A befektetők közel 50%-a 2021-ben vásárolt először kriptovalutát
Az elmúlt év nagyobbat szólt, mint gondoltuk: a Gemini kriptotőzsde által végzett felmérés szerint a kriptovaluta tulajdonosi kör tagjainak közel 50%-a 2021-ben vásárolta meg első digitális valutáját.
Meg kell mondani, 2021 minden kétség nélkül a kriptovaluták éve volt, hiszen nemcsak az árfolyam indult északnak, de rengeteg új belépő tévedt a piacra mind egyéni, mind intézményi szinten. November táján, emlékezzünk csak vissza, a kriptopiac piaci tőkeértéke első alkalommal meghaladta a 3 billió dolláros szintet, amiből bizony látható, hogy a kriptók sokkal jobban debütáltak, mint azt hinni mertük. Azt sem nem söpörhetjük a szőnyeg alá, hogy bár a szektor jelenleg nem éppen a legnépszerűbb befektetési forma a pénzügy világában, fiatal kora ellenére igencsak gyorsan zárkózik fel társaihoz. Leszögezhetjük tehát, hogy a 2021-es hozamok és egyéb lehetőségek bizony rengeteg zöldfülű befektetőt vonzottak a területre.
Inflációs fedezet vagy komoly bevételi forrás?
A Gemini 20 különböző országból, 30 000 embert kérdezett meg felmérésében, melyből kiderült, hogy a digitális eszközbe fektetők közel fele pusztán tavaly kóstolt bele a kriptovaluták világába. A jó hír, hogy a válaszadók 79%-a hosszú távú befektetési célból vásárolt kriptovalutát. Az első helyezett címet egyébként Brazília és Indonézia tudhatja magáénak, ahol a válaszadók 41%-a rendelkezik valamilyen kriptóval; az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság ugyanakkor messze lemaradtak az érdeklődés tekintetében, az összes válaszadó ugyanis pusztán 20 és 18 százaléka van benne a buliban.
A kriptovaluták évét feltérképezve a jelentésből kiderül tehát, hogy egyes országokban meglepően nagy a kriptovaluta vásárlás iránti igény, míg más államokban valamelyest alábbhagy a szektor iránti érdeklődés. A tanulmány szerint ugyan az elfogadási arány mindenhol hasonló színben pompázott, az országok állampolgárai más-más okokból, többek között az infláció fenyegetése és a digitális eszközök jövőbeni potenciálja miatt kezdtek kacsingatni a szektor felé.
A magasabb inflációs rátával rendelkező országokban például többen inflációs fedezetként vásároltak kriptovalutát. Itt különösen India és Indonézia tűnik ki a sorból, ahol a hivatalos pénznem dollárral szembeni leértékelődése elérte a 17,5, illetve az 50 százalékot, így a helyiek 64%-a menekülési céllal fektetett digitális eszközökbe. Az alacsonyabb inflációs rátával rendelkező államok megkérdezettjei körében más volt a helyzet: az európai válaszadók 15%-a, az amerikaiak pedig pusztán 16%-a vásárolt kriptót inflációs fedezetként.
