Illusztris klubhoz csatlakozott Libanon: hiperinfláció és 200%-os élelmiszer drágulás
A közel-keleti régióból elsőként a világon hiperinflációs pályára lépett Libanon gazdasága. Éves szinten eddig 462%-os az árdrágulás, különösen az alapvető élelmiszerek ára szabadult el, csak ebben a hónapban 200%-ot drágult a liszt, cukor, rizs, étolaj stb. mialatt a libanoni font 82%-ot vesztett értékéből január óta.
Libanon ezzel a 62. ország a világon, ami hiperinfláción megy keresztül. Olyan prominens országokhoz csatlakozik, mint az 1945-ös Magyarország, Jugoszlávia 1992 és 1994 között vagy épp jelenkorunk Venezuelája, ahol kisebb-nagyobb megszakításokkal már 2016 óta hiperinfláció jellemző.
Hivatalosan akkor beszélünk hiperinflációról, amikor egy ország inflációs rátája 30 napon keresztül meghaladja az 50%-ot.
Libanon július 22-én csatlakozott a klubhoz, habár egyelőre messze elmarad Venezuela rátájától, ahol éves szinten 2219%-os inflációt mérnek.
Steve H. Hanke, a John Hopkins Egyetem alkalmazott közgazdaságtan professzora és hiperinfláció kutató szerint egyre komolyabb problémát jelent a fejlődő országok körében a hiperinfláció. Habár Libanont és Venezuelát leszámítva jelenleg nincs másik ország a csapdában, de Zimbabwe, Szíria, Szudán és Irán is könnyen hasonló pályára léphet.
“Az infláció mögöttes okai mindig ugyanazok” – idézi a professzort a Reuters. “A kormányok nagyobb és nagyobb költségvetési hiányokat kezdenek felhalmozni, amit a központi bankoknak kell finanszírozniuk, mivel az adó- és kötvényfinanszírozási lehetőségek nem megfelelőek. Hiperinfláció során a központi bankoknak gyakorlatilag a kormányok teljes fiskális politikáját finanszírozniuk kell.”
Libanon jelenkora legkomolyabb krízisét éli az 1975 és 1990 között zajlott polgárháború után. A negatív események azután kezdtek felgyorsulni, hogy márciusban fizetésképtelenséget jelentett az ország külföldi adósságaira. Ezek után indultak meg a tömegtüntetések és a helyi bankok elkezdték korlátozni devizaváltás. A Credit Libanais hivatalos adatai szerint az élelmiszerek és ruházat ára múlt év májusa óta 190% és 172%-kal emelkedett, hasonló adatok jöttek ki júniusban is.
A dollárral szemben a libanoni font elvesztette értékének 82%-át és ez még csak nem is a hivatalos adat, hanem a feketepiacokon ér ennyivel kevesebbet a font.
Tetézi az állampolgárok elégedetlenségét (sokan aktívan keresve a B-tervet), hogy a bankok kifogytak a devizakészleteikből és szigorú tőkekontroll van életben.
Egy újabb ország vált a frakcionális fedezetű globális hitelpénz rendszer és a keynesiánus közgazdasági rémálom áldozatává.
Kapcsolódó:
- Bitcoin kontra Modern Monetáris Elmélet
- Bankfiókokat gyújtogatnak elkeseredésükben a libanoni tüntetők
- Mi lesz veled, Argentína? A hiperinfláció küszöbén
