Hogyan változtatnák meg az életünket a CBDC-k bevezetése?
A világ országainak bankjai egyre nagyobb számban mérlegelik, hogy kibocsássák-e saját központi banki digitális valutáikat (CBDC), és sokan már most élesben is kísérleteznek velük. Amennyiben a kibocsátásuk megtörténne, az nagyban megreformálná a pénzügyi világot, és azzal együtt az életünket is.
Mi is az a CBDC?
A központi banki digitális valuták a közelmúltban váltak a pénzügyi szféra egyik legtöbbször emlegetett témájává. A kriptovaluták rendkívül volatilisek és nem rendelkeznek a kormányzatok támogatásával. A CBDC-k leküzdik ezeket az akadályokat, miközben ugyanazt a technológiát használják, mint a kriptovaluták.
Az országok központi bankjai jelen állás szerint túl vannak terhelve valutájuk készpénzével a bürokrácia és a készpénzforgalom nehézkes kezelése miatt. Ezen segíthetnek a digitális valuták, amelyek lehetővé teszik az adatok központi tárolását, megszüntetve a felesleges bonyolultságot és a pénznyomtatást.
A CBDC-ket általában blokklánc technológia hajtja. Egy blokkláncon végrehajtott tranzakcióhoz nincs szükség a felek közti közvetítőre az átutalás lebonyolításához, ezért a felhasználók valós idejű feldolgozást és könnyű hozzáférhetőséget kapnak cserébe.
Jelenleg 15 ország jelentette teszteléseit saját CBDC-jüket érintően, például Kína és Svédosrszág A polgárok egy elektronikus pénztárcát használva férnek hozzá digitális valutáikhoz. Míg a hitelkártya használata díjakat von maga után, addig a CBDC-k sem a fogyasztók, sem a kereskedők számára nem teszik kötelezővé különböző díjak kifizetését.
Amennyiben egy ország CBDC-t bocsát ki, a kormánya azt törvényes fizetőeszköznek tekinti, akárcsak a fiat valutákat, mind a CBDC-t, mind a fizikai készpénzt jogilag elismert fizetési formának tekinti, és a központi bankkal vagy a kormánnyal szembeni követelésként működik.
A kormányok válasza a kriptovalutákra
A kriptovaluták egyre növekvő népszerűségével az államaónak is egyre nagyobb félelme keletkezik amiatt, hogy elveszíti a péz feletti szabályozói szerepét.
A CBDC-kkel a kormányok arra keresnek módot, hogy a polgárok számára az állam által szabályozott és ellenőrzött, adóköteles és jogi kötelezettségekkel terhelt, digitális valutát biztosítsanak. Ám ennek is megvan a maga veszélye. Mivel az állam túl nagy befolyással rendelkezik a kiadások felett, és visszaél ezzel a hatalommal a gazdasági recesszió idején, hogy az adósság kezelése nélkül ösztönözze a növekedést, akkor az infláció azonnali kockázatot jelent. Az olyan országok, mint Venezuela vagy Argentína, melyekre a hiperinfláció és az elképesztő szegénységi ráta a jellemző, jó példák az ellenőrizetlen kormányzati kiadások következményeire.
Másodszor, minél több tranzakciót bonyolítanak le a CBDC-ken keresztül, annál kevesebb pénz áll majd a magán pénzügyi rendszer rendelkezésére, hogy hitelezzen az embereknek és a vállalkozásoknak. Ennek elkerülése érdekében a központi banknak kellene irányítania a hitelrendszert, és ő maga adna hiteleket a vállalatoknak, ami hosszú távon korrupcióhoz vezetne.
Viszont ha nincs központi hely, ahol a pénzt tárolják és kezeljék, a vállalkozások és az emberek könnyen fizethetnek a feketepiacon az árukért, vagy elmulaszthatják az adók megfizetését. A CBDC-k lehetővé tennék a be- és kiáramlás ellenőrzését és a pénzmosás nyomon követését egyaránt.
A magánélet veszélyben lehet
A legnagyobb probléma mégis a magánéletünk fenyegetettségét jelenti. Mivel tevékeynségeink nagyrészét pénzmozgás kíséri, az állam nyomon követheti minden lépésünket kezdve attól, hogy mit vásárolunk addig, hogy hová utazunk. Erre egy példa lehet Kína esete, ahol a hatóságok egyre több modern technológiát használnak fel, hogy felügyeljék lakosaik mindennapi viselkedését. Mi persze nem sezretnénk egy totalitárius államban élni, ahogy azt Orwell leírta könyvében.
A központi bank digitális valutája teljesen átlátható tranzakciókat jelent, így megeshet olyan, hogy az állampolgárok magánadatai nyilvánosságra kerülnének. Erre egy megoldás lehet, hogy számlaalapú tranzakciók helyett érméket használnak, ami annyit jelent, hogy a CBDC érme tárolja az átutalás adatait, nem pedig a felhasználók számlái. Az adatvédelem egy kriptográfiai technikával érhető el, amelyet blind signatures-nek neveznek. Mielőtt a felhasználó kapcsolatba lépne a központi bankkal a digitálisan aláírt érme megszerzése érdekében, az érme száma el van rejtve a bank elől egészen az aláírás kéréséig.
A megfelelő infrastruktúra szükségessége
A CBDC-k bevezetéséhez az országoknak megfelelő infrastruktúrára van szükségük, hogy mindenki számára elérhetőek legyenek. A szegényebb államok lakosainak jelentős része nem rendelkezik okostelefonnal, és ezzel együtt internet hozzáféréssel sem. Ezeken a helyeken elengedhetetlen az infrastruktúra fejlesztése a kormány részéről, ami hosszú időbe telhet. Másrészt vegyük például Marokkó esetét, ahol a lakosság 70%-a nem rendelkezik bankszámlával, viszont jelentős részüknek van okostelefonja. Itt a digitális valuta e-pénztárcája valószínűleg elősegítené a hozzáférést a különböző pénzügyi szolgáltatásokhoz, mivel az ehhez szükséges alapok adottak.
Ha egy ország készpénzmentes társadalommá kíván válni, akkor a kormányzat által támogatott digitális valuta hiteles alternatíva. A kormányokra nagy nyomás nehezedik a CBDC-k bevezetése érdekében, mivel a digitális valuták piaca egyre növekszik. Azonban a világ még nem áll készen, mégis minél több ország kísérletezik a használatukkal, biztonságukkal és a kellő infrastruktúrával, annál hamarabb kaphatunk ízelítőt a CBDC-kből.
