Hongkongi tüntetések: ahol a technológia a szólásszabadság ellen dolgozik

Bárki, aki Hongkongban jár, biztos szembesült vele, mennyire elterjedt az Octopus kártya. A kártyát a hongkongi kormányzat többségi tulajdonában álló cég forgalmazza, és univerzális fizetési kártyaként funkcionál, amivel fizetni lehet a tömegközlekedésen, az élelmiszerboltban, de még a Starbucksban is vehetsz vele kávét. A városban szinte mindenki használja.

Az elmúlt napokban azonban több százezer ember tiltakozik folyamatosan Hongkong utcáin azok ellen az új szabályok ellen, amelyeket a hongkongi lakosság úgy ítél meg, hogy lebontják az utolsó védőbástyákat Kína totalitárius kontrollja előtt. A tüntetők pont emiatt az Octopus kártyákra is másképp tekintenek:

Általában sosincs sor a tiltakozások idején a jegykiadó automaták előtt. Úgy tűnik, hogy az emberek nem merik használni a feltölthető Octopus kártyáikat, mert nem szeretnének nyomot hagyni, hogy ők a tüntetések idején a környéken jártak.  – mondta a Twitteren Mary Hui (@maryhui).

A tüntetők inkább hosszú sorokban állnak, és készpénzzel fizetnek a jegyekért a tömegközlekedési csomópontokban, mert nem szeretnék, hogy a bankszámlájukhoz linkelt Octopus kártyák alapján beazonosítsák őket. A félelmük Mary Hui, a QZ újságírója szerint az, hogy a kormányzat lenyomozza az adataikat és a helyzetüket.

There is usually never a line at the train ticketing machines. Judging from an overheard convo, it appears that people are reluctant to use their rechargeable Octopus cards for fear of leaving a paper trail of them having been present at the protest. pic.twitter.com/s1rsgSnCqL

— Mary Hui (@maryhui) 2019. június 12.

A kínai biztonsági apparátus már most is sakkban tartja az állampolgárokat. Egy korábbi esetben a Telegram csoport szervezőitől már kérték, hogy nyissák meg telefonkönyveiket, és adják át a kontakjaikat.

A készpénzmentes fizetési megoldások egyik legnagyobb hátránya a személyes adatok védelme miatti félelmek, ahogy arra a hongkongi eset is rámutat. Az emberek számára az elektronikus fizetési megoldások nagyon kényelmesek, viszont a kormányzati szervek és nagyvállalatok számára új utakat nyitnak a megfigyelés és kontroll területén.

Kínában már ma is azzal kísérleteznek, hogy társadalmi hasznosság alapján pontozzák a lakosságot, amely később nagyban befolyásolja, hogyan juthatnak kölcsönhöz, saját lakáshoz, de akár tömegközlekedéshez is. Ezek az esetek jó példák a készpénzmentes társadalom ellenzőinek.

Néhány amerikai városban ez a mozgalom már odáig fejlődött, hogy olyan szabályozásokat hoznak, ami betiltja a készpénzmentes üzleteket. Philadelphia volt az első a sorban, ami kihozta ezt a szabályozást márciusban, ezt követte New Jersey állam, amely saját területén szabályozta ezt. De New York, San Francisco és Chicago is tervez hasonló szabályozást.

India és Kína nagyon nyomja a készpénzmentes társadalom bevezetését, ami a kényelmi szempontok mellett, hogy mennyire könnyű és olcsó lesz fenntartani az elektronikus fizetési megoldásokat, árnyoldallal is jár. Ezek a technológiák lehetővé teszik az összetett és komplex megfigyelőrendszerek kialakítását. A lakosságot egy olyan modellbe zárni, ahol minden fizetési tranzakciót nyomon lehet követni, és összekapcsolni az okostelefonokkal, jó lehetőséget kínál a kormányzatoknak a megfigyelésre, azonban a demokrácia és szólásszabadság és szabad gyülekezés szempontjából a lehető legrosszabb.

Ennek elkerülésére egy lehetséges mód a nyílt forrású publikus blokkláncú kriptopénzek használata, melyek alapesetben cenzúra-rezisztensek és nem vagy csak komoly erőfeszítések árán lehet nyomon követni azokat.