Bitcoin kontra Modern Monetáris Elmélet

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezető közgazdásza, Gina Gopinath az elmúlt napokban nyilatkozta, hogy “valószínűleg az 1929-es nagy gazdasági világválság óta nem láttunk akkora gazdasági visszaesést, mint amit a koronavírus miatti leállás okoz.” A kormányok sok országban szigorú intézkedéseket és kijárási korlátozásokat vezettek be annak érdekében, hogy megállítsák a járvány terjedését, ami ugyanakkor súlyos csapásként nehezedik a világgazdaságra.

A gazdasági növekedés beindításának az egyik legelső lépése a legtöbb országban az, hogy a központi bankok pénznyomtatásba kezdtek, és felelevenítették a mennyiségi lazításhoz kapcsolódó intézkedéseket. A lépések újfent előhozzák a Modern Monetáris Elmélet (Modern Monetary Theory) szükségét/szükségtelenségét. Mai cikkünkben az elméletnek a Bitcoin ideológiájával való kapcsolatát járjuk körül.

Mi is a Modern Monetáris Elmélet (MMT)?

Röviden összefoglalva a Modern Monetáris Teória egy gazdasági elmélet, amely azt hirdeti, hogy a kormányzatok annyi fiatpénzt bocsáthatnak ki saját fizetőeszközükben, amennyire csak a gazdaságuknak szüksége van.

Az MMT szerint a kormányzati költekezést nem korlátozhatja semmilyen adózás vagy hitelkibocsátás. Helyette annyi pénzt nyomtathatnak, amennyire szükségük van a költekezéshez, ugyanis adott a monopolhelyzetük.

Az elmélet ellenzőinek a legkardinálisabb érve a pénznyomtatás ellen, hogy elszálló állami tartozásokhoz vezet, amivel párhuzamosan az infláció is az egekbe szökik.

Az MMT támogatói kihangsúlyozzák, a kormányok nem vihetik csődbe a saját országukat, mert annyi pénzt nyomtathatnak, amennyire az adósság kifizetéséhez szükségük van. Emellett úgy érvelnek, hogy az infláció megfékezésére szabályozásokat (pl. adózást) vezethetnek be. Szerintük a pénznyomda akkor válik csak problémává, ha a ‘valós erőforrások’ mint a munka, a tőke és a természeti erőforrások végleg elfogytak, vagy teljesen felhasználásra kerültek.

A Fed korábbi elhíresült elnöke, Alan Greenspan azt vallotta, hogy:

“Az Egyesült Államok vissza tud fizetni bármekkora tartozást, mert annyi pénzt nyomtat, amennyire szüksége van. Így a csőd valószínűsége zéró.”

Habár ez a kijelentés abszurdnak tűnhet, de lényegében igaza. Amikor az USA államadóssága 2011. júliusában elérte az adósságplafont, a Kongresszus elfogadta a Budget Control törvényt. A törvénnyel megszavazták, hogy ezt az adósságplafont még tovább emeljék, és ezzel meggátolják, hogy az Amerikai Egyesült Államok mint ország csődöt jelentsen saját adóssága súlya alatt.

Habár az adósságplafon növelése 2011-ben nem jelentette azt, hogy a központi bankok rögtön telenyomtatták a gazdaságot pénzzel, viszont jól szemléltette, hogy a kormányok bármikor olyan törvénykezést hozhatnak, ami szemben áll a szabad piac elveivel. A korlátlan pénznyomtatás pontosan egy ilyen piacellenes intézkedés.

Tündökölhet a Modern Monetáris Elmélet, ugyanakkor sok az ellenzője

A Modern Monetáris Elmélet támogatóinak tábora a szabad piac ellenes hangokra válaszul újra növekedik. Ezt Alexandria Ocasio-Cortez és Bernie Sanders amerikai politikusoknak is köszönhető, akik valós megoldásnak tartják a mostani gazdasági károk elleni harcban.

