5 hírhedt kriptovaluta Ponzi-séma, melyekből sok mindent lehet tanulni

  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

A kriptotér tele van lehetőségekkel, de ezen a piacon mindenképp óvatosnak kell lenni. Íme, öt alkalom, amikor a befektetők csúnyán ráfáztak arra, hogy bedőltek a csalók mesés hozamot ígérő projektjeinek.

Az átlagos kriptobefektető jól tudja, hogy a kripto és a blokklánc technológia innovatív jellege miatt magas befektetési hozam is elérhető. Egyre több kriptoprojekt jelenik meg a piacon, azonban sok mögött nincs semmi értékes ötlet, technológia. Az elmúlt években robbanásszerűen megemelkedett a kriptovalutákhoz köthető átverések száma, hiszen a kripto ökoszisztéma rossz szereplői is ki akarják használni a bitcoin és az altcoinok növekvő vonzerejét, és ezzel milliókat csőbe húzni, majd a kárukra jól meggazdagodni.

Most nézzük meg, a kriptotér öt leghírhedtebb kriptovalutákhoz köthető Ponzi-sémáját, melyeket felhasználva a csalók dollár milliárdokat húztak ki a gyanútlan befektetők zsebéből!

Mi is az a Ponzi-séma?

A Ponzi-séma általában egy bonyolult befektetési átverés, amelyet arra terveztek, hogy egy nem létező vállalkozásból származó magas és gyors hozam ígéretével csábítsák el a befektetőket. A legtöbbször a vállalat arra összpontosít, hogy pénzt fogadjon az új befektetőktől, és azt szétosztja a korábbi támogatók között, azzal az ürüggyel, hogy ez a pénz egy törvényes befektetési tevékenységből származó nyereség. Végül az egész kártyavárként összedől, amikor az új befektetők elkopnak, új pénz pedig nem érkezik be.

A kriptókhoz köthető Ponzi-sémák esetében a csalók képzeletbeli kriptovállalkozásokat hoznak létre, és különböző történetekkel és álstatisztikákkal csalogatják magukhoz az áldozatokat. A kriptopénzek esetében némileg könnyebb irreális nyereséggel reklámozni a projektet a nagyközönségnek, hiszen számos, “valódi” kriptovaluta komoly hozamot ígér. Ne feledjük, hogy a Ponzi-rendszerek története egészen a 19. századig nyúlik vissza. A csalás Charles Ponzi, egy olasz szélhámos nevéhez fűződik, aki az 1920-as évek elején illegális tevékenységeivel került a reflektorfénybe. Bár az elmúlt 100 évben a csalások módjain némiképp finomítottak az elkövetők, a Ponzi-séma főbb ismérvei most is ugyanazok:

banner
  • Gyors és kockázatmentes befektetési hozam ígérete, függetlenül a piaci körülményektől.
  • Elképesztően bonyolult befektetési modell vagy üzleti tevékenység, amelyet igazából senki nem ért.
  • A kriptovállalkozás létezését és a befektetés jogszerűségét igazoló dokumentumok teljes hiánya.
  • Új tagok behozatala esetén még nagyobb hozam ígérete.

Sajnos a Ponzi-sémák üzemeltetői tudják, hogyan kell elfedni ezeket a vészjelzőket és manipulálni a befektetők érzelmeit. Ez az oka annak, hogy a Ponzi-rendszerek még ma is virágzanak, sőt újabbnál újabbak látnak napvilágot.

A kriptotér legnagyobb Ponzi-sémái

Onecoin

A Onecoin talán a kriptoipar egyik leghosszabb ideig működő és legnagyobb Ponzi-rendszere. A bolgár csaló, Ruja Ignatova, más néven a kriptokirálynő által alapított Onecoinnak 2014 és 2019 között sikerült tömegével magához csalogatnia a befektetőket. Ez idő alatt a Ponzi-séma állítólag 5,8 milliárd dollárt csalt ki a kereskedőkből azzal, hogy a Onecoint a “bitcoin gyilkosaként” és a kriptoipar legmenőbb innovációjaként reklámozta.

Az üzleti vállalkozás mögött egy többszintű marketingrendszer húzódott meg, amely a tagokat készpénzzel és Onecoinnal kompenzálta minden egyes alkalommal, amikor új befektetőket vittek maguk alá. A probléma csak az volt, hogy a kriptovállalkozás és Onecoin kriptovaluta mögött nem is létezett blokklánc. Így valahányszor a befektetők Onecoint kaptak vagy vásároltak, egy értéktelen érmével lettek “gazdagabbak”, amely mögött nem állt elfogadott digitális eszköztechnológia.

Éveken át figyelmeztették a befektetőket a kriptohírportálok, a blokklánc szakértők, hogy ne fektessenek be a Onecoinba, mégis milliók dőltek be az átverésnek. Végül az amerikai kormány csapott le a vállalatra, és emelt vádat a vezetői ellen. Addigra azonban Ignatova eltűnt, a nő kilétéről azóta sem tudni semmit.

