Kína beszünteti a külföldi részvénykereskedést – felkészül a kriptovaluta-szektor?
Cikk meghallgatása
A kínai-amerikai kereskedelmi háború nem egy új keletű dolog, a felek már Donald Trump első elnöksége alatt is rendszeresen keveredtek egymással gazdaságot érintő vitákba. Egy ilyen feszült geopolitikai helyzetben ugyanakkor vannak döntések, amelyek első pillantásra csupán pénzügyi rendészeti intézkedésnek tűnnek, miközben valójában sokkal mélyebb jelentősége van – ahogyan az történik most Kína és a betiltott offshore részvénykereskedés kapcsán.
Mivel Kína alapvetően is meglehetősen konzervatív, szigorú irányelveket követ, ez közvetlen hatással van a befektetésekre is: a kínai állampolgárok ugyanis régóta küzdenek azzal, hogy megtakarításaikat ne a hazai gazdaságba fektessék, hanem például az amerikai piacra. Peking most azonban fellép minden offshore brókercég ellen, amely első körben a Futut, a Tiger Brokerst és a Longbridge Securitiest érinti, ugyanis engedély nélkül kínáltak külföldi eszközökre vonatkozó szolgáltatást Kínában. Bár ez az intézkedés alapból a transzparenciára és a szabályozottságra utal, mélyebb értelemben ismét a kisemberek kezéből veszik ki a döntés lehetőségét.
Peking betiltotta a külföldi részvénykereskedést
A Kínai Értékpapír-felügyeleti Bizottság (CSRC) május 22-én bejelentette , hogy a Futu Securities, a Tiger Brokers és a Longbridge Securities engedély nélkül nyújtott értékpapír-kereskedési, tőkeáttételes finanszírozási és befektetési alapkezelési szolgáltatásokat kínai ügyfeleknek. Nyolc kormányzati szerv – köztük a jegybank, a kiberbiztonsági hivatal és a devizahatóság – közös kétéves „rendezési tervet” hirdetett meg, amelynek keretében az érintett platformok egyirányú, csak eladásra alkalmas számlákká válnak: vásárolni nem, csak pozíciót zárni és pénzt kiutalni szabad.
A Futu esetében a szabályozó közel 1,85 milliárd jüan (kb. 271 millió dollár) bírságot javasolt, míg a Tiger Brokers anyavállalatára, az UP Fintechre mintegy 308 millió jüanos szankciót szabtak ki. A bejelentés hatására a Futu részvénye 27,5 százalékkal zuhant egyetlen kereskedési napon.
Ez azonban nem lefoglalást jelent. Az ügyfelek pénze nincs veszélyben. De a vásárlás, mint opció, megszűnik, a befektetők pedig kizárólag értékesítésre tudják használni a brókereket.
Régi trükk a tiltás helyett ellehetetlenítés
Aki figyelemmel kísérte az elmúlt évtizedekben a kínai gazdaság felemelkedését, annak feltűnhetett hasonlóság korábbi szabályozói intézkedések során is. 2013-ban számos figyelmeztetést adtak ki pénzügyi szolgáltatóknak, 2017-ben pedig több tőzsdét és kriptovaluta-kibocsátást is betiltottak, aminek 2021-ben a kriptovaluta-kereskedés és -bányászat teljes körű betiltása lett a következménye. Minden lépésnél azonban ugyanazt a narratívát hangsúlyozták: cél a befektetők védelme, a pénzügyi stabilitás megteremtése, valamint a törvényes – főként állami – csatornákra való átterelés.
A tiltás ellenére 2017-ben a kínai befektetők a globális kriptopiacok egyik legmeghatározóbb szereplői maradtak – az elmúlt évek adatai szerint a világ Bitcoin-tranzakcióinak akár 15%-át is adhatták ők. A 2021-es totális tiltás sem söpörte el őket: az iparági becslések szerint ma is több mint 20 millió kínai kriptovaluta-felhasználó van, annak ellenére, hogy a kereskedés illegális.
