A közösségi média és Trump: háború az igazságért
Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója és Jack Dorsey, a Twitter alapítója ellentétes megközelítést alkalmaz az interneten végigsöprő dezinformációs hullám ellenőrzésére és leküzdésére. Vajon ki fog diadalmaskodni a végén?
A Twitter a múlt héten egyenest belefutott egy golyózáporba, amikor úgy döntött, hogy ellenőrzi Trump elnök két tweetjének hitelességét. A Facebook alapító Mark Zuckerberg, aki a cenzúra ellen van és a szólásszabadság szószólója, a Twitter alapító Jack Dorsey-val ellentétes álláspontot képvisel. Szerinte a privát platformoknak “nem kellene az igazság döntőbírájának lenni” – jelentette ki, és azonnal kivívta a nép haragját – nemcsak a polgári jogi aktivistákét, hanem a saját alkalmazottaiét is.
De mindkét közösségi média alapítónak nagy károkat okozhat, ha elfogadják azokat az új törvényeket, amiket Trump támogatásával belengettek, akinek a kommunikációs stílusa felér egy légi katasztrófával. A háború a szólásszabadságról szól és a közösségi médiacégek azon jogáról, hogy moderálják-e a felhasználói tartalmakat.
A felek két nagyon eltérő megközelítést alkalmaztak Dorsey és Zuckerberg személyes stílusából eredően. A tét a közösségi médiaplatformok jövője, a decentralizált technológiák fejlődése és talán még az Internet jövőbeni felépítése is ezen fog múlni.
Jack Dorsey a decentralizáció bajnoka (?)
Csütörtökön a Twitter úgy döntött, hogy alkalmazza azon moderációs szabályait, amit tavaly jelentettek be, de korábban még soha nem használták, különösen nem az Egyesült Államok elnöke ellen. A közösségi média platform elrejtette Trump „erőszakot dicsőítő” tweetjét. Az elnök arról tweetelt, hogy “beveti a Nemzetőrséget”, és hozzátette: “Amikor a fosztogatás megkezdődik, megkezdődik a lövöldözés is.”
“Ez a legbátrabb és legkockázatosabb dolog, amit valaha láttam a Twitter-en vagy akármelyik közösségi médiaóriásánál” – nyilatkozta Carl Miller, az Egyesült Királyságban működő Demos Szociális Média Elemző Központ munkatársa.
A csata következő szakasza azonban Dorsey-t is rendesen próbára teheti – aki egy Bitcoin-párti emberi jogi képviselő és szabad gondolkodású jóga fan. A Twitter tényeket ellenőrző szabályzatát nem mindenki fogadta könnyen. Egy erősebb megközelítésre van szükség.
A Bitcoin fejlesztéseke is támogató Dorsey azt állítja, hogy decentralizált Twitter-t hozna létre, egy olyan közösségi média platformot, amit senki sem irányít, ha a technológia erre 100%-osan készen állna.
De a fejlődés lassú, és a projekt még nagyon korai szakaszában van. Dorsey decemberben bejelentette egy „nyílt forráskóddal dolgozó fejlesztők, mérnökök és tervezők” csapatának felállítását a decentralizált közösségi médiaplatform jövőjének fejlesztése érdekében. “A cél az, hogy a Twitter végül ennek a szabványnak a kliense legyen” – írta akkoriban. És azóta ki is fújtak a fejlemények a témában.
Mark Zuckerberg: A hős, akit a világ keres?
Dorsey-tól nagyon különböző karakter Zuckerberg, akinek nagy és félelmetes álma egy olyan Facebook felépítése, amely úgy irányítja a ‘világot’, hogy az a nyugati világ kommunikációjának a gerincét adja. Zuckerberg jogalkotók falai előtt védte a Facebook felhasználói adatvédelmi politikáját, és a botrányokat okozó rejtett adatgyűjtést. Emellett egy új kriptovaluta, a Libra bevezetését is tervezi. Zuckerberg nagy tervéhez hozzátartozik, hogy a fizetések színhelye is a Facebook platformja lesz.
A Bitcoin ellentéte, a Libra egy engedélyekre épülő blokklánc lesz, amelyet a Libra Association irányít, és amelyet az Association leányvállalatai irányítanak. A Bitcoin ezzel szemben engedély nélküli és sokkal decentralizáltabb.
