Jelentés: Észak-Korea Délkelet-Ázsia kriptotőzsdéin garázdálkodik
Egy új jelentés szerint Észak-Korea fenyegetést jelenthet Délkelet-Ázsia országaira, mivel a szabályozási keretek hiányosságait kihasználva mossa tisztára bevételeit.
A Royal United Services Institute (RUSI) által végzett kutatásból kiderül, ahhoz, hogy Észak-Korea továbbra is megkerülhesse a nemzetközi szankciókat, kriptovalutákat használ.
“Mivel Délkelet-Ázsiában dinamikusan növekvő kriptodeviza iparág van kialakulóban, a helyi bűnüldöző szerveknek további ismereteket és erőforrásokat kell áldozniuk arra, hogy időben reagálhassanak a kriptodevizákban elkövetett bűncselekményekre, ha a helyi iparág továbbra is növekedési pályán marad,” áll a jelentésben.
Kriptodevizák Délkelet-Ázsiában
A kutatás Kambodzsát, Indonéziát, Laoszt, Malajziát, Fülöp-szigeteket, Szingapúrt, Thaiföldet és Vietnamot értékeli a kriptodeviza aktivitás és az iparág nagyságrendjét figyelembe véve.
Kambodzsában például a jelentés szerint minimális a kriptopénz használat, az első kriptotőzsde még csak 2018. augusztusa óta működik. Mégis, Thaiföldön három cryptocurrency csere engedélyt kapott az év elején való működésre. Ahogy a tanulmányból kiderül, a régióban a BX Thailand a legnagyobb kriptotőzsde, benne van a top 100 kriptotőzsdében a napi 3 millió dolláros kereskedési volumenével.
Az olyan országok, mint Indonézia, Malajzia és Thaiföld kriptotőzsdéi, melyek fenn vannak a top 200 legnagyobb kriptotőzsde listán az egymillió dollárt meghaladó napi kereskedési volumenükkel, különösen érzékenyek lehetnek az Észak-Koreából eredő kibertámadásokra.
Kriptopénz használat Észak-Koreában
Észak-Korea feltételezhetően ezekben a periferiális országokban váltja át a tőzsdehackek során meglovasított kriptovagyonokat törvényes fizetőeszközökre.
„Vietnámnak például a kriptopénz felhasználóbázisa meghaladja az 1 millió főt” – áll a jelentésben. „Vietnám a világ öt legnagyobb országa között található a vezető kriptotőzsdékre történő online bejelentkezések számát tekintve.”
Észak-Korea a tengerentúli pénzügyi hálózatát is felhasználhatja a délkelet-ázsiai kriptotőzsdéken történő számlanyitásra anélkül, hogy ehhez bármilyen ‘ismerd az ügyfeled’ ellenőrzésen át kellene esnie. A tőzsdén kívüli kereskedés (OTC) és a peer-to-peer platformok, mint például a LocalBitcoins, Paxful és különösképp az xCoins, szintén egy lehetséges alternatíva egyrészt kriptodeviza váltásra, de egyben hackre is. Köztudottan a peer-to-peer platform nem igényel ismerős-ügyfél (KYC) vagy pénzmosás elleni (AML) információt a felhasználóktól, ami fokozott anonimitást biztosít.
Ez viszont a következő hónapokban megszűnhet ugyanis mind a Paxful, mind a LocalBitcoins bejelentették, hogy bevezetnek egy algoritmus alapú személyazonosítást, hogy ezzel is javítsanak a KYC és AML procedúrájukon.
Kriptopénz szabályozás Délkelet-Ázsiában
Ugyanúgy, mint a kriptodeviza és kriptopénz piac méretben különbözik Délkelet-Ázsiában, úgy a szabályozási megközelítés is.
Malajzia például megköveteli, hogy az országban működő összes kriptotőzsde jelentést tegyen üzleti tevékenységéről a malajziai központi banknak, a Bank Negarának, és egyben betartsa a helyi AML és terrorizmus finanszírozása elleni (CTF) követelményeket. A Vietnami Állami Bank ezzel szemben betiltotta a bitcoint, mint fizetőeszköz. A helyben működő egyéni vállalkozásokat szintén eltiltotta a kriptodevizákhoz kapcsolódó tevékenységtől.
Indonézia szintén betiltotta a kriptopénz használatát, de közben 2014-ben Szingapúr volt az első ország, mely elkezdte szabályozni azt.
Thaiföldön az ország Értékpapír- és Tőzsde Bizottsága (SEC) szerint a kriptográfián alapuló értékeket „digitális eszközöknek és digitális tokeneknek” tekintik. Az engedélyek megszerzése érdekében a kriptotőzsdéknek be kell tartaniuk az ország AML/CTF követelményeit.
Míg Délkelet-Ázsia legtöbb országa bevezette a saját AML-, KYC- és CTF-eljárásait, addig sok esetben nem terjesztette ki a helyi követelményeket a kriptotőzsdékre. A francia kormányközi szervezet pénzügyi cselekvési munkacsoportja (FATF) szerint „az országoknak kockázatértékelési gyakorlatokat kell alkalmazniuk a kriptopénzek kockázatalapú szabályozási kereteinek kidolgozására” – áll a jelentésben. „A tervek sikeres megvalósítás estén ezek a jogkeretek hozzájárulhatnak az észak-koreai proliferációs kockázatok csökkentéséhez.”
A délkelet-ázsiai országok csakis a megfelelő jogkeretek és szabályozások révén képesek biztosítani , hogy az észak-koreai tevékenységek szabályozási felügyelet alá kerüljenek. Ahogy azt a jelentés is kimondja, Délkelet-Ázsia „a koordinálatlan kriptodeviza szabályozás rendszerszintű kockázatot hoz létre a régióban, ahol az egyre növekvő kriptopénz iparágat Észak-Korea és klientúrája kihasználhatja”.
Hasznosnak találod a munkánk? Támogass minket egy kis kriptóval!
[su_row]
[su_column size=”1/2″] [su_list] Bitcoin[su_spoiler title=”1EmtPRcdK168WSN5czx15VuUxBBLhR8MZC” icon=”arrow”]
[su_qrcode data=”1EmtPRcdK168WSN5czx15VuUxBBLhR8MZC” margin=”5″ align=”center”][/su_qrcode]
[/su_spoiler][/su_list]
[su_list] Ether és ERC20 tokenek[su_spoiler title=”0x460d38c7a4222491157a42c9c44b0b38bb4092cc” icon=”arrow”]
[su_qrcode data=”0x460d38c7a4222491157a42c9c44b0b38bb4092cc” margin=”5″ align=”center”][/su_qrcode]
[/su_spoiler][/su_list]
[/su_column]
[/su_row]