Bitconnect

Egy másik nagy Ponzi-rendszer, a Bitconnect. A 2016-ban indult bitcoin hitelezési megoldást kínáló projekt havi 40%-os hozamot ígért. Az üzemeltetők ismeretlen fejlesztők voltak, akiket egy Satao Nakamoto nevű személy vezetett, ami nyilvánvalóan egy álnév. A befektetőknek BCC tokeneket kellett vásárolniuk, zárolni a platformon, és várni, míg a kereskedőrobotok a zárolt pénzüket kereskedéshez használják, melyből aztán komoly összeg üti majd a markukat.

Az Ethereum társalapítója, Vitalik Buterin, majd Mike Novogratz és Charlie Lee voltak az első prominens személyek, akik nekimentek a Bitconnectnek, hiszen ők is látták, hogy tisztességes vállalkozás nem tud ekkora hozamot ígérni, ez egész egyszerűen fenntarthatatlan. Nem telt el sok idő, mire a rendszerre felfigyelt az Egyesült Királyság kormánya is. Végül az amerikai hatóságok Ponzi-sémának nyilvánították a Bitconnectet, és azt követelték, hogy 2018-ban állítsa le a működését. Ezt követően a BCC árfolyama 90%-kal zuhant, aminek következtében a befektetők együttesen több mint 3,5 milliárd dollárt veszítettek.

PlusToken

A PlusToken az egyik legújabb és legnagyobb Ponzi-séma a kriptovilágban. A PlusToken marketingkampányának nagy részét a kínai WeChat üzenetküldő alkalmazáson keresztül bonyolították le az elkövetők, azzal csábítva magukhoz a befektetőket, hogy havi 10-30%-os hozamot ígértek nekik. A PlusToken több mint 3 millió befektetőt vonzott, akik többsége Kínában, Dél-Koreában és Japánban tartózkodott. A projekt teljes üzleti modelljének középpontjában egy tárcaszolgáltatás állt. Végül a csalók meggyőzték a befektetőket, hogy a projekt tokenjének, a PlusTokennek a megvásárlásával növeljék a bevételüket.

Egy éven át rakosgatták el a befektetők pénzét, míg 2019-ben a PlusToken csapata egyszerűen lekapcsolta a rendszert, és több mint 3 milliárd dollár értékű kriptovalutával angolosan távozott. Mint a legtöbb esetben, itt is sikerült a hatóságoknak néhány kulcsfigurát letartóztatniuk. A kínai kormány később 4 milliárd dollár értékű, az átveréshez kapcsolódó kriptót kobozott el. Úgy tűnik azonban, hogy nem minden érintett személyt sikerült lenyomozni, mivel ismeretlenek 2020-ban sikeresen kivették az ellopott pénz egy részét.

GainBitcoin

2016-ban jelent meg a GainBitcoin, mint egy indiai székhelyű felhőbányászati megoldás, amely 18 hónapon keresztül havi 10%-os hozamot ígért. Bármilyen nevetségesen hangzik is, a projekt nem kevesebb, mint 300 millió dollárt kalapolt össze az indiai befektetőktől. 2017-ben kiderült, hogy sem fizikai bányászati berendezések, sem bányászati műveletek nem állnak a bonyolult terv mögött.

Szerencsére a rendszer kiötlőjét, Amit Bhardwaj-t 2018-ban letartóztatták, és a több mint 8000 befektető becsapása miatt vádat emeltek ellene. Minden jel szerint azonban úgy tűnik, hogy a befektetők egy fillért nem fognak látni a pénzükből.

Mining Max

A GainBitcoinhoz hasonlóan a Mining Max is egy látszólagos felhőbányászati vállalkozást használt, hogy elfedje illegális műveleteinek valódi természetét. A platform lehetőséget ígért a befektetőknek, hogy tőkét kovácsoljanak a széles körben elterjedt kriptohájpból. A Mining Max azt állította, hogy a befektetők részt vehetnek a kriptobányászatban befektetéseikkel és komoly hozamra tehetnek szert rövid időn belül. Azonban, akárcsak minden más Ponzi-rendszer, az üzlet itt is csak az erőteljes marketingkampányra támaszkodott.

Összesen 54 országban több mint 18 000 befektetőt csábított el a Mining Max. Az összegyűjtött 250 millió dollárból mindössze 70 millió dollárt költöttek bányászhardverek vásárlására. A fennmaradó összeget a cég marketingkampányának finanszírozására, valamint a csapat tagjainak luxus életmódjára fordították. Bár az átveréssel kapcsolatban több gyanúsítottat letartóztattak és vádat emeltek ellenük, a vállalat elnöke, alelnöke és több fontos ember azóta is vígan éli életét.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.