Zuckerberg tervei ezzel nem érnek véget. Szeme előtt lebeg egy virtuális valóság jövője, ahol a digitális információkat kivetítik, és ezek kiegészítik a valós világnézetet. Egy ilyen forgatókönyvben egyes részeket ki lehet emelni vagy el lehet tüntetni, befolyásolni, hogy mi látható, és szerkeszteni azt ami létezik; priorizálni és újrafogalmazni a tartalmat. Egy ilyen elterjedt mesterséges valóság félelmetes és megvalósíthatatlan lenne, de a Black Mirror írói számára ez sem lenne meglepő.
Zuckerberg azt állította, hogy a Facebook olyan belső szabályzattal rendelkezik, amely lehetővé teszi az állami szereplők felől érkező agresszív beavatkozás megfékezését. Személyesen avatkozott be, hogy Trump ellentmondásos üzenetét a Facebookon közzétehesse. A döntés a Facebook munkatársainak „virtuális munkabeszüntetéséhez” vezetett hétfőn, és hasonló tüntetéseket indítottak el a társaság többi platformján is.
Sok kritika érte
A tények ellenőrzésével kapcsolatos megközelítését a ‘Leadership Conference on Civil and Human Rights’, az ‘NAACP Legal Defense and Educational Fund’, és a ‘Color of Change’ vezetői is kritizálták. Azt mondják, Zuckerberg nem hajlandó elismerni, hogy a Facebook elősegíti Trump felhívását a tiltakozók elleni erőszakra.
A Trump-vihar nem az első alkalom, hogy a Facebook nem-intervenciós politikáját felfüggesztették. Decemberben félelmetes pletykák tűntek fel a platformon, miszerint az Egyesült Államokban fehér furgonokat vezető férfiak nőket rabolnak el prostitúció és szervkereskedelem miatt. Nem volt bizonyíték arra, hogy a posztok valósak lennének, ám a Facebook algoritmusai a felhasználói hírcsatornák tetejére tették őket, és egy amerikai város polgármestere arra kényszerült, hogy figyelmeztetést tegyen közzé a megalapozatlan vádakkal kapcsolatban.
Polarizált és politizált
Az alapítóikhoz hasonlóan a Twitter és a Facebook is polarizáltak és politizáltak. De vajon a hatalmas közösségi médiavállalatok feladata, hogy elmondják a nyilvánosságnak, mi valós és mi fikció?
A vélemények megoszlanak. Talán Dorsey úgy érezte, hogy támaszkodhat Cameron Winklevossra, aki reményei szerint egyetért vele. A Gemini kriptotőzsde társalapítója Zuckerberg ősellensége, de a múlt héten Zuckerberg mellett állt ki, és így tweetelt: „A tények ellenőrzése a szerkesztés szépítése, ami a cenzúra egyik formája. És ez egy tény. ”
A támogatás ehelyett az Ethereum alapítójától, Vitalik Buterintől érkezett, aki azt mondta: „A tények ellenőrzése olyan, mintha figyelmeztető címkéket ragasztanánk fel. A cenzúra pedig olyan, mint a dolgok betiltása. Tekintettel arra, hogy a szabadságpárti emberek évtizedek óta az előbbit nyomják az utóbbi egyik alternatívájaként ez elmúlt évtizedekben, azt mondom, hogy lehetőséget kellene adnunk az embereknek, hogy megpróbálják valóban megvalósítani. ”
De vajon a Trump fenyegetése befolyásolja-e Dorsey azon törekvéseit, hogy egy decentralizált platformot hozzon létre, amely külső befolyástól mentes? Csütörtökön erről újra kifejtette ambícióját.
Rengeteg támogatást kapott, de a válaszadók hangsúlyozták a javaslat megvalósításának a nehézségét, valamint az emberi tényellenőrzők szükségességét a megközelítés kiegészítéseként. A probléma nem a technológia, írta Buzz Andersen, a tech
veterán, aki az Apple, a Square és a Tumblr-nél is dolgozott. A kérdés az, hogy mi a helyes, és ki dönti el:
“Ki irányítja az “orákulumok” tartalmát? Ki hozza létre a technológiát, és milyen implicit torzításokat fog tartalmazni? Hogyan lehet kijátszani? Nem hagyhatjuk ki az episztemológia alapvető kérdéseit azáltal, hogy elrejtjük őket a gépi tanulás rétegei alá”– tweetelte Andersen.
Mi lesz a jövő?
Úgy tűnik, hogy a közösségi média platformjai egyenlőre nem tudják megállítani az internetet sújtó dezinformációs áradatot. Trump elnök vajon hogyan befolyásolja a következő fejlődési lépést? Egyelőre a korai napokat éljük, és a közösségi média robusztus, decentralizált megközelítése még nem létezik (és talán soha nem is fog). De a Zuckerberg stílusú jövő túl borzasztó ahhoz, hogy az megvalósuljon.
