Kína számára az arany jelentheti a globális piaci fölényt?

A bázeli irányelvek és szabályozások azon csoportja, amelyek a közelmúltban léptek érvénybe döntő hatást mértek többek között a kínai aranypiacra is. Az Egyesült Államokkal hosszú idők óta hadban álló világelső exportőr számára minden bizonnyal meghatározó következményekkel jár majd ez a kutyafuttában végbement módosulás.

Megfontolt döntések sorozata

A kínai állam már a 20. században megkezdte aranytartalékainak felhalmozását, azonban ezt a nyilvánosság árgus szeme elől megbújva, már-már titokban végezte. A pontos számbeli mennyiség emiatt nem is áll a szakértők rendelkezésére, csupán egy megközelítő becslés az, amellyel kalkulálhatnak. Annyi ellenben teljeséggel biztos, hogy az ezt megelőző évtizedekben is nagy hangsúlyt fektettek ezen értékes fém kereskedelmére.

Úgy tűnik, az ázsiai ország kezdetben végeláthatatlan terve arra fókuszálva, hogy a jüan és az arany párosa a dollárral vetekedjen, végre beteljesedni látszik. 2020 márciusában, Donald Trump elnöksége alatt, az USA-ban megugrott az infláció folyamata. A dollár a tavalyi év második felétől meglepetésszerű zuhanórepülésbe kezdett. Ez természetesen kapóra jött a kínaiaknak és kapva kaptak az alkalmon, hogy saját monetáris pozíciójukat ezáltal is bebiztosítsák.

Kína ezentúl az importra koncentrál

Az olcsó és nagy mennyiségben exportált árucikkek csillaga leáldozóban van, legalábbis a belpolitika jelenlegi állása szerint mindenképp. A cél egy erős és versenyképes belföldi fogyasztói infrastruktúra létrehozása, amelynek elengedhetetlen ismérve a megbízható valuta. Ezért is olyan lényeges az amerikai piactól (s legfőképp a dollártól) való elszakadás és az eurázsiai országokkal folytatott árucserére fókuszálás.

Sárdobálás vagy jó tanács?

Ahogyan azt a korábbiakban már Robert Kiyosaki, amerikai üzletember is említette, az amerikaiaknak komoly bankválsággal kell majd szembesülniük ha a helyzet nem változik rövidesen. Az USA kormánya ugyanis egy olyan javaslatot fogadott el, amely a Covid19-pandémia által okozott pénzügyi lyukakat igyekszik befoltozni a szegényebb rétegek pénztárcáján. Elméletben ez egy csodálatos gesztus, azonban hosszú távon vizsgálva még inkább nyomorúságba taszítja a már eddig is tengődő amerikai középosztályt. A japán üzletember szerint ennek megelőzésére a lehető legjobb megoldás a nemesfémekbe, illetve a bitcoinba való befektetés.

Kína ezzel párhuzamosan szintén azt próbálja állampolgárai tudtára adni, hogy az arany egyike a kevés stabil likviditással rendelkező befektetési formáknak. Így ösztönözni próbálják őket arra, hogy minél hamarabb és nagyobb tételben vásároljanak belőle. Továbbá a kínai elnök, Hszi Csin-ping szerint a jövőben még keményebben kell majd tartaniuk a gyeplőt a ritkaföldfémek kivitelét és eladását illetően. Tudniillik a gazdasági és kereskedelmi funkciók mellett kulcsfontosságú szerepet játszanak a hadiiparban és az informatika berkein belül is.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.