Az elmúlt hónapokban a Fed által bejelentett amerikai gazdasági gazdaságösztönző csomagok újra megmutatták, hogy kisebb-nagyobb mértékben az MMT része a világ modern közgazdaságtanának.

Miközben a közgazdászok imádnak vitatkozni a gazdasági teóriák felett, és a kriptósok is kinyilvánítják véleményüket mindenről a Twitteren, addig az MMT egyeztetések nélkül is része lett a kormányok gazdaságpolitikájának.

Ez ugyanakkor koránt sem jelenti azt, hogy rajonganak érte. Az MMT ellenzőinek listája kiválóbbnál kiválóbb közgazdászokkal jóval hosszabb, mint a támogatóknak a névsora.

A jelenlegi Fed elnök, Jerome Powell egy szenátusi meghallgatáson így nyilatkozott:

“Az a gondolat, hogy a deficit nem számít az országok esetében, és annyi hitelt vehetnek fel saját pénznemükben, amennyit csak akarnak, alapvetően rossz.”

Hasonló nézeteket vall a korábbi amerikai gazdasági vezető, Larry Summers; az IMF korábbi vezetője, Kenneth Rogoff; és a Nobel-díjas közgazdász Paul Krugman is. Ők mindnyájan ellenzik azt a felvetést, hogy a korlátlan pénznyomtatás nem árthat a gazdaságnak.

A gyakran említett, habár kicsit extrém ellenpélda a korlátlan pénznyomtatásra Zimbabwe. A zimbabwei elnök, Mugabe 2000-ben fedezet nélkül, zabolázatlan körülmények között kezdett pénznyomtatásba. Ez az évek során hiperinflációhoz vezetett, ami aztán a zimbabwei dollár összeomlásába tetőzött egy bő évtizeddel később.

Habár nem lehet összehasonlítani Zimbabwe és az USA gazdasági erejét, mégis az eset jó példázza, hogy az ellenőrizetlen pénzkínálat milyen károkat tud okozni.

Bitcoin kontra MMT

Attól független, hogy ki ért egyet az MMT-vel és ki ellenzi azt, az egyértelmű, hogy a Bitcoin szembe megy ezzel a közgazdasági elmélettel.

A világ legerősebb digitális fizetőeszközének/értékőrzőjének lefixált pénzkínálata van, modellje alapvetően deflációs. A teljes pénzkínálatát nem tudja növelni egy központi bank sem, a kibocsátást szintúgy lehetetlen manipulálni anélkül, hogy el ne pusztítanák. Ez éles ellentétben áll a mostani fiatvaluta rendszerekkel, amit a jegybanki beavatkozások irányítanak.

A legtöbb bitcoinista az osztrák közgazdaságtan híve, és nem kis meglepetésre az MMT-nek elég alacsony a támogatottsága a közösség berkein belül.

Például a Castle Island Ventures vezetője, Nic Carter ezt a véleményt fogalmazta meg az MMT-ről egy blogposztban: “egy élvezetesen erőszakos cselekedet […], amely alapján az állam látszólag korlátozatlan mennyiségben vásárolhat meg minden értékesíthető árut saját valutájában, bármiféle következmények nélkül.”

Habár a Bitcoin közösség sem ért egyet mindenben, az azonban biztos, hogy a közös cél egy “stabil pénz” megteremtése. Ahhoz, hogy egy fizetőeszköz megbízhatóvá váljon, a szűkösség kell, hogy jellemezze, és ennek elérését a szabad piacokra kell bízni, állami beavatkozás nélkül, illetve az államnak ‘csak’ egynek kell lennie a sok piaci aktor közül. Ezért is válhatnak egy jóval megbízhatóbb globális eszközzé a Bitcoin az amerikai dollárral szemben. Egy Bitcoin alapú világgazdaságban, a MMT nem is létezhetne, mert egyszerűen nem bányászhatsz több coint, mint amennyi rendelkezésre áll, illetve a teljes kínálat egy évszázadra előre adott.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük