A Google indexelni akarja a kriptókat, a Facebook inkább megenné

A Facebook és a Google akaratlanul felfedte ellentétes álláspontját a blokkláncokról. A Szilícium-völgy kezd ráharapni a blokkláncokra.

Úgy tűnik a blokklánc technológia megérkezett a Szilícium-völgybe.

Az előző cikkünkben arra kerestük a választ, vajon mit szeretne kezdeni a Facebook a frissen felvásárolt blokklánc startupjával. Mint tudott, a közösségi média óriás felvásárolt egy londoni blokklánc startupot, a Chainspace-t, ami az Ethereum sharding technológiájához hasonló megoldáson dolgozik a tranzakciók felgyorsítása érdekében.

A Chainspace dolgozók egyben csatlakoznak a 40 fős Facebook blokklánc divízióhoz, amit a korábbi PayPal elnök David Marcus vezet. A közlemény szerint az acqui-hire tárgyát adó Chainspace a divízió stabilcoin fejlesztésében fog részt venni mialatt arra keresik a választ, hogyan tudnák még gyorsabbá tenni a tranzakciókat és a blokkláncok áteresztőképességét növelni (azaz, egy másodperc alatt minél több tranzakciót végrehajtani).

A Google tájékán is megmozdult valami, miután a Forbes arról cikkezett, hogy a keresőóriás indexelhetővé kívánja tenni a blokkláncokat. A hír nem újdonság, hisz már múlt év nyara óta tudott, hogy a Google big data elemző platformjára, a BigQuery elemzőmotorra sorra viszik fel a blokkláncok és kriptovaluták adatait.

A Blockchain ETL (extract, transform, load) néven emlegetett projekt már most átfogó információval rendelkezik a Bitcoin, Ethereum, Ripple, Litecoin, Zcash, Dash, Bitcoin Cash, Ethereum Classic és Dogecoin blokkláncairól. “Ahogy a Google 20 évvel lehetővé tette (és nagymértékben profitált) az internetet hasznosítását,” írja a Forbes, “úgy a következő milliárdjai a blokkláncok fényes csillagaitól jöhetnek.”

Mezei kriptobloggerként ha feltesszük a kérdést, vajon mi hasznunk lesz belőle, akkor egy kissé vegyes szájízzel sorolhatjuk a prokat és a kontrákat. Egyrészt a lépések konzisztensen illenek mindkét cég profiljába. A Google célja, hogy fogyaszthatóvá tegye a blokkláncok és kriptók összetettségét és azt a hétköznapi user számára is érthetőként prezentálja. A Facebook pedig mindent a saját képére akar formálni. Minden amihez nyúl, a saját “közösségi” névjegyét kell viselje, a saját ökoszisztémáján belül. A közösségi médiát, a tömegtájékoztatást és a dolgok lájkját mind a Facebook formálta azzá amivé.

Előfordulhat azonban, hogy ezúttal mindkét vállalat rossz lóra tesz fel, különösen ha figyelembe vesszük a nyílt blokkláncok megkerülhetetlen velejáróját, a transzparenciát, a nyitottságot és a decentralizációt. A Bitcoin hálózat decentralizált modellje, “micélium” fejlesztési környezete nehezen lesz másolható e két internetes monopóliumnak anélkül, hogy részben ne adnák fel aktuális üzleti modelljüket. De még az újonnan jövők, mint az Ethereum vagy a Ripple is megakadhat a torkukon mivel a hálózataik könnyen válhatnak attraktív alternatívává a fogyasztóknak. A narratíva pillanatnyilag, hogy miért is bízzuk az információtechnológiai fejlődés egy újabb szegmensét, a blokkláncokat a Facebookra? Vagy épp ki akarja, hogy a Google keresőmonopóliumot alakítson ki a blokkláncok fölött?

A válasz sajnos az, hogy a kriptósokon kívül szinte mindenki.