Kivásárolná az amerikai befektetőket a Telegram a TON blokklánc körüli bajok miatt
Az üzenetküldő platform hétfőn jelentette be, hogy a Telegram Open Network (TON) blockchain projekt befektetőit nem tokenekkel fizeti, sőt, az amerikai befektetők azonnali kivásárlását tervezi.
A Telegram eddig kétszer halasztotta el új hálózata elindítását, és a késedelem miatt szerződéses kötelezettségvállalása volt a befektetők felé, hogy visszafizeti a befektetéseik 72% -át, miután elmulasztotta az április 30-i indulási határidőt. Ezt módosította később azzal az ígérettel, hogy a befektetéseik 110%-át fizeti vissza egy éven belül, ha tudnak várni még egy évet befektetéseik visszavonásával. A lépésekre az amerikai tőzsde- és pénzfelügyelet (SEC) feljelentése miatt volt szükség, ami a Telegrammot az amerikai értékpapír törvények megsértésével vádolja.
A vállalat új indulási céldátuma 2021 áprilisa, függően az ügye kimenetétől.
A múlt héten a Telegram még azt kommunikálta, hogy a befektetőknek gram tokenben vagy más kriptovalutában fizetné vissza befektetéseik összegét akkor, ha várnak még egy évet és a befektetett pénzüket kölcsönként a Telegramnál hagyják. Azonban végül bukik ez az opció is egy friss közlemény szerint.
“Sajnos az illetékes hatóságokkal és tanácsadóinkkal nemrégiben folytatott megbeszélések alapján úgy döntöttünk, hogy nem folytatjuk a gram tokennel vagy más kriptovalutával kapcsolatos opciót, mivel az illetékes szabályozók fogadtatása kétséges,” – áll egy kikerült levélben.
A visszafizetés továbbra is él, de nem kriptovalutákban, folytatja a levél.
Az egy éves halasztást a Telegram csak a nem amerikai befektetőinek ajánlja fel, az amerikaiknak nincs más választásuk, mint elfogadni a 72% visszatérítést.
A tegnapi levélben a Telegram nem foglalkozott azzal a szándékával, hogy esetlegesen részvény kibocsátásba kezdjen a befektetők visszafizetéséhez szükséges pénzeszközök összegyűjtése érdekében.
Mint már írtunk róla, a Telegram 2018-ban jutott 1,7 milliárd dollár befektetői tőkéhez a tervezett TON blokklánc indulásáért cserébe, ám a SEC vádjai szerint, miszerint szabályozatlan körülmények között értékesített értékpapír amerikai befektetőknek, kénytelen volt kétszer is elhalasztani az indulást.