A minta egyértelmű: Peking nem tudja – és talán nem is akarja teljesen – megszüntetni a külföldi eszközök iránti keresletet. Csupán azt szabályozza, hogy ez a kereslet melyik csatornán follyon keresztül.
A be nem zárható alternatívák: tokenizált kereskedés
Ez az a pont, ahol a részvénykereskedés betiltása közvetetten is, de előmozdíthatja a kriptovaluták szerepét – a tokenizált kereskedéssel. Akármelyik platformról van szó, több millió kínai felhasználó akad, akinek jelenleg nincs szabad mozgástere a külföldi, főképp amerikai és hongkongi, részvényekkel kereskedni. Erre nyújthatnak alternatívát a tokenizált részvények.
A tokenizált részvénykereskedés kapcsán azonban érdemes kiemelni azt a hátrányt, hogy ezek a részvények a hagyományos értékpapírokkal szemben nem kínálnak osztalékot.
A tokenizált részvények szektora 2026 májusára rekord napi forgalmat ért el: egyetlen napon 3,57 milliárd dollárnyi tranzakció zajlott, a szektort lefedő eszközök összesített piaci kapitalizációja meghaladta az 1,5 milliárd dollárt, és az elmúlt 30 napban közel 30% nőtt. Érdemes kiemelni akár a Bitget, a Bybit, a Kraken, vagy a MEXC platformját kiemelni, ahol 1:1 arányban fedezett részvényekkel, kötvényekkel és ETF-ekkel kereskedhetünk minden hétköznap, 24 órában, stabilcoinokkal fizetve – nem véletlen tehát, hogy például a BlackRock vezérigazgatója, Larry Fink is minden héten kiemeli a szektorban rejlő potenciált, ahol másodpercek alatt, néhány centért köthetünk tranzakciót, miközben a hagyományos tőzsdén a díjak meghaladhatják az 1-1,5%-ot is, a tényleges adásvétel pedig napokba telik.
Forrás: RWA.xyz
Kyle Chase, kriptovaluta-elemző, frappánsan fogalmazta meg a jelenlegi helyzetet:
A bitcoin – szemben a hagyományos befektetési termékekkel – nem ismer kvótákat, vagy hatósági kvótákat; nem áll meg a kereskedés napközben és nincs szükség intézményi közvetítőre sem a hálózat fenntartásához. A tokenizált részvények ugyanazt nyújtják, mint a Futu és a Tiger kínálata – csak blokkláncon, decentralizált formában, olcsóbban.
Természetesen ez sem kockázatmentes út. Peking 2026 februárjában ismét bővítette a kriptotilalmat, a Kínai Népi Bank és hét másik hivatal közös nyilatkozatban tiltotta be a jüanhoz kötött külföldi stabilcoinokat és a hazai eszközökre alapuló tokenizált termékeket. A kör tehát bezárulni látszik – de a történelem azt mutatja, hogy ahol kereslet van, ott utat találnak.
Bár a kínai állam üzenete egyértelmű: korlátozni a külföldi eszközkereskedelmet a törvényes csatornákra, azonban a magas díjazású és szigorú belépési küszöbbel rendelkező platformok helyett hamar előtérbe kerülhetnek a gyorsabb, olcsóbb, tágabb alternatívák. A történelmi mintázatok alapján a kínai felhasználók, mint mindig, most is meg fogják oldani a kereskedést – legyen szó akár VPN-ek használatáról, vagy peer-to-peer csatornákról.
Kapcsolódó: A legjobb VPN-ek kriptovaluta tranzakciókhoz: ezt érdemes tudni róluk
Akik vállalják a kockázatot és a tiltás ellenére mégis a kriptovaluta-kereskedéshez folyamodnak, jellemzően a jüan potenciális leértékelődése ellen próbálnak védekezni — egy olyan kalkulációban bízva, amelyben a hazai piac veszteségei nagyobbnak tűnnek, mint az esetleges szankció. Ez a számítás azonban egyre ingatagabb alapokon áll: Peking ma már nem csupán bírságokkal válaszol, hanem egyes esetekben büntetőeljárással is. A tét tehát nemcsak nőtt — minőségileg is megváltozott.