Megéri még Bitcoin bányászattal foglalkozni 2021-ben?

  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

A COVID-19 okozta világválság ellenére a Bitcoin 2020-at nagyon jól zárta, és a legnagyobb kriptovaluta szárnyalása az idei évben is folytatódott.

A Bitcoin használata mint az arannyal versenyző értéktartó eszköz, óriási mértékben nőtt. A legismertebb kriptovalua vonzereje így sokkal elérhetővé tette a blokklánc-hálózatokat és általában a kriptovaluták elfogadását is, ami az egész kriptoszektorra rendkívül pozitív hatással volt.

A Bitcoin hálózat és a bányászata

A 2008-as wall street-i pénzügyi válság közepette egy névtelen szerző és fejlesztő, Satoshi Nakamoto közzétett egy, a kormányoktól és a központi bankoktól független decentralizált kriptovalutát javasló fehérkönyvet. Ehhez a digitális pénznemhez a tranzakciókat peer-to-peer (P2P) alapon kellene lebonyolítani, és kriptográfiai egyenletek bányászati folyamatban történő megoldásával erősítenék meg a digitális valuta integritását.

A bányászat egy multiplex folyamat, amellyel a tranzakciók új „blokkjai” hozzáadhatók egy blokklánc-hálózathoz komplex matematikai egyenletek megoldásával. Egy olyan decentralizált P2P technológia létrehozásához, ahol a tranzakciók örökké megváltoztathatatlanok lennének, Satoshi kifejlesztett egy olyan megoldást, ahol a nyílt hálózaton lévő bányászok kriptográfiailag feldolgozott matematikai feladatok sorozatán keresztül erősítenék meg az új tranzakciókat. Összességében a hálózat minden csomópontjának konszenzusra kell jutnia ahhoz, hogy egy tranzakció érvényesítésre kerülhessen.

A bányászati/konszenzus mechanizmusok típusai

Manapság a blokklánc-hálózatokon általában kétféle konszenzus-mechanizmust használnak: a proof-of-work (PoW) és a proof-of-stake (PoS). A Bitcoin fejlesztői a PoW konszenzus algoritmusra alapozták a hálózatot.

A PoW esetén a bányászokat lényegében Bitcoin jutalomban részesülnek, miután új blokkot (1 MB értékű ellenőrzött tranzakciót) adtak a blokklánchoz. Ahhoz, hogy a PoW modellben egy tranzakcióblokkhoz eljussunk, a bányásznak helyesen kell megoldania egy „hash”-t kevesebb vagy ugyanannyi idő alatt, mint a cél hash, azaz validálnia kell azt.

Ezzel szemben a PoS konszenzus mechanizmus inkább a bányászok erőforrásait használja, mintsem validátorokat. A PoS konszenzus érvényesítőit a hálózatban való részesedésük (stake) alapján jutalmazzák. Lényegében a PoS-validátorok bezárják a pénzüket a rendszerbe (staking), és a következő hozzáadandó blokkban részesedést (stake) szereznek. Ha mindezt jól csinálják, akkor blokkjutalmat kapnak. Összességében elmondható, hogy a validátor csak a hálózatnak azt az részét tudja kibányászni vagy érvényesíteni, amelyhez csatlakozott.

Noha a PoW konszenzust gondosan megtervezték a Bitcoin hálózat biztonságának fenntartására és a „kettős költések” (double spending) megakadályozására, mégsem hibátlan.

A tranzakciók érvényesítéséhez és egy új blokk hozzáadásához a PoW-ben a bányászok sok számítási teljesítményt és nagy mennyiségű villamos energiát fogyasztanak el. A Nemzetközi Energiaügynökség által 2019-ben közzétett jelentésből kiderült, hogy a Bitcoin bányászat annyi energiát fogyaszt, mint a közepes méretű országok, például Svájc és Írország.

Az energiafogyasztási probléma megoldása érdekében a PoS konszenzus arra korlátozza a felhasználókat, hogy csak a hálózatban fennálló részesedésüket érvényesítsék. 2020 decemberében az Ethereum (ETH) bejelentette az Ethereum 2.0, egy PoS konszenzus modell bevezetésének első szakaszát, amely potenciálisan többet takaríthat meg a gas tranzakciós díjakban és az energiafogyasztásban, mint a meglévő PoW modell.

A 21 milliós készlet és a Bitcoin felezés

Bármely decentralizált modell működtetéséhez a forráskódtól a végrehajtásig minden egyes részletnek a helyén kell lennie. A véges Bitcoin kínálat és a felezés a decentralizált modell fenntartása érdekében kialakított egyedi konvenciók.

A Bitcoin hálózat kialakításakor a Bitcoin kínálatát korlátozták. A végén csak 21 millió Bitcoin lesz forgalomban, miután az összes Bitcoin blokk bekerült a blokkláncba. Összességében körülbelül 18,6 millió Bitcoint bányásztak ki eddig.

Négy évente vagy minden, a Bitcoin főkönyvébe felvett 210 000 blokk után a felére csökken a bányászjutalom. Lényegében, amikor a bitcoin bányászat 2009-ben megkezdődött, az új blokk bányászatáért járó jutalom 50 bitcoin volt. Ma miután túl vagyunk három Bitcoin felező esemény után a jutalom 6,25 BTC.

Következésképpen minden Bitcoin felezés mesterséges Bitcoin hiányt eredményez, és összefüggésbe hozható a mindenkori Bitcoin bikafutamokkal is.

Mennyi ideig tart egy Bitcoint kibányászni?

Most jön a millió dolláros kérdés – meddig tart egy Bitcoin bányászata? Mint korábban említettük, a Bitcoin hálózat a PoW konszenzus mechanizmuson alapszik. Ebben a modellben a bányászokat Bitcoinban jutalmazzák a hálózathoz hozzáadott minden új tranzakciós blokk esetén.

A bányászok számától függetlenül tíz percenként új blokkot kell hozzáadni a hálózatnak. Ugyanakkor több százezer bányász van a Bitcoin hálózatban, és mindegyikük verseng az új blokk hozzáadásához szükséges hash (64 számjegyű hexadecimális) kitalálásával.

A blokk sikeres bányászata sok évig is eltarthat egy bányásznak, és az erős verseny miatt végül megvalósíthatatlan is lehet. Ennek az akadálynak a leküzdése érdekében sok bányász összefog, hogy megosszák a számítási teljesítményt és az ebből származó jutalmakat. Az elmúlt években a bányászat folyamatosan fejlődött az idő, az energia és a számítási teljesítmény megtakarítása és optimalizálása érdekében, viszont ugyanazon az elvek érvényesek ma is mint a kezdetekkor.

ASIC bányászt | Duplájára emelkedett Kínában a bitcoin bányászok ára

Az ASIC és a bányászat evolúciója

A Bitcoin bányászat elindulásakor a bányászások a saját asztali számítógépüket az átlagos grafikus kártyákkal használták a Bitcoin bányászatára. Ez minimális áramfogyasztással járt, és nem kellett hozzá semmilyen egyedi technikai képesség sem.

Ahogy azonban a Bitcoin hálózat növekedett, a fejlesztők publikusan 2020 októberében elérhetővé tették a Bitcoin bányászatát leíró programkódot. Ennek hatására a bányászok között hatalmas verseny alakult ki, és egyre erősebb és hatékonyabban működő számítógépeket fogtak be erre a tevékenységre.

Az évek során aztán a bányászok hálózata számosságában, méretében és a legfontosabb, hogy számítási teljesítményben is továbbnőtt. 2013-ban egy kínai gyártó, a Canaan megtervezte az első “application-specific integration circuits (ASICs)” bányászgépet, azaz egy olyan számítógépet, ami a bitcoin bányászáshoz szükséges specifikus áramkörrel rendelkezik.

Ezek az ASIC bányászgépek rendkívül fejlettek voltak: gyorsabbak voltak, hatékonyabban működtek mint a grafikus kártya alapú bányász hardverek. Ma a bányászok ugyanúgy versenyeznek a blokkjutalmakért, ezért a gyártók ma is sorra jönnek ki a jobbnál jobb, hatékonyabb specializált ASIC bányászgépekkel.

Mi történik, ha a 21 milliót kibányásszák?

A Bitcoin véges kínálata miatt el fog fogyni, ha a jelenlegi ütemben bányásszák. Természetesen ez érdekes vitát váltott ki a Bitcoin hálózaton, és kérdéseket vetett fel a bányászat jövőbeli jövedelmezőségével kapcsolatban.

Fontos azonban megjegyezni, hogy a bányászok a 21 milliós készlet sikeres kitermelése után továbbra is fognak keresni a Bitcoin tranzakciós díjakkal, de a blokkjutalmakkal már nem.

Míg a Bitcoin hálózat folyamatosan növekszik, és növekszik a népszerűsége is, a következő években a bányászatra és a kínálattal kapcsolatos vitákra kell odafigyelnünk.

Kövess minket Facebook, Instagram és Twitter oldalainkon, hogy mindenről percre pontosan értesülj.😉

premik

Közel 10 éves IT tapasztalattal rendelkezek nagyvállalati fizetési rendszerek és fizetési megoldások fejlesztésében. A kriptók által képviselt érték mellett érdekel a mögöttes technológia is, és nagyon kíváncsi vagyok, hogyan épül egymásra a mainstream és a kriptovaluták világa.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.