Ezért nem válhat a Bitcoin Kína pénzügyi tömegpusztító fegyverévé

  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

A Richard Nixon Alapítvány előadása során tett egy nagyon érdekes nyilatkozatot Peter Thiel, a PayPal társalapítója. Véleménye szerint nem a kínai digitális jüan jelenti a legnagyobb veszélyt a jelenlegi világrendre. Pont ellenkezőleg, Thiel azzal érvelt, hogy Kína a Bitcoin kihasználásával nyerheti meg a globális pénzügyi hatalmi versenyt. Ez a pénzügyi vezető szerep pedig a politikai dominanciát is elhozhatja Kínának. Vajon van-e valóságalapja Thiel jövendölésének?

Messze nem annyira domináns Kína a Bitcoin ökoszisztémában, mint egykoron

Kína és a Bitcoin közötti mély kapcsolat abból ered, hogy Kína uralta és mindmáig uralja a bitcoin bányászatot. Mivel a bitcoin hálózat egy teljesen decentralizált protokoll, így bármilyen szereplő, aki domináns pozíciót szerez a bitcoin bányászatban, nagy fenyegetést jelenthet a bitcoin stabilitására és biztonságára. Thiel elmondása szerint ez volt az egyik mozgatórugó, amiért befektetett egy texasi bitcoin bányászcégbe a Layer 1 Technologies-be. Ezzel el akar indítani egy olyan folyamatot, aminek eredménye az lenne, hogy a bitcoin bányász erőforrások és kapacitások keletről nyugatra helyeződjenek át.

A Bitcoin kezdeti éveiben a kisbefektetők és a cyberpunkok uralták a digitális eszköz fejlődését és adaptációját. A mostani bő féléves bikapiacot azonban már nem ezek a szereplők befolyásolják. Szerepüket átvették a nyugati világ intézményi befektetői, és ezzel egyben kiszorították a legtöbb kínai retail befektetőt. Mára a nyugati fedezeti alapok, nagyvállalatok és family office-ok lettek az új hodlerek.

A kínai kisbefektetők e téren hoppon maradtak, és ami még ennél is rosszabb, hogy kevesebb lehetőségük maradt, hogy a jüanjükat kriptóba fektessék, ugyanis Kína intenzíven blokkolja a kriptotőzsdék és OTC kereskedések működését.

Ezek az ellenérvek tehát sarkítják Thiel állítását, hogy Kínának domináló szerepe lesz a Bitcoin jövőjében. Az viszont tény, a bányászat és ASIC hardvergyártás területén továbbra is többségben vannak a kínai szereplők, de fontos megjegyezni, hogy egy bányász Kínában, ahogy bárhol másutt a világon racionális közgazdasági érvek mentén dönt a bányászat mellet, és nem pártideológiából vagy felső utasításra. A hardvergyártók szintén, Kína továbbra is a világ összeszerelő üzeme, ahol adott minden a versenyképes ASIC-ok gyártására: rövid ellátási láncok, olcsó munkaerő, dinamikusan fejlődő R&D és a chipgyártók közelsége.

Visszaszerezheti-e Kína a dominanciáját?

Két lehetséges szcenárió is létezik, amely alapján Kína újra dominálni tudná a BTC piacokat.

Az első szcenárió szerint a kínai kormányzat hatalmas összegekkel szállhat be a bányászlétesítmények építésébe és működtetésébe, és a Bitcoint a nemzeti vagyon részévé teszi. Ez a opció alapvetően eléggé életképtelen, ugyanis a kínai kormányzat legfőbb törekvése, hogy bezárja a széntüzelésű bányásztelepeket Közép-Mongóliában. Teszik mindezt az miatt, mert Peking úgy gondolja, hogy a kriptobányász szektor energiaintenzív tevékenysége gátolja az országot abban, hogy elérjék a klímavédelmi céljaikat, és csökkentsék az üveggázhatású gázok kibocsátást. Másrészt alig maradt kétmillió BTC kibányászásra 2140-ig.

A második szcenárió szerint a kínai dominancia erősödhet, ha az ország elkezdi nagy mennyiségben felvásárolni a Bitcoint. Ez hosszabb távon nagyban befolyásolhatja az eszköz árfolyamát, és inkább ártana a kínálat koncentrációjával az árfolyamnak, mint használna.

Akkor mégis mire utalt Thiel?

A Bitcoin valódi értéke abban rejlik, hogy egy teljesen decentralizált, cenzúrának ellenálló, nem kontrollálható eszköz. Bármilyen entitás, amely kontrollálni képes a Bitcoin hálózat/szektor egyik fontos szegmensét, károsítja a legfőbb értékkínálatát és egyben a jövőbeni pénzügyi kilátásait. Thiel bitcoin-barátként tisztában kell kegyen ezekkel a veszélyekkel.

Miért nyilatkozott a Kína-veszélyről Thiel?

Hogy megértsük az okokat, érdemes megvizsgálnunk, hogy ki is volt Peter Thiel hallgatósága.

Mivel az USA nagyon sok technológiai ágazatban le van maradva Kína mögött, főleg a mobil fintech innováció területén, így a szilícium-völgyi nagyágyúk, mint Thiel, arra használják a létező/nem létező kínai kriptovaluta ambíciókat, hogy maguk mögé állítsák a washingtoni államapparátust. A narratíva ugyanis az, hogy ha Amerika nem alakít ki egy kedvező Bitcoin szabályozást, akkor a kínai dominancia megdönthetetlen lesz.

Ha Thiel valóban komoly szerepet szán az USA-nak a globális kriptoversenyben, akkor a nyilatkozatok mellett egy lépéssel többet kell tennie. A legnagyobb lehetőséget azt jelentené, ha a techcégek nagy szeletet tudnának kihasítani Biden 2 billió dolláros infrastruktúra fejlesztési tervéből, és ebből bitcoin bányászlétesítményeket lehetne építeni Amerikában. Thiel, aki egyben a Palantir társalapítója is, tudja, hogyan kell a washingtoni jogszabályalkotókat maga mellé állítani, hiszen a Palantir is jól profitált ebből az évek alatt.

Gondok a kínai Beosin háza táján

A kínai kriptovaluta ipar sem lehet meg felhajtások és botrányok nélkül.

Április 8-án Gao Ziyang-ot, a kínai blokklánc audit cég, a Beosin CMO-ját letartóztatták, és állami vagyon elsikkasztásával vádolták meg.

De hogyan tud egy IT biztonsági audit cég állami tulajdonú digitális eszközöket lopni?

Az egész ügy iróniája, hogy a néhány lokális kínai megye kormánya a Beosint bízta meg azzal, hogy vizsgáljon ki néhány kriptovalutában elkövetett bűncselekményt. Például ilyen ügy volt, amikor egy lokál radar alatt működő kriptotőzsde átverte az ártatlan kisbefektetőket. A vizsgálatok során azzal bízták meg a Beosint, hogy őrizzék meg vagy adják el a lefoglalt digitális eszközöket, amiből a kisbefektetők kártérítését kellett volna fedezni.

Ezzel szemben Gao inkább kockázatos short pozíciókat vett fel a derivatív és CFD tőzsdéken, aminek óriási bukás lett a vége, hiszen elég a CoinMarketCap-ot megnyitni, hogy lássuk, tavaly augusztus óta a piacokra a bikatrend jellemző. Tehát mialatt az állami szervek a Beosinra bízták az általuk lefoglalt digitális eszköz vagyonokat, addig a magáncég ügyvezetője azt szépen eljátszotta.

Ilyen esetekről ritkán hallunk az Egyesült Államokban, vagy épp Európában, szóval felmerül a kérdés a végére: ha ilyen ügyek robbanhatnak ki Kínában, hogyan tud ott az államapparátus egy koordinált hatalomátvételt végrehajtani egy 1.11 billió dolláros ízig-vérig decentralizált hálózat felett?

premik

Közel 10 éves IT tapasztalattal rendelkezek nagyvállalati fizetési rendszerek és fizetési megoldások fejlesztésében. A kriptók által képviselt érték mellett érdekel a mögöttes technológia is, és nagyon kíváncsi vagyok, hogyan épül egymásra a mainstream és a kriptovaluták világa.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.