Kriptográfiai pénzeszközök vizsgálata a centralizált tőzsdéken: út a piacok megértéséhez

Ugye jó lenne tudni, hogy mennyi pénzt mozgatnak a Binance-on? És hogy mennyi bitcoinja van a Coinbase-nek?

A centralizált tőzsdék a kriptopiacok architektúrájának kulcselemei. A decentralizált tőzsdei ökoszisztémában zajló izgalmas fejlesztések ellenére a kereskedési volumen és forgalom túlnyomó részét továbbra is a centralizált tőzsdék biztosítják. Ebből a szempontból a centralizált tőzsdék elemzése egyedi perspektívákat nyújt a kriptográfiai pénzeszközök viselkedését illetően. Sajnos azonban a centralizált tőzsdék kereskedési rekordjainak adathalmaza nem tekinthető meg nyilvánosan, legalább is nem 100%-ban.

Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a centralizált tőzsdék is a blokkláncokat használják arra, hogy pénzeszközöket utaljanak át vagy kereskedelmi tevékenységeiket elszámolják az ügyfeleik irányába. Ez az információ fontos alapkő, mivel egyedülálló bepillantást nyújt a kriptopénz piacok világába, már ha tudjuk hol keressük és hogyan fordítsunk saját hasznukra.

Annak megértése, hogy a centralizált tőzsdék blokklánc-aktivitásának elemzése milyen értékes, már-már triviálisan egyértelmű kell legyen. A centralizált tőzsdék rendszeresen rögzítik tevékenységük egy részét egy kriptográfiai pénzeszközről a mögöttes blokkláncon.

Ez az információ magában foglalja az olyan eseményeket, mint például a tőzsdére bejövő és kimenő utalások, a tőzsde és a tárcák közötti transzferek, vagy akár a belső pénzügyi aktivitás. Ez az információ mélyebb rávilágítást nyújt a kriptográfiai pénzeszközökre, olyannyira, mint más hagyományos befektetési eszközosztálynál korábban soha.

A tőzsdéken előforduló események forgatókönyvei

Nézzük meg a következő forgatókönyveket:

• A nagy összegű tőzsdére befutó transzfer jelezheti a kriptoeszköz likvidálására irányuló szándékot, ami rövid távon magasabb eladási megbízásmennyiséget eredményezhet.
• A tőzsdéről való kiutalás jelezheti, hogy a befektetők nyereséget realizáltak, vagy egyszerűen csak kockázatkerülő stratégiára váltottak.
• A tőzsdén tartott pénzeszközök nagymértékben meghatározzák a likviditást, és az adásvételi aktivitással együtt elemezve felhasználhatók a kockázati szintek vagy akár szokatlan aktivitás megállapítására is.

A fenti példák átlátása aranybányát nyújt a befektetők és a kereskedők számára. A releváns tudnivalók kikövetkeztetése a tőzsdékkel kapcsolatos blokklánc tranzakciótörténeti rekordokból közel sem könnyű, és számos kihívást kell leküzdeni. Először is, nincs olyan tőzsdei tárcacímeket tartalmazó adatbázis, amit univerzálisan fel lehetne használni. Mint minden más blokklánc-rekord, a centralizált tőzsdékhez tartozó címek is alapértelmezetten név nélküliek, és ravasz adatbányászati technikákra van szükség azonosításukhoz.

Ezentúl nincs standard módszer arra vonatkozóan, hogy a centralizált tőzsdék hogyan publikálják az információkat a blokkláncoknak. Sőt ellenkezőleg, a tőzsdék különböző protokollokat használnak az információk láncon belüli (on chain) közzétételére, ami a következetes elemzést nagyon megnehezíti. Végül pedig a hamis kereskedelmi volumenek vagy piaci manipuláció gyakori esete is bekövetkezhet, amik zavarhatják a kifinomultabb elemzések végrehajtását.

A kihívások leküzdése egy valószínűségalapú megoldást igényel a tőzsdei címek azonosításához. A centralizált tőzsdék jelenlegi felépítése viszonylag lehetetlenné teszi az adott blokkláncon regisztrált összes cím azonosítását. Azonban az olyan módszerek, mint például a gépi tanulási modellek használata, statisztikai szempontból lényeges azonosítás-sikert eredményezhet, ami értékes betekintést nyújt a kriptográfiai pénzeszközök mozgásába.

A centralizált tőzsdék felépítésének megértése

A centralizált tőzsdék architektúrájának a sokfélesége az egyik olyan tényező, ami megnehezíti az elemzésüket. A tőzsdék sokféleképpen lépnek kölcsönhatásba a nálunk tárolt kriptovaluták mögöttes blokkláncaival az adott belső eljárásiktól függően. E sokféleség ellenére a legtöbb centralizált tőzsde felépítése négy közös elemet tartalmaz:

• Forró tárcák: A forró tárcák általában a fő kapcsolódási pontot jelentik a külső felek (ügyfelek) és a tőzsde között. A tőzsdék ezt a fajta tárcát használják egy eszköz rendelkezésre bocsátására kereskedési célból.
• Hideg tárcák: A tőzsdék hideg tárcákat (állandó internetkapcsolat nélküli) használnak a pénzeszközök biztonságos tárolására. Az ilyen típusú tárcák általában nagyobb mennyiségű eszközöket tartalmaznak és nem csak az épp a tőzsdén kereskedett pénzeszközöket jelentik, hanem általánosságban az ügyfélletétek döntő részét.
• Befizetési címek: A befizetési címek gyakran átmeneti, on-chain címek, amiket a pénzeszközök tőzsdei fogadására használnak. Az ilyen típusú címek elsősorban a forró tárcákba való eszközbeáramlást könnyítik meg.
• Kifizetési címek: A kifizetési címek gyakran átmeneti, on-chain címek, amiket a pénzeszközök fő tárcából való kivételekor használnak. Előfordul, hogy a kifizetési címeket befizetési címként is használják.

Ez a négy elem alkotja a centralizált tőzsdék on-chain felépítésének vázát. A forró és hideg tárcák, valamint a centralizált tőzsdei befizetési és kifizetési címek egyedi betekintést nyújthatnak az egyes kriptoeszközök viselkedésébe. Nézzünk néhány példát.

Hogyan biztosítanak a centralizált tőzsdék egyedülálló betekintést a kriptográfiai pénzeszközök viselkedésébe?

Miután tudjuk, hogy mely forró tárcák, hideg tárcák, befizetési és kifizetési címek tartoznak egy adott tőzsdéhez, kialakíthatunk néhány érdekes mutatót, amik jól mutatják egy pénzeszköz teljesítményét az adott tőzsdén. Érdekes mutató a tőzsdére beáramló és a tőzsdéről kiáramló pénz nagysága. Például egy centralizált tőzsde forró tárcájába való nagy összegű beáramlás jelezheti a jövőbeni eladási tevékenység potenciális fennállását. Ez az eset állt fent a március 11-i összeomlás során is, amikor nagy mennyiségű bitcoint (BTC) helyeztek át értékesítési célból olyan nagy likviditású tőzsdékre, mint a Binance (közvetítőlink).

Hasonlóképpen, nagy mennyiségű eszköz kiáramlása forró tárcákból kifizetési címekre jelezheti a kockázatvállalás aktuális helyzetét vagy a kereskedők profitrealizálását a kereskedelmi tevékenységük eredményeképpen. A március 11-i összeomlást követően bitcoin-kiáramlás növekedett a Krakenen, amikor az árfolyam kezdett kissét észhez térni.

Egy másik érdekes mutató a tőzsdén tartott eszközök értéke. Ez túlmutat a forró tárcán, és tartalmazza a befizetési címeken és a forró tárcákban tartott pénzeszközöket. Ez a mutató, amit gyakran “készletnek” nevezünk, a tőzsde likviditásának és kockázatosságának mérőszáma. Az olyan tőzsdéken, melyeken csökken a készletszint, nagy eltéréseket jeleznek a megbízáskönyv (order book) spread tekintetében, illetve fokozottabb piaci manipuláció is fennáll. Még egy olyan likvid tőzsdén is, mint például a Binance, láthatjuk, hogy a Bitcoin készletszintjeinek a normálnál jelentősebb mértékű beáramlása nagyobb spread-et eredményezhet.

Az egyedi információforrás

A centralizált tőzsdék on-chain tranzakciós rekordjai egyedülálló információforrást kínálnak a kriptográfiai pénzeszközök megértéséhez. A tudás megszerzéséhez azonban a centralizált tőzsdék hálózati felépítését biztosító kulcsfontosságú összetevők osztályozásának és azonosításának szisztematikus folyamata szükséges, úgy mint a befizetési címek, a kifizetési címek, a forró tárcák és a hideg tárcák.

Ha a centralizált tőzsdék és ezzel együtt a kriptopénz piacok megértésére törekszünk, rengeteg kihívással találjuk szemben magunkat, de jutalomként egyedi perspektívát nyerhetünk az eddig (2009 óta) páratlan megtérülést eredményező kriptográfiai pénzeszközök világába.

(Külön köszönet illeti az IntoTheBlock blokkláncelemző és indexoldal munkatársait szakértői meglátásaikért.)