Vélemény: Miért nem lesz már soha többé másik Bitcoin
2008. október 31-én egy ismeretlen kódoló, Satoshi Nakamoto közzétett egy tanulmányt, amely egy teljesen új pénzrendszer alapjait fektette le; a világ még csak most – 15 évvel később – ismeri fel a rendszer valódi értékét és lehetőségeit.
A Bitcoin nem a semmiből jött létre. Az évtizedekkel ezelőtt készült elektronikus készpénzprojektek kudarcot vallottak, de mindegyik arra a fokozatos fejlődésre épült, amit a többiek elértek. A Bitcoin ennek a folyamatnak a csúcspontja volt, egy egész tudományos közösség közös diadala.
Egyes elődök, mint például a DigiCash, túlságosan a megbízható hatóságokra támaszkodtak, és így soha nem nyertek piaci elfogadottságot. Mások, mint a HashCash, számítógépes hálózatokkal támogatott működő valutákat hoztak létre, de ezek nem tudták hosszú távon megtartani az értéküket.
Végül voltak olyan rémes történetek is, mint a Liberty Reserve estében: a működő elektronikus valuták üzemeltetőit letartóztatták és börtönbe zárták munkájukért.
Mindezen projektek közös célja, hogy megzavarják a kormány monetáris monopóliumát, és egy központi irányítástól mentes, életképes internetes valutát hozzanak létre.
Több oka is van annak, hogy a Bitcoin sikerrel járt ott, ahol ezek a projektek elbuktak:
- A BTC-t igazságos és átlátható módon, központi szervezet nélkül bocsátották ki.
- Lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy csatlakozzanak a hálózat működéséhez és élvezzék annak előnyeit.
- Erős tulajdonjogi garanciák biztosítása kriptográfia segítségével.
- Fix monetáris politika elfogadása, amely nem változtatható meg.
- A felhasználóknak eszközöket biztosít a Bitcoin folyamatos fejlesztéséhez.
A digitális eszközök terén sokan egyetértenek abban, hogy a Bitcoin a fenti pontok mindegyikét teljesítette – és ez teljesen valószínűtlenné teszi, hogy a kormányzati vagy magánpiaci alternatíva valaha is képes legyen túlszárnyalni a Bitcoint.
Ezek az eredmények együttesen olyan értéket képviselnek, amely meghaladja a részek összegét. A bitcoin még a több ezer kriptovaluta között is egyedülálló marad.
Tisztességes indítás
Satoshi zseniális húzása az a döntés volt, hogy egy korábbi találmányt, a proof-of-work (PoW) nevű módszert használta a bitcoin terjesztésére minden olyan felhasználó számára, aki hajlandó számítási teljesítményével biztosítani a hálózatot.
Az új bitcoinok kibocsátásához a Bitcoin-felhasználók versenyeznek, hogy számítógépes eszközökkel matematikai rejtvényeket oldjanak meg, és munkájukat elektromosság és erőforrások felhasználásával érvényesítsék. Cserébe újonnan mintelt BTC-kat kapnak a bányászatnak nevezett folyamat során.
Ez az elosztás egyenlő versenyfeltételeket teremtett, és elősegítette egy globális közösség kialakulását.
Ez a rendszer azt jelentette, hogy Nakamotónak nem kellett eladnia, kibocsátania vagy forgalmaznia a bitcoinokat. 2011-ben még a Bitcoin üzemeltetését is átadta egy nyílt forráskódú fejlesztői közösségnek, akik közül senkinek sem fizetett közvetlenül, és akik semmilyen pénzügyi ellentételezést nem kaptak.
A felhasználók bitcoint kerestek azzal, hogy szolgáltatást nyújtottak a protokollnak, energiát cseréltek a tulajdonjogért, vagy közvetlenül egymással kereskedtek. Ez a kialakítás biztosította, hogy a bitcoin megszerzéséhez munkára volt szükség.
A Bitcoin sikere többről szólt, mint egy új pénz létrehozásáról; egy olyan értékelosztó rendszer létrehozásáról, amelyet nem lehetett kijátszani, és amely nem juttatott tisztességtelen előnyhöz egyetlen felhasználót sem. Még maga Satoshi is bányászta a bitcoint, ahogy mindenki más.
Ma a bitcoin kibocsátása továbbra is tisztességes versenyben van, de ez nem érvényes azon alternatív kriptovalutákra, amelyek még mindig keresik a PoW alternatíváját.
Sokan közülük aránytalanul osztják el a szűkös adatokat hálózataikon belül, s ezt gyakran bennfentes értékesítés útján teszik. Ezáltal ezek az előnyös helyzetben lévő felhasználók több valutát szerezhetnek, illetve közvetlen beleszólást kapnak mind a hálózat fejlődésébe, mind a gazdaságpolitikába.
A Bitcoin mentes ezektől a tisztességességgel és manipulációval kapcsolatos aggályoktól.
Nyílt hálózat
A Bitcoin alapvetően egy olyan szabályrendszer, amely egy globális, elosztott adatbázist irányít, amely nyomon követi a gazdaságában lévő adatok tulajdonjogát.
A hálózat hatékony működéséhez számos résztvevőnek meg kell őriznie és szinkronizálnia kell az adatbázis másolatait, és meg kell állapodnia abban, hogy ezek a másolatok nem térnek el egymástól. Ellenkező esetben – a régi elektronikus valutákhoz hasonlóan – fennáll a veszélye annak, hogy egy felhasználó olyan adatokat rendelhet hozzá, amelyek nincsenek a tulajdonában, vagy amelyeket nem szerzett meg – csalárd módon új érméket hozva létre és bocsátva azokat forgalomba.
Minden bitcoin-versenyző szembesül egy problémával: közvetlen kapcsolat van az adatbázis mérete és a hálózati felhasználók azon képessége között, hogy képesek legyenek fenntartani az adatbázis saját példányát.
A Bitcoin átgondolt kompromisszumokat köt annak érdekében, hogy ez a kritikus funkció elérhető maradjon. Minden blokklánc-hálózat háromféle szereplőből áll:
- Bányászok, akik jutalmat kapnak azért, hogy új blokkok felfedezésével és a korábbiakhoz való hozzákapcsolásával (a blokklánc építésével) segítik a hálózat biztonságát.
- Csomópontok, amelyek a tranzakciótörténet nyomon követésével és az új tranzakciók ellenőrzésével őrzik meg a folyamat tisztességességét.
- A felhasználók, akik az említett ellenőrzésekbe és egyensúlyokba vetett bizalom alapján hajtanak végre tranzakciókat.
Mint minden kriptovaluta esetében, ezeknél az alapvető funkcióknál is vannak belépési korlátok. Ami azonban döntő fontosságú, hogy a Bitcoin esetében nem a protokoll, hanem a piaci erők termékei jelentik az akadályt. Bármely felhasználó, aki biztosítani akarja az adatbázist, ezt könnyen megteheti: mindössze áramhoz és számítási teljesítményhez kell jutnia. Bármely felhasználó, aki ellenőrizni akarja az adatbázist, a főkönyv letöltésével és tárolásával megteheti ezt.
Mindkét tevékenységet csak a számítástechnikai erőforrások piaca befolyásolja.
Más kriptovaluták olyan funkciókat adnak hozzá, amelyek növelik e funkciók végrehajtásának költségeit. Egyesek a költségük meghatározásának képességét konkrét felhasználókhoz rendelik, lehetővé téve az adatbázist biztosító felhasználók számára, hogy megszabják, hogy társaiknak bizonyos mennyiségű kriptovalutával kell rendelkezniük, vagy meg kell felelniük valamilyen más, általuk diktált kritériumnak ahhoz, hogy megkapják a kriptovalutát.
Ezek az áldozatok általában a gazdagságot és a befolyást jutalmazzák – hasonlóan a kormány által irányított gazdaságokhoz, ahol a pénzkínálatot és -elosztást nem a piaci erők, hanem egy kisszámú egyén irányítja. A Bitcoin mentes ezektől a kompromisszumoktól is.
Erős tulajdonjogok
A tulajdonjog egy egyén vagy szervezet kizárólagos joga arra, rendelkezzen a munkájával megkeresett erőforrással, s hogy azt saját belátása szerint használja és kezelje.
Bár ez intuitív lehet mindazok számára, akik olyan országban élnek, ahol ezek a jogok védelmet élveznek, azonban a világon nem mindenki élhet ezekkel a jogokkal. Egyes országokban (köztük demokratikus országokban is), a kormányok a jogrendszert felhasználva (vagy azzal visszaélve) befagyaszthatják az egyének bankszámláit.
Ez egy másik dilemma, amely más kriptovalutákra is jellemző. Bármelyik kriptopénzhez hozzá lehet adni funkciókat, vagy át lehet írni a szabályokat, megváltoztatva a tulajdonjogok elosztását, arra kényszerítve a felhasználókat, hogy egy új, nem kompatibilis szoftvert töltsenek le.
A Bitcoin arra támaszkodik, hogy visszafelé kompatibilis frissítéseket végezzen a szoftveréhez. Ez azt jelenti, hogy a fejlesztők olyan változtatásokat helyeznek előtérbe, amelyek nem kényszerítik a felhasználókat frissítésre. A felhasználók bármilyen, a Bitcoin-hálózattal kompatibilis szoftvert futtathatnak anélkül, hogy a funkcionalitás csökkenne (bár ez a biztonság rovására mehet).
Más kriptovaluták gyakran vezetnek be inkompatibilis változtatásokat a szoftverükben, ahol azok, akik nem értenek egyet a változtatással, már nem élvezhetik ugyanazokat az előnyöket, mint mások. Aki úgy dönt, hogy elutasítja a frissítést, előfordulhat, hogy annak az érméit többé nem fogadják el a gazdaságban.
A fejlesztők mérhetik a felhasználók véleményét, amikor inkompatibilis szoftvereket javasolnak, de végső soron minden felhasználó ki van szolgáltatva a többi felhasználó többségének.
A bitcoin esetében a kisebbségi csoportok maradhatnak a régebbi változatnál, megőrizve a bitcoinjukat és annak értékét, bár a biztonság terén kompromisszumokat kell kötniük. Ez az eltérő vélemények figyelembevétele teszi a bitcoint a tulajdonjogok bajnokává.
Amíg valaki birtokolja a bitcoin magánkulcsait, addig garantáltan övé a tulajdonjog ezeken az érméken. Amíg bármilyen bitcoin-kompatibilis szoftvert futtatsz, biztos lehetsz benne, hogy ezekkel a kulcsokkal tranzakciókat tudsz lebonyolítani a bitcoin-gazdaságban. Hasonlóképpen, biztos lehetsz abban is, hogy soha nem létezhet 21 milliónál több bitcoin.
Rögzített monetáris politika
Minden pénz társadalmi szerződésen alapul. A felhasználók beleegyeznek, hogy munkájukat egy olyan eszközre cserélik, amelyet később szabadon felhasználhatnak termékek és szolgáltatások megszerzésére.
A pénzügyek történelmét kétféle rendszer uralta, mindkettő különböző típusú társadalmi szerződésekkel.
- A piaci alapú pénzek, mint például az arany, amelyek egy korlátozott mennyiségű, ember által nem létrehozható eszközön alapulnak.
- Kormányzati alapú pénzek, amelyek hajlamosak az inflációra, mivel ezeket a valutákat tetszés szerint nyomtathatják, s mivel a kormányok a kiadások kifizetésére használják őket.
A bitcoin egy piaci alapú pénz, és rendelkezik a fizető eszközt meghatározó összes jellemzővel:
- Tartós: amíg van internet és áram, addig lesz bitcoin is.
- Hordozható: a világ bármely pontjáról hozzáférhetsz a pénzedhez.
- szűkös: minden felhasználó biztosan tudhatja, hogy mindig csak 21 millió bitcoin lesz.
A tisztességes bevezetés, a nyílt hálózat és az erős tulajdonjogok miatt a bitcoin monetáris politikája nem csak fix, hanem hiteles is. A felhasználók biztosak lehetnek benne, hogy változatlan marad, kivéve, ha az összes több millió felhasználója egyetért a változtatással.
Más kriptovaluták ezzel szemben változó monetáris politikát kínálnak, ami kevésbé hiteles.
Egyesek olyan gyakran változnak, hogy nem különböznek a kormány által kezelt pénzektől, amelyek értéke a politika szeszélyeinek függvénye lehet. A központi bankokhoz hasonlóan ők is ellenőrzik a pénzkínálatot, és olyan intézkedéseket hoznak, amelyek célja az árstabilitás és a gazdasági növekedés.
Másoknak nincsenek kibocsátási korlátai, ami aláássa a hitelességüket.
Hasonlóképpen, a globális központi bankok monetáris politikai eszközökkel szabályozzák nemzeti valutáik kínálatát. Amint a Federal Reserve megmutatta, ezek az intézmények nem fedik fel az okait annak, hogy mikor és miért változnak ezek az árfolyamok. Gyakran csak bennfentesek segítenek a döntéshozatalban.
Azok, akik stabilcoinokat, dollárral fedezett kriptoeszközöket vagy a központi banki digitális valuta (CBDC) valamilyen hivatalos formáját használják, hasonlóképpen csak ebbe a meglévő rendszerbe lépnek be.
Határtalan fejlődés
Bár a fenti tulajdonságok erős alapot jelentenek a Bitcoin számára, ezek a tulajdonságok önmagukban nem elegendőek annak biztosításához, hogy soha nem váltja majd fel más alternatíva. Ezért az eszköznek talán az utolsó tulajdonsága a legfontosabb: a bitcoin képes változni és fejlődni.
Nem tűnik valószínűnek, hogy a bitcoin képes lenne a világon élő összes (nyolcmilliárd) ember számára biztosítani az általa nyújtott előnyöket. Olyan további, tranzakciós rétegek kifejlesztésén kell dolgozni, amelyek bővíthetik a bitcoin alapkapacitását – anélkül, hogy feláldoznák a bitcoin alapvető értéktételeit.
A bitcoin-fejlesztők csak az elmúlt egy évben olyan teljesítményeket értek el, amelyeket korábban soha nem gondoltak volna lehetségesnek, anélkül, hogy megváltoztatták volna az alapkódot. A bitcoin-felhasználók képessége, hogy sikeresen megvalósítanak új, lenyűgöző funkciókat, feleslegessé teszi a hasonló funkciókat kínáló meglévő kriptohálózatokat.
A versengő kriptovaluták és a kormányok által kezelt, változatos és folyamatosan változó politikájú pénzek egyre növekvő tengerében a bitcoin egyediként, egyedülállóként van jelen.
Pete Rizzo (a Kraken főszerkesztője) írása alapján. A cikkben kifejtett nézetek és vélemények a szerző sajátjai, nem befektetési tanácsadás.
