Brexit után szabadon – hova tovább Londonból a kriptogazdasági cégeknek?

Jövő tavasszal Nagy-Britannia kilép az EU-ból ami messzemenő kihatással lesz a szigetország lakóinak és az ott élő magyar állampolgárok életére. A kriptopénz világ egy csúnya és kaotikus brit kilépésre készül.  

A 2019. március 29-én távozó Nagy-Britannia 3 évnyi huzavona után végleges kilép az Európa Unióból úgy, hogy még mindig nincs sziklaszilárd ütemterve a kilépésre és hogy mi is lesz utána pontosan.

A brit kormány hatványozott inkompetenciáról tett tanúbizonyságot a tárgyalások során mialatt az Európai Unió tagállamai keményen és egységesen léptek fel hogy így rettentsék el a később távozni akarókat. Egy biztos az EU és Nagy-Britannia közötti kereskedelem 6 hónap elteltével sokkal drágább és nehezebb lesz.

A Brexit körüli bizonytalanságok és a szabályozói ellentmondások egyre nagyobb hatással vannak a kriptogazdaságban tevékenykedő cégek döntéseire. A kontinentális Európa országai fokozatosan nyitnak a kriptopénzek felé és többségében pozitívan ítélik meg a szektor hatását a pénzügyekre. Ugyan a kriptopénzek körüli regulációra nincs egységes uniós szabályozás még, de a brit székhellyel rendelkező kriptocégek elsődleges prioritása a kilépés után az, hogy továbbra is hozzáférhessenek a blokk piacához.

Nagy-Britanniában a Brexit után egyelőre még az se dőlt hogy pontosan mely pénzügyi szabályozó szervnek lesz szabályozói jogköre a kriptopénz piacokra

A bizonytalanság levét a kriptobarát offshore országok isszák meg

A hagyományos offshore országok mint Gibraltár és Svájc egyaránt szenvednek a Brexit okozta bizonytalanságtól. Gibraltár egyike a legbarátibb brit enklávéknak Spanyolország déli csücskében. A 18. század óta a brit jog offshore joghatóságaként funkcionál. Hasonló státuszt élvez még a Man-szigetek, Guernsey és Jersey. Ezek a területek jó ideje London pénzügyi befolyásának meghosszabbított karjaiként szolgálnak, de gyakran EU-s kritika kereszttüzébe kerülnek lévén szó adóparadicsomokról.

Svájc szintén ismert kriptobarát szabályozásáról, különösen Zug kanton és annak székhelye. Ugyanakkor a svájci kormány kapcsolata az Európa Unióval nem túl rózsás és a blokk sok szempontból szintén adóparadicsomként tekint az országra.

Ki fut be elsőként

A Brexit előtti világban a szigetország mint ‘must go’ befektetési célország szerepelt a kriptocégek listáján, de a Brexittel ez megváltozni látszik. Mivel a kilépés után az országnak nem lesz hozzáférése a közös piachoz, a befektetések olyan országokba áramolnak az EU-n belül, melyek garantálni tudják a szabályozó kiszámíthatóságot. Egyik ilyen új üdvöske a kriptocégek szemében Málta, és már most jelentős befektetéseket biztosított a Binance, Bitbay és más kriptotőzsdék becsábításával.

Egy másik feltörekvő csillag Franciaország, mely a hetekben fogadta el Európa legprogresszívabb ICO szabályozását. Macron kormánya, aki egyébként banki múlttal rendelkezik, kifejezetten vállalkozás és pénzügyi szektor barát és agresszív offenzívát folytat hogy a Brexit után Párizsba települjenek a Londont elhagyó fintech cégek.

Még nem dőlt el mely ország fog mint kriptogazdasági hub felemelkedni az Európai Unióban, de mindenesetre Franciaországnak, Máltának és Észtországnak kifejezetten jó esélyei vannak rá. Egy biztos, UK hosszú időre lekerül a kriptogazdasági szereplők befektetési listájáról.

Borítókép: Guido Kühn

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..