Miért vall kudarcot a Bitcoin a Fekete Hattyú írója szerint?

  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Nassim Nicholas Taleb, aki a közelmúltban 180 fokos fordulatot vett, és a kriptovaluták fő kritikusává vált, nemrégiben elmondta, miért gondolja úgy, hogy a Bitcoin messze nem pénz, se nem értéktároló, ráadásul kudarcot vall újszerű technológiaként és pénzügyi fedezetként is a zsarnoki rezsimekkel szemben. Lássuk, hogyan vélekedik a Fekete Hattyú írója, a „Wall Street fő disszidense”, a Bitcoin egykori szószólója a kriptovalutáról.

A Bitcoin nem pénz, se nem az új arany

Míg sokan a kriptovalutát digitális aranyként emlegetik, Taleb megkérdőjelezi annak a lehetőségét, hogy a Bitcoin valaha is globális értéktárolóvá válhat:

„Hiba lenne azt állítani, hogy egy innováció, avagy a Bitcoin lehet az „új arany”, hiszen hivatalos kormánykiadvány egyáltalán nem ezt mutatja, az arany ugyanis az évszázados versenyzés során utólagos tartalékká vált más tárolási, fizetési és gyűjtési módokkal szemben írja.

Az általános közgazdaságtan szerint a pénz fogalma alapvetően egy kollektív szerződésen alapszik. Mindezt előidézheