Miért ilyen nagy a volatilitás a kriptopénz piacokon?

A múlt év volt a részvénypiacok egyik legnyugisabb éve. A tradereket – akik mindig a nagy árfolyam mozgásokkal kaszálták a legtöbbet – felváltották a magasfrekvenciás kereskedési algoritmusok, amiknél nincs többé szükség emberi beavatkozásra és miliszekundumok alatt reagálnak a piaci eseményekre. A Wall Street-en (és beleértve az összes többi tőzsdét is), mint egy csereárú, az embereket felváltották a gépek. A hagyományos tőzsdék 4 éves volatilitása a kriptopénz piacokon egyenlő egy békésebb hónap volatilitásával (gondolj csak erre a hónapra vagy múlt év decemberre).

Bitcoin Exchange CEX.IO

Veterán kriptopénz kereskedőknek ez nem újdonság, de hogy miért is van így, azt már nem mindenki tudja megválaszolni? Azaz a kérdés, miért ilyen volatilis a kriptopénz piac a többi eszközosztályhoz képest?

1. Nincs belső értéke(?)

A hagyományos közgazdasági nézőpont szerint, a konglomerátumi beárazások ellenére a kriptopénzek nem adnak el semmit önmagukon kívül, nem termelnek bevételt vagy épp adnak munkát több ezer embernek. Többség nem oszt szét osztalékot, és csak a pénz összértékének egy apró összege megy át evolúción (fork vagy konszenzusos mechanizmus révén) és fejlődik tovább. Emiatt hagyományos közgazdasági szemmel nézve nehéz beárazni. Honnan tudod, hogy túlvett vagy túladott? Mikor befektetésre ajánlott egy kriptopénz és érdemes venni? Sokan a sötétben tapogatóznak (velem együtt). Sok esetben a média határozza meg egy kriptopénz árfolyamát, amelyeknek nincs más célja mint, hogy minél nagyobb olvasottság révén termeljenek bevételt.

Ledger Nano S - The secure hardware walletUgyanakkor itt nem szabad elmenni egy másik nézőpont mellett sem: ezek az értékelési metódusok jóval az internettechnológia, közösségi média és az interkonnektivitás felfutása előtt alakultak ki, ergo, nehezen alkamazható olyan eszközosztályokra, amely ezen új környezet szülötte. Ha megnézzük a világ legértékesebb cégeit, az első négy techcég (Apple, Alphabet, Microsoft, Amazon). Internet nélkül sehol se lennének. Ezekkel a cégekkel még tudott mit kezdeni a hagyományos közgáz, mert centralizált entitások, terméket vagy szolgáltatást állítanak elő, embereket foglalkoztatnak. A jövő ugyanakkor a decentralizációé, és ahogy jelenleg e cégek a csúcson tündökölnek, oly gyorsan tűnhetnek el a süllyesztőben és lehet őket kiváltani olyan platformokkal amelyek számítógépek millióin fut mialatt még csak az alkotójuk nevét se kell tudni! Az ilyen a decentralizált platformokat hogyan fogják majd belső értékkel felruházni? Nehéz egy cég vagy eszköz belső értékét definiálni, de trend gyanánt talán kijelenthető: a digitális cégek értéke dinamikusabban nő, mint a hagyományos piacokon operáló cégeké.

2. Nincs szabályozási felügyelet

A kriptopénzek egy világméretű jelenség és a szabályozás még korai szakaszában leledzik. A korlátozott szabályozás melegágya a piaci manipulációnak, ami viszont elriasztja az intézményi befektetőket és a volatilitásnak kedvez, mivel semmi és senki nem garantálja, hogy biztonságban van a befektetésük, vagy épp megfelelően védett a becstelen piaci tevékenységek ellen. Itt kontraként viszont felhozható az önszabályozás jelensége, amely sokszor hatékonyabb, mint mikor egy külsős avatkozik be egy adott piac működésébe.

3. Az intézményi tőke hiánya

Tagadhatatlan, hogy néhány impozáns intézményi befektető, kockázatitőke befektető és bálna (HNWI) kifejezte szimpátiáját a kriptopénzek iránt és aktívan keresi a befektetési lehetőségeket az ökoszisztémában. Viszont a többség még csak a partvonalról figyeli az eseményeket. A kriptopénzek ETF-es kereskedése a piac növekedésével előbb-utóbb bekövetkezhet, de akár más formában, mint például egy fedezeti alap bevezetésével jelenhetnek meg az intézményi befektetők a kriptopénzek piacán. A legtöbb bankvezér elismeri, hogy van jogosultsága a piacnak, de még publikusan nem jelentett be befektetést vagy részvételi szándékot a kriptogazdaságban. Az intézményi tőke különböző formákban jöhet. Például, ha egy nagybank trading desket húz fel kriptopénz kereskedésre, vagy egy kriptopénz fedezeti alap bevezetése. Ilyen intézkedések hatékonyság növekedést és a piaci volatilitás csökkenését eredményeznék.

4. Nagy ügyletkönyvek hiánya

Kriptobefektetők arra lettek kondícionálva – jogosan – hogy ne tartsanak nagyobb összeget a váltók és tőzsdék oldalain mert könnyen meghekkelhetik azokat. Ennek eredményekébb a kereskedhető összegek jelentős része offline walleteken parkol. Ezzel szemben a hagyományos piacokon egy nyilvánosan jegyzett társaság szinte összes részvénye egyetlen tőzsdén kerül adásvételre. Egy nagyobb piaci ügylet a kriptopénzek esetén könnyen a feje tetejére állíthatja egy kriptotőzsde ügyletkönyvét, ami úgynevezett “slippage”-hatást (azt jelenti, hogy a kereskedő limitáras kereskedésnél nem a legkedvezőbb árfolyamon adja el vagy veszi meg az adott kriptopénzt, hanem egy az ügyletkönyvben szereplő kedvezőtlenebb árfolyamon. Gigászi megbízások kiadásakor jellemző jellenség.) válthat ki. Láttunk ilyet a GDAX Ether flash crash során, de kevésbé extrém helyzetek napi szinten fordulnak elő. Mivel a bálna kereskedőknek bőven van forrásuk, hogy rángassák egy kriptopénz árfolyamát és olyan taktikákat alkalmazzanak, amellyel ezt tovább ösztönözhetik, a volatilitás megnő.

5. Hosszútáv vs. rövidtáv

Ha olyan dologba fektetsz be, amihez nem szándékozol hozzányúlni nagyon hosszú időn keresztül, akkor nem igazán aggódsz, hogy mi lesz holnap vagy következő hónapban az ára és egyben nem is igazán kereskedsz vele. Kriptopénzeket nem lehet fedezeti alapokon keresztül vásárolni és úgy általában elérhetetlenek a lakossági brókerek és pénzügyi tanácsadók számára. Azaz, a befektetők jelentős hányada lemarad róla. Nem maradnak mások mint a korai adoptálók és techbarát közönség, akik kényelmesen mozognak a walletek, webalapú kereskedési platformok világában. Ők azok akik 5 percenként “When Lambo?”-t kiáltanak a Twitteren mikor ralizik az árfolyam vagy verejtékezve ülnek a számítógép előtt mikor bezuhan.

Ugyanezek a személyek kevésbé vannak felvértezve kereskedési fegyelemmel és képtelenek tartani egy kriptopénzt évekig. Ezzel hozzájárulnak a FOMO vásárlások kialakulásához. Persze ezt lehet csak a kezdeti évek nehézségei közé sorolni és ahogy maturál a kriptopiac, úgy veszik át ők is a profi kereskedői mentalitást.

6. Csordaszellem

A kriptopénzek Nyugaton elsősorban a milleniáris korosztály játékszere. Olyanoké, akik nem bíznak a kormányokban, korai technológiai adoptálók és lemaradtak a korábbi generációkat jellemző mesés részvény és ingatlanhozamokból. A milleniáris korosztály más befektetési tapasztalattal rendelkezik szemben az idősebbekkel, akik megtanultak hosszú távon tartani egy befektetési eszközt. A második világégés után születettek egy sokkal stabilabb gazdasági környezetbe születtek csodás növekedési kilátásokkal (vagy a későbbi Magyarországon a külső forrásokból finanszírozott növekedés illúziójába) és nem kellett egyetlen jelentős gazdasági válságot sem átélniük (leszámítva Mo.-n persze a rendszerváltás utáni éveket, de ez csak egy régiót érintett megint).

Forrás: Yuyi Tan

A mai gazdasági környezet sokkal kiszámíthatatlanabb, ami arra készteti a generáció tagjait, hogy többet kockáztassanak a nagyon hozam reményében még attól sem riadva vissza, hogy hitelből fektessenek be kockázatosabb eszközökbe. Amikor a piac ellenük dolgozik, az ilyen pénzzel kereskedők – amit egyszerűen nem engedhetnek meg, hogy elvesszenek – inkább azonnal eladnak és exitelnek a piacról. Ez általában egy reakciós viselkedési forma és mindenképp veszítenek valamennyit. Amikor a piacok jó módban vannak olyan pénzzel is vesznek, ami nem az övék. Ha csoportos perspektívából nézzük, ez lehet egy koordinált cselekedet, de valójában csak számos egyén motivációja, akik ugyanarra a következtetésre jutnak. Ez voltaképp a csordamentalitás definíciója. Ha ezt összakapcsoljuk a bálnák okozta kilengésekkel, egy relatíve marginális kereskedési piaccal, kis ügyletkönyvekkel, akkor egy szinergikus hatásnak a tanúi vagyunk.

Mikor fog a kriptopénz árfolyam volatilitás csökkenni

Várható a szabályozás valamilyen formájának (központi vagy önszabályzás) megjelenése, változatosabb befektetői kör megjelenése és további maturáció. Növekedni fog a tokenek hasznossága ahogy egyre több kereskedő fog elfogadni különböző kriptopénzeket és persze tovább fejlődik a mögöttes blokklánc technológia. Miközben e hatások révén csökken a volatilitás, várható lesz egy fokozatos, de kiszámíthatóbb kriptopénz-piaci kapitalizáció növekedés. A részvénypiacokhoz hasonlóan, ahol a hosszútávú befektetők dominálnak, így válnak a kriptopénzek a hosszútávú játékosok terepévé. Az itt leírtakat senki ne vegye bitcoinnak. Ami biztos: a kriptopénzek már nem mennek sehova. Sőt!

Borítókép: Eoin Coveney

Balaxi

Dream. Fulfill. Repeat. Idealist. Digital.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..