Egy új EU irányelv tovább csorbíthatja a kriptopénzek anonim használatát
Sokan úgy gondolják, hogy a kriptopénzek használata anonim. Sajnos 2018-ban már nem ez a helyzet és néhány titkoscoint (olyan személyes adatok védelmére fókuszáló kriptopénzek, amelyek anonim és lenyomozhatatlan tranzakciót garantálnak – lásd: zcash, monero) leszámítva a felhasználók anonimitáshoz való joga még tovább csorbul. Az EU szabályozó szervei aktívan azon dolgoznak, hogy bármilyen kriptopénzekhez köthető titkosságot kiiktassanak az ökoszisztémából.
Újabb támadás a kriptopénz anonimitás ellen?
Az elmúlt években markánsan két táborra szakadt a kriptopénz szektor az átlagos – mint a bitcoin – kriptopénzekkel és az anonimitásra és személyes adatok maximális védelmére összpontosító titkoscoinokkal. Miközben a bitcoin sokáig úgy tűnt megfelel a névtelen tranzaktálás követelményeinek, az utóbbi időben kiderült, hogy túlzottan nyilvános ahhoz, hogy használható legyen fizetőeszközként az alvilágnak és azoknak, akiknek elsődleges célja az anonimitás. Erre az állításra rátettek egy extra lapáttal a megszaporodó blokklánc elemző cégek is.
Hogy tovább komplikáljuk a helyzetet, a japán felügyeleti szervek kategorikusan megtiltották az anonim coinokkal való kereskedést. Külön megkérték a japán tőzsdéket, hogy szüntessék meg platformjaikon a zcash, monero és dash kereskedést ugyanis ezek fókusza az anonimitáson van. A szóban forgó coinok használóinál fennáll a pénzmosás és adóelkerülés gyanúja és az ilyen címkézést mindenáron el akarják kerülni a japán szabályozó szervek nyomására a kriptotőzsdék.
Úgy tűnik, az európai regulátorok is hasonló módon gondolkodnak. Az ötödik pénzmosás elleni irányelvben fokozott figyelmet kapnak a kriptopénzek. Az irányelv fő célja a pénzmosás megakadályozása és ilyen kontextusban a titkoscoinok is céltáblává válhatnak.
Az irányelv elismeri, hogy a kriptopénzekkel járó anonimitás felszámolása jelentős kihívás, de egyben útmutatást nyújt az FIU, azaz a pénzügyi hírszerző egységeinek ahhoz, hogyan juthatnak extra információkhoz a kriptopénz címek tulajdonosainak azonosításához. Elsőre egyértelműnek tűnik, hogy ez az extra információforrás nagyban fog a blokkláncokat elemző cégekre (mint a Chainanalysis, Blockchain.com) és platformokra támaszkodni.
Hogy az új irányelv a kripto ökoszisztéma javára válik vagy kárára, azt még korai megmondani. A kriptopénzek alvilági használata eleve ártalmas velejárója az iparnak és a szektor még nem találta meg se a szabályozó szervekkel, se nélkülük a megoldást, amire nem is biztos hogy szükség van. Logikus lehet az érvelés, hogy ahogy minden pénzalapú gazdaság kísérője kisebb-nagyobb mértékben a szürkegazdaság és a feketegazdaság, úgy a kriptopénz alapú gazdaságoknak is nemkívánatos velejárói lesznek az ilyen tevékenységek. A hangsúly inkább azon van, hogy milyen arányban válnak elfogadottá a teljes kriptogazdasági outputhoz képest.
Mindenesetre az irányelvben nincs tiltásról szó és bár az Unió vélhetően nem fog kesztyűs kézzel bánni a titkoscoinokkal és az ökoszisztémával úgy általánosságban, egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy egy innovatív és dinamikusan növekvő szektort túlszabályozzon vagy a padlóra küldjön.
