Hogyan segíti Donald Trump a bitcoin gazdaság kiépülését

Mikor valaki arra vetemedik, hogy Iránba utazik, az első probléma amivel szembesül a pénzhiány. Iránban egyetlen bank se fogad el nemzetközi bankkártyát. A Visa és a Mastercard szó szerint használhatatlan. Nincsenek banki átutalások, nincs PayPal, de még Western Union sincs. Külföldiek kénytelenek eurót vagy dollárt – vagy épp bitcoint – magukkal vinni és azt egy helyi váltónál a helyi fizetőeszközre váltani.

Brian O’Hagan pár héttel ezelőtt járt Iránban és a saját bőrén kellett megtapasztalnia mit jelent az elszigetelt országban a tőkefelügyelet és az amerikai szankció. Számára is nyilvánvalóvá vált, hogy a bitcoin gazdaság kiépülése lehet a megoldás az ország pénzügyi elszigeteltségére mialatt egyre mélyebbre ásta magát a helyi kripto- és bányászközösség megismerésében.

Irán: a süllyedő hajó

Irán nemzeti fizetőeszközének, a riálnak a története nem szól másról, mint folytonos elértéktelenedésről. 1978. március 15-én, az iszlám forradalom előtt, 1 amerikai dollár hozzávetőleg 70 iráni riált ért.

2016-ban Trump megválasztása után egy dollár 29 000 riálba került és a bajok még csak ez után kezdődtek. Trump hatalomra kerülése felgyorsította a riál elértéktelenedését amihez nagyban hozzájárult a szuperhatalom kilépése a 2015-ben tető alá hozott atompaktumból. Miután eljutott a hír Iránba a kilépésről, a nemzeti fizetőeszköz egy USA dollár ára 60 000-re zuhant. Válaszlépésként az iráni alelnök utasítására a központi bank 42 000 riálban rögzítette a hivatalos árfolyamot és bárki aki ennél többért vált riált ugyanolyan büntetésre számíthat, mintha drogot árulna.

De az irániaknak készpénzre van szükségük, hogy a felszínen tudjanak maradni, ami egy kifinomult macska-egér játékhoz vezetett az iráni állam korlátozásainak kijátszására. Az irániak 3 különböző módon juthatnak készpénzhez:

• bankokban: az elsődleges piacon az eladók a hivatalos 42 000 riál árfolyamon válthatnak dollárt.
• valutaváltókban: a megtűrt másodlagos piacon 60 000 és 80 000 riál közötti árfolyamon tudnak amerikai dollárt váltani. Külföldiek könnyen tudnak ilyen helyek készpénzt váltani, de az irániak számára ezek a helyek illegálisak.
• az utcán: a feketepiacokon, az eldugott sikátorokban teljes mértékben a vásárló/eladó meggyőzőképességétől függ az USD/IRR aktuális árfolyam.

A legtöbb iráni véleménye, hogy Trump akciói további gyengülést fognak okozni és a 100 000 riál körüli tartományba várja az amerikai dollárt. Az ország eközben számos nehézséggel szembesül a szankciók és a megrogyott fizetőeszköz miatt: megdrágultak az import áruk, szabadesésben a külkereskedelem, növekszik az infláció. Az ország az olcsó pénz jelentette gazdasági előnyöket, mint az olcsó exportárak (különösen olaj és földgáz), se tudja kihasználni, mivel a szankciók miatt senki se akar iráni cégekkel üzletelni.

Akiknek riálban van a megtakarításuk napi szinten szembesülnek fizetőeszközük csökkenő értékével és logikusan keresik az olyan eszközöket, amelyek megvédik megtakarításaikat a totális elértéktelenedéstől. E kettő menekülési eszköz tradicionálisan a dollár (ami eleve szűkös az országban) és az arany szokott lenni.

A bitcoin segít az irániaknak a vásárlóerejük megőrzésében

Napjainkban a pénzügyi tranzakciók többsége továbbra is földrajzilag elszigetelten, egy adott határ, jogrendszer vagy állam területén belül zajlik. Az irániakra pedig különösen igaz, hogy nem tudnak a külvilággal tranzaktálni.

Vajon Irán egyike az alulbankolt fejlődő országok egyikének? Korántsem. Irán virágzó és dinamikusan fejlődő startup ökoszisztémával, magasan képzett fejlesztőkkel és számos nagybankkal rendelkezik. A helyi kibocsátású bankkártyák elterjedtsége nagy és a mobilos fizetési rendszerek is hétköznaposak.

Ami viszont más, az az elszigetelt bankrendszerük: a bankolás a nemzetközi pénzügyi piacoktól és devizapiacoktól elzártan, deviza- és tőkekorlátozások, valamit nagyon alacsony likviditás mellett kell funkcionáljon.

A jelenlegi bankrendszer csak a következőket tudja ajánlani:

• megtakarítás riálban
• hitelek extrém magas kamatokkal (átlagosan 18%-os a banki hitelkamat)

A negatív fejlemények hatására egyre több iráni lát potenciált a kriptopénzekben, de nem mint fizetőeszköz, hanem mint értékmegőrző a gazdasági összeomlás és a pénzügyi elnyomás közepette. És a kormány kezd felfigyelni a jelenségre.

Pár héttel korábban a gazdasági bizottság elnöke Mohammad Reza Pourebrahimi kijelentette, az irániak “több mint 2.5 milliárd dollárért vásároltak kriptopénzeket“. Történt közvetlen azelőtt, hogy az iráni központi bank betiltotta a kriptopénzek használatát. Az intézkedés célja a tőkekiáramlás megállítása lett volna, de a lépés egyik hátulütője, hogy még tovább gyengítette az iráni riált. A tiltás ellenére bizonyos platformok továbbra is működnek. Az adásvételek nagyon diszkrét formában olyan platformokon születnek, mint a LocalBitcoins és a Payment24.

A szankciók kijátszására a vállalkozások külföldre viszik a pénzüket

Az amerikai államkincstár pénzügyi eszköz-ellenőrzési osztályán írtak szerint az amerikai pénzügyi rendszer nem dolgozhat fel Iránhoz köthető tranzakciókat. Senki se fogadhat utalást Iránból mint vállalkozás vagy bank.

Az embargó az európai vállalkozásokra is vonatkozik és az amerikai kormány nem fél használni befolyását, hogy nem amerikai entitásokat is elrettentsen az Iránnal való kereskedelemtől, pénzügyi tranzakcióktól. A kereskedelem nagy része dollárban zajlik és szinte lehetetlen pénzt fogadni iráni cégektől anélkül, hogy ne futna át egy amerikai bankon vagy leányvállalaton. 2014-ben a francia BNP Paribasnak 9 milliárd dolláros bírságot kellett fizetnie amiért segítette iráni ügyfeleit dollár alapú tranzakciók lebonyolításában.

Az új szankciók életbe lépésével a Trump adminisztráció már azokat az Egyesült Államokban leányvállalattal nem rendelkező vállalatokat is büntetheti, amelyek euróban vagy jüanban akarnak kereskedni Iránnal. Mialatt az EU érdeke az atompaktum életben tartása, ezalatt az európai cégek sorban vonulnak ki az országból a szankciók elkerülése végett (példák erre a Total, Maersk, CMA CGM és a lista egyre bővül). Amikor Irán megpróbált lehívni 300 millió eurót egy német bankszámlájáról, az USA németországi nagykövete a legfelsőbb német vezetői szinteken kezdte szorgalmazni a transzfer letiltását.

Ezek után természetesnek tűnhet a bitcoin és a blokklánc alkalmazása, ha egyszerűen nincs más mód, hogy nemzetközi keretek között tranzaktáljon egy ország. Irán el van zárva a nemzetközi bankrendszertől, de a bitcoin vásárlás és kereskedelem az amerikai adminisztráció erején felül áll.

Az író számos olyan bányásszal találkozott, akik a bányászfarmjaik üzemeltetésére és fejlesztésére nyugati befektetőktől jutottak bitcoin forráshoz. Amint megérkezik a BTC az iráni partner walletjába, nem kell több mint 30 perc, hogy riálra legyen konvertálva és azt a bankszámláján tudhassa. Sokkal gyorsabb mint a bankközi üzenetküldő platform, a Swift.  Ami még fontosabb, a bitcoin cenzúra rezisztens. Se falak, se nemzeti határok nem tudják útját állni. Decentralizált, nyílt rendszer ami bárki számára bárhol a világon hozzáférhető megfelelő internet kapcsolat fejében.

Irán geopolitikai helyzete a bitcoin jövőjével függ össze

A világkereskedelem 60%-a dollárban kerül elszámolásra. A fizetőeszköz az Egyesült Államok tulajdona. Az amerikai hatóságok korlátlan hatalommal rendelkeznek felette és ők határozzák meg ki használhatja, mekkora legyen a teljes kínálat és emellett óriási geopolitikai befolyással bír lévén a világ tartalékvalutája. A dollár teszi az európai és más országok vállalatait az amerikai szankciók kiszolgálójává. És a bitcoin segíthet ennek megváltoztatásában.

Irán nem sokkal korábban elkezdte a devizaösszegeket euróban vezetni dollár helyett, hogy így is csökkentse kihasználtságát. Oroszország és Irán azon egyeztet, hogy esetleg kriptopénzekben fog kereskedni egymással, hogy megkerülje az amerikai szankciókat.

Mialatt Irán központi bankja megtiltotta a kriptopénzes tranzakciókat a tőkekiáramlás megállítása érdekében, a kormány kíváncsian kutatja a blokklánc alapú technológiákat a szankciók kijátszása érdekében. Hetekkel korábban a tiltás bejelentése előtt a kormány rendezett egy konferenciát az iráni kriptoközösségnek. A párbeszéd fő témája a közösséggel az volt, hogyan tudná az állam a blokklánc technológiát hasznosítani és egy saját nemzeti kriptopénzt létrehozni.

Minél nagyobb az Egyesült Államok pénzügyi embargója, annál nagyobb lesz a nemzetállami igény, hogy elfogadják a bitcoint, mint módszer pénzutalásra.

És itt lép ki a bitcoin, mint garázsfejlesztők, evangelisták, cypherpunkok és marginális társadalmi rétegek hobbipénze a geopolitika színpadára. A bitcoinban megvan a potenciál, hogy csökkentse az Egyesült Államok geopolitikai befolyását.

Olcsó áram, értéktelen riál = bitcoin gazdaság

A jó áramdíj üzleteket kis csomagokban lehet csak megszerezni és a világ számos pontján elérhető. Ennek következtében a bányászfarmoknak nincs méretgazdaságossága, bár jellemzően egyre jobban a nagyvállalatok játszóterévé kezd válni az iparág. Az író Teheránba látogatásakor meglátogatott néhány bányászt is és betekintést nyert egy frissen felhúzott bányászkomplexumba, ami egy elhagyott gyárépület volt, amit még a szankciók miatt selejteztek le. Egy előnye azonban volt a gyárépületnek: ipari áron kapta az áramot, ami Iránban 0.012 USD/kWh-t (kicsivel több mint 3 forint) jelent.

Nagyobb elektromos kapacitással az ár akár 0.0092 USD/kWh-ra (2.5 forint) is lemehet. Mivel az áram bűn olcsó, Irán a második legjobb hely Venezuela után a bitcoin bányászatra. És egyre többen figyelnek fel rá: a Noor bevásárlóközpontban (ami egy hardver és számítógép bevásárlóközpont) egyre többször látni vásárlókat újonnan vásárolt keretekkel vagy ASIC-okkal sétálni. A rigeket a számítástechnikai üzletek kirakatában hirdetik.

Ez a szimpla statisztika és hogy az ország információtechnológiai és kommunikációs minisztere tudásalapú vállalatok felavatásán vesz részt, köztük adat és bitcoin bányász cégekén, indukálja a hivatalos érdeklődés jelenlétét. Még az is elképzelhető, hogy az iráni kormány már bányászfarmokat üzemeltet, hogy betömje a szankciók okozta deviza kiesést. Ez azt is indukálja, hogy az állam már a kriptopénz átváltásában is aktív.

Habár könnyebb leírni mint végrehajtani, minden jel arra mutat, a bitcoin gazdaság fényes jövő előtt áll Iránban és az is könnyen elképzelhető, a mainstream elfogadottsághoz vezető kezdőlökését nem Amerikából (lásd bitcoin ETF kálvária), hanem keletről érdemes várni. Ki tudja, pár év múlva talán átváltásra se lesz szükség, mert egy határok nélküli tisztán bitcoin gazdaság fog kiemelkedni a dollár pénzügyi hegemóniájának ellentételezésére.

Kövess minket a Facebookon és Instagrammon.

Van egy sztorid? Oszd meg velünk és megírjuk!