Milliók használják minden nap bitcoint a feltörekvő világban
2021-re a bitcoin afféle törékeny sikertörténetté kezd alakulni. Számos híresség és vállalatvezető foglalt állást mellette, mint például Elon Musk, az intézményi befektetők és a kormányzati szereplők egyaránt egyre komolyabbak veszik, mialatt a devizákkal szembeni inflációs félelmek is a malmára hajtják a vizet.
Egyes vélemények szerint a közelmúltban tapasztalt hihetetlen gyorsaságú értéknövekedése és terjedése jórészt egyszerűen csak sok kedvező tényező véletlen egybeeséséből adódott. Vannak olyanok is, akik a vészharangot kongatva a közelgő korrekcióra figyelmeztetnek, ahogy szépen lassan csillapodik a digitális érme körül kialakult felhajtás.
Egy dolog mindenesetre kezd biztossá válni: a rivaldafényt elkerülve, szép csendben, a meggazdagodni vágyó spekulatív befektetőkön, és dúsgazdag milliárdosokon kívül más rétegeket is meghódított a bitcoin. Olyan rétegeket, akik tényleg eredeti rendeltetése szerint, csupán fizetőeszközként használják. És jelenleg úgy tűnik, hogy eszük ágában sincs lemondani a használatáról.
A fejlődő világ számos országában komoly problémát jelent a pénzügyi infrastruktúra fejletlensége a mindennapi emberek életében. Latin-Amerikában, Indiában, Délkelet-Ázsiában és Afrika számos részén a bankrendszer elavult, az utalások nehézkesek, megbízhatatlanok, és legfőképpen: drágák. Nem véletlen tehát, hogy bizonyos mobil alapú és online alternatív fizetési megoldások virágkorukat élik ezekben az országokban, ahogy a kriptovaluták és különösképpen egyre jobban a bitcoin is, ami néhol gyakran egy teljes szektort képvisel egymagában.
A külföldön dolgozó nigériaiak például olyan nagy mértékben álltak át a bitcoin tranzakciókra a hagyományos banki tranzakciókkal szemben, hogy a kriptovalutákat korlátozó intézkedéseken túl, most már pénzjutalomban is részesül, aki hajlandó visszatérni a hagyományos bankoláshoz.
Bitcoinban pénzt hazaküldeni a családnak szintén bevett jelenség Indiában és Ázsiában, ahol falusiak tízmilliói dolgoznak a nagyvárosokban a jobb anyagi lehetőségeket követve, sokszor családjukat is hátrahagyva, akiket évente néha csupán 2-3 alkalommal látogatnak meg.
Bár természetesen a bitcoint valós javakra, vagy helyileg elfogadott fiat pénzre váltani, különösen az elszigeteltebb régiókban továbbra is problémát jelenthet, nagyon sokat lehet spórolni az államközi banki utalások megkerülésével, melyek során ezekben a régiókban az is előfordulhat, hogy több hét késéssel, hiányosan vagy egyáltalán nem érkezik meg az a pénzösszeg, amelyet a küldő adott esetben 3-6 hónapos megfeszített munkájával spórolt össze.
Márpedig Dél-Kelet Ázsiában hatalmas embertömegek vándorolnak országról-országra, tartományról-tartományra alkalmi jellegű munkákat vállalva. A rohamtempóban fejlődő indiai városok milliókat vonzanak külföldről, például a szomszédos Nepálból vagy Bangladesből, ahol bizonyos régiókban a háztáji gazdálkodáson kívül gyakorlatilag semmilyen egyéb kereseti lehetőség nincsen. És a megállíthatatlan kínai ingatlanpiaci fejlesztéseken illegálisan dolgozó indiaiakról, vagy a térség minden országából a Közel-Keleten kétkezi, vagy háztáji kisegítői munkát vállaló emberek százezreiről még szó sem esett.
Hiába hátrány a Bitcoin relatíve magas tranzakciós költsége, az úgynevezett bányászdíj, a világ fejletlenebb részein még így és fényévekkel gyorsabb, olcsóbb és megbízhatóbb értéktranszfer forma. Hogy a fundamentális szűkösségét ne is említsük, ami nem csak utalási formává teszi milliók számára, hanem menedékeszközzé is a rúpiával, bolivárral, argentin pesóval és más gyenge fizetőeszközökkel szemben.
Kapcsolódó cikkeink:
- A bitcoin elfogadottság a fejlődő országokban
- Blokkláncot használ a Vöröskereszt a fejlődő országok megsegítésére
- A világ milliomosainak 68%-a már befektetett
