A kriptovaluták keresztbe tehetnek a bankok könnyű pénzkeresetének

A bankok hatalmas profitot zsebelnek be azzal, hogy nagyon alacsony kamatot fizetnek a banki betétek után, viszont hatalmas kreditkártya díjakat számolnak fel az ügyfeleknek. A digitális valuták pont ezen fognak változtatni.

Ha egy fizetőeszköz fontosságát abban mérjük, hogy mennyien használják azt áruk vásárlására és eladására, a digitális valuták mint a Bitcoin és az Ethereum még csak most kezdenek erőre kapni ebből a szempontból. A Facebook új kezdeményezése, a Libra pedig már az indulás előtt a szkepticizmus falába ütközött.

Ne ragadtassuk el magunkat“, emeli ki Darrel Duffie, a Stanford GBS pénzügy professzora. Ha a bankok nem jönnek elő egy gyors és olcsó megoldással a pénzátutalások területén, akkor a digitális valuták valamilyen formában biztos, hogy megváltoztatják az iparág üzleti modelljét a következő évtizedben, véli a professzor.

A jövő már itt van, és nagyon forradalmi lesz a bankokra nézve, ha nem szállnak ők is fel a digitális valuták által hozott új hullámra.”, mondja Duffie.

Ezt a forradalmat nem feltétlenül a Bitcoin vagy a hozzáhasonló kriptók hozzák majd el. Ez nagyobb valószínűséggel a stabilcoinok felől jön majd, amik a dollár vagy más nagyobb valuták értékéhez vannak kötve. Másik lehetőség, hogy ezt egy központi bank által fejlesztett digitális valuta hozza majd el, hiszen a nemzeti bankok többsége már elindított ilyen kezdeményezést. A harmadik opció pedig, hogy a nagy techcégek mint a Facebook jelennek meg majd egy megoldással a piacon, amellyel megkerülhető válnak a tradicionális bankok.

Duffie szerint valamilyen módon, de biztosan elvesztik a bankok a hozzáférést az alacsony kamatú betétekhez, és ezzel eltávolodnak a könnyű profitszerzési lehetőségtől is a következő 10 évben. A bankok emellett nagy haszonra tesznek szert a kreditkártyák után gyűjtött interchange díjakból is, amit a vendorok általában a fogyasztókra hárítanak át.

“Nagyon hamar az új fizetési módok jelentős versenyhelyzetet teremtenek a piacon”, mondja a stanfordi professzor. “Ha a fogyasztók gyorsabban tudják fizetni a számláikat, a kereskedők pedig hamarabb hozzájuthatnak az értékesítésből származó árbevételhez a bankok közreműködése nélkül, akkor nem lesznek hajlandóak nagy összegeket tartani a bankszámlákon, amikre nagyon kevés kamatot kapnak a bankoktól.”

Az alacsony kamatkörnyezet bukása

Jelenleg az ügyfelek és a vállalatok körülbelül 14 billió dollárt tartanak évente betéti számlákon az Egyesült Államokban, amikre rendkívül alacsony kamatot fizetnek ezek a bankok. Miért? A fő oka, hogy a banki ügyfelek még mindig nagyban támaszkodnak a fizetések esetén a betéti számlákra. Ezek a betétesek pedig hírhedten lassan és ritkán váltanak bankot jobb kondíciók után kutatva.

Ennek eredményeképpen a bankok pedig hatalmas profitot kaszálnak. Átlagban a bankok kevesebb mint 0.1% kamatot fizetnek a betéti és megtakarítási számlákon elhelyezett pénz után, és csak valamivel többet az 1 éves látra szóló betétek után. Ezzel ellentétben, a bankok az 1 napos hitelek után 2%-nyi kamatot is bezsebelnek manapság, holott ez 2015-ben még csak 0.3% volt.

A bankok számára ez a szétnyíló rés több milliárd dollárnyi extra árbevételt jelentett virtuálisan szinte nulla költség mellett.

A kriptovaluta utalások: gyorsak és olcsóak

A bankok pénzutalást kiszolgáló rendszerei lassúak és nagyon drágák összehasonlítva a digitális valutákkal és az új technológiákkal. A csekkek elszámolása napokig tart, és a kereskedőknek is több napot kell várni arra, hogy a számlájukra kerüljön az a pénz, amit a fogyasztók elektronikus úton fizettek. A nemzetközi utalások pedig még továbbtartanak és rendkívül drágák. Ezzel szemben a kriptovaluta utalások a perc töredéke alatt végbemegy, és a költsége is rendkívül alacsony.

Duffie egyértelműen állítja, hogy ez a mostani állapot nem tartható fenn sokáig.

A központi bankok már tisztában vannak ezzel a problémával. A Bank for International Settlements által készített felmérés szerint a világ központi bankjainak a nagy része már dolgozik valamilyen digitális valuta fejlesztésén vagy implementálásán.

A svéd központi bank, Riksbank például már bedobta az ’e-korona’ ötletet. Minden állampolgárnak lehetősége lenne nyitni a Riksbanknál egy saját számlát, és fizetést kezdeményezni direkt e-korona utalással valaki más számlájára. Ez teljesen kivonná a folyamatból a kereskedelmi bankokat, és ez volt a fő oka, hogy a svéd központi bank teljesen elengedte az ötletet.

Ez azonban csak az egyik lehetőség. A bankok egymás között már fizetnek digitális valutával elektronikus betétek formájában, amit a központi banknál, a Fednél nyitottak. Ha a nem-banki vállalatoknak is engedélyezve lenne a hasonló számlák nyitása, akkor ezek a cégek is részben meg tudnák kerülni a kereskedelmi bankokat a fizetési folyamatban. Duffie kiemeli, hogy a kanadai és a szingapúri központi bankok is tesztelték már ezt a megközelítést.

A tyúk, a tojás és a Libra

Mindeközben a Facebook azzal hergelte fel a kereskedelmi és központi bankokat is, hogy bejelentette a Librát. Azonban ezzel kapcsolatban a Facebook is nagy szkepticizmussal találta szembe magát, ami leginkább a személyes adatok biztonsága, a potenciális pénzmosási és más illegális tevékenységek körüli aggodalmakhoz köthető. A kezdeti támogatók közül nagyon sokan már ki is hátráltak a projektből, többek között a Visa és a Mastercard is.

Ha a Libra megkapja az engedélyt a különböző hatóságoktól és pénzügyi szabályozóktól, rögtön óriási hatást generálhat a szektorban, hiszen azonnal 2.4 milliárd felhasználó számára válik elérhetővé a közösségi hálón.

“Az új digitális valutákkal nagyon hasonló a helyzet mint a tyúk és a tojás problémával, ugyanis senki sem akarja mindaddig használni, amíg sok ember nem használja azt jól”, jegyzi meg Duffie. „De mihelyst a Facebook elindítja a Librát, rögtön 2.4 milliárd potenciális felhasználóvá számára válik elérhetővé. Semmi sem tudna ilyen gyorsan ekkora méretűvé válni.”

Duffie előrejelzése szerint, ha a Facebook sohasem indítja el a Librát, a technológia, a gazdaság és a közösség nyomásának a kombinációja akkor is gyengíteni fogja a tradicionális bankok erejét, amivel ma a világ fizetési rendszerei fölött uralkodnak.

Az Európai Unió nemrégen kötelezte a kereskedelmi bankokat arra, hogy adják át a központi bankokat a nem-banki fizetési vállalatoknak is, amivel új utat nyitott a versenynek. Az Egyesült Államokban pedig a Federal Reserve egy azonnali fizetési rendszer megvalósításának a lehetőségeit kutatja.

“Az okos bankok hamarosan élére állnak ezeknek a kezdeményezéseknek, de mások vonakodnak majd a nagyon jövedelmező bevételi forrásaik felfalására.” Duffie az utóbbiak számára ezt a figyelmeztetést küldi: “A jövő már nagyon közeleg, és nem fog tetszeni nekik.”

(Készült a Stanford.edu oldalon publikált interjú alapján)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.