olcsón mozoghatott a világon évszázadokon keresztül. Az elmúlt száz évben azonban az arany szerepét átvették a kormányok által nyomtatott fiatpénzek, most pedig a blokklánc coinok törnek vezető szerepre.
Lawrence H White, a George Mason University közgazdásza szerint a piac a 2000-es évek közepén úgy döntött, hogy az e-gold megfelel a fogyasztói igényeknek és elvárásoknak. „Individuálisan bárki mondhatja, hogy ez nem tetszik nekem, nincs rá szükségem. De végérvényesen a piac mondja ki, hogy mi hasznos az embereknek. Standard közgazdásági szempontból nem kételkedhetünk az emberek preferenciáiban, és abban hogy mit választanak annak érdekében, hogy elérjék a céljukat.”
A kriptók is oldják meg a problámákat
Jackson véleménye szerint a kriptovaluták felemelkedése egyenes következménye annak, amit a kormány vele csinált. Véleménye szerint a Bitcoin soha nem erősödött volna így meg, ha nekik nem kellett volna bezárni a vállalkozásukat. „A mi szerencsétlenségünk közvetlenül hozzájárult ahhoz a fundamentális mítoszhoz, amire a Bitcoin épült. Ha a szövetségi nyomozók le tudtak győzni egy altvalutát működtető egyéni vállalkozást, akkor jobb ha az egész új rendszert decentralizált alapokon építjük fel.”
Az arany történelmi távlatokban is olyan erővel és értékkel bír, amely képes megdönteni birodalmakat. Az E-gold ügyfelei is, aki végülis visszakapták a pénzüket, 200-500%-kal több dollárt vettek ki belőle, mint amennyit beletettek, köszönhetően az arany felértékelődésének, mondja Jackson.
Véleménye szerint a Bitcoin túl lassú és túl drága, nincs mögötte semmilyen fedezet, és túl sok erőforrásba kerül az előállítása. Az a probléma a Bitcoinnal és az ő nyomán felemelkedett többi kriptovalutával, hogy eddig nem tudták megoldani a tömegek életét megkeserítő napi szinten előforduló fizetési és monetáris problémákat. Szerinte csak egy újabb lehetőséget teremtettek azoknak a hívőknek, akik nagy pénzekkel beszállhatnak ebbe a spekulációs eszközbe.
Még 2013-ban így fogalmazta meg Jackson a véleményét a Financial Timesnek. „Tegyük fel van a tárcádban egy 1 Bitcoin, ami érhet 500, 1.000 vagy akár 20.000 dollárt is. Aztán olyan körülmények állnak elő, amelyek megakadályozzák, hogy évekig a forgalomba kerüljön ez az eszköz. Ki fizetne akár 500, 1.000 vagy 20.000 dollárt utána egy olyan eszközért, amit éveken keresztül nem lehet forgalomba hozni?
Mit gondol a kriptoszektor az e-gold eredményeiről?
A kriptoszektor szereplői közül sokan elismerik Jackson innovatív munkásságát a bitcoin éra előtti időkből. Azonban véleményét és érvelést ma már archaikusnak tartják, mert az általa felhozott problémákat a blokkláncok megoldják. Így vélekedik erről John Matonis is, aki közelről követte Jackson munkásságát. Sokáig úgy volt, hogy az e-gold projektbe is beszáll, most pedig a Cypherpunk Holdings közgazdásza:
„Az egyik legfőbb indok, hogy a decentralizált kriptovaluta miért sokkal jobb megoldás az elektromos pénz megvalósításra Jackson e-gold modelljétől az, hogy teljesen függetleníteni tudta magát az állami szereplőktől. A világ legnagyobb erői a kormányzatok és a központi bankok. Ahogy a történelem számtalan esetben megmutatta, ha bármilyen külső szereplő vagy tényező veszélyeztetné az ő monetáris elsőbbrendűségüket, rögtön összefognak, és mindent megtesznek, hogy legyőzzék ezt a veszélyt. Ez azt jelenti, hogy a fiatpénzekkel versenyző szereplőnek olyan megoldást kell hoznia, amely engedélyek nélkül tud működni, ellen tud állni a cenzúrának. A decentralizált kriptovalutának van erre a legnagyobb esélye, hiszen a világ teljes számítógépes számítási kapacitása mögötte áll az elosztott hálózatban. Ez pedig a Bitcoin.”
Matonis úgy vélekedik, hogy az állam nem engedhet meg egy monetáris kihívót sem, hogy megerősödjön, hiszen a fiatpénz túlélése a legfontosabb cél.
A bitcoin perspektívájából figyelve az a tény, hogy senkinek sem sikerült még egy e-gold féle projektet sikerre vinni bizonyítva, hogy Jackson rendszerét a piac előbb-utóbb kitaszította volna, és Jackson arrogánsnak tűnik, ha azt mondja, hogy az ő ötlete az e-valuta szférában nélkülözhetetlen.
Jackson újra akarja indítani az e-gold megoldást
Ennek ellenére Jackson próbál harcolni, és minden jogi eszközt bevet, annak érdekében, hogy az ártatlanságát bizonyítsa. Jackson és partnere Roger Bass, aki az Intuit egy korábbi igazgatója, most építik fel az e-gold 2.0 projektet. Létre is hoztak már rá egy vállalatot Global Standard néven. Ez is a korábbi vállalathoz hasonlóan digitális valutákat kínál majd, amely mögött fedezetként fizikai arany van. Nincs azonban Jackson könnyű helyzetben. Ugyanis az a vállalkozás, amelyben ő vezető szerepet tölt be, nem kínálhat semmilyen szolgáltatást az USA-ban.
Azonban a nemzetközi térben is megnehezítik a dolgát. Ugyanis itt is küzdeniük kell nemcsak a szabályozókkal, de a potenciális befektetőkkel és banki partnerekkel is. A bankok kifejezetten gyanakvóak a Jackson múltja miatt, ami problémás, ugyanis a Global Standard rendszer működésében a bankoknak kulcsszerep jutna. „A bankoknak több szerepet is szánunk. Amellett, hogy ők lennének az e-gold globális forgalmazói, amely által így az e-gold nemcsak a P2P fizetésekben lenne használható, hanem egy alternatív tartalékeszközként is működhetne, és a bankok egymás közötti elszámolásának a médiuma is lehetne.”
Hisznek az e-gold sikerében
Bass még mindig bízik az eredeti misszióban. Ugyanis azzal, hogy az amerikai kormány ellehetetlenítette az e-gold működését, még nem jelenti azt, hogy a rendszer ne jelentene értéket mások számára. Bass szerint egy kis falusi földműves Indiában pontosan tudja és érti, hogy miért fontos az e-gold, hogyan működik az. Addig egy nemzetközi bankár, akinek a napi megélhetéséhez nem kell egy e-gold által kínált megoldás, nagyon jól elvan a mostani monetáris rendszerben.
Azzal, hogy az amerikai kormányzat bezáratta Jackson vállalkozását nem feltétlenül arra vezethető vissza, hogy aggódott a monetáris rendszer vagy annak szabadsága miatt. Inkább csak nem tudták tolerálni, hogy egy olyan rendszer működhet, amire nem lehet egyszerűen adót kivetni, vagy betartani a kidolgozott jogszabályokat.
Jackson úgy gondolja, hogy bármilyen e-valuta megoldásnak a jövőben már nem azzal kell foglalkozni, hogy védje az ügyfelek személyes adatait. Arra kell inkább fókuszálni, hogy olcsó, hatékonyan működő, univerzális legyen, és kiküszöbölje azokat a problémákat, amit a jelenlegi monetáris rendszer nem tud megoldani.
„ A legfontosabb, hogy visszatérjünk és befejezzük azt a feladatot, amit elkezdtünk az e-gold megoldással. Ez pedig most mindennél fontosabb, mert egy évtizedet pazarolt el a világ rossz befektetésekre és törvénysértő megoldásokra. Ennek az elvesztegetett időnek lett az eredménye a blokklánc buborék.” zárta gondolatait Jackson
A cikk a Reason portálon megjelent írás alapján készült, az eredeti változatot itt olvashatod el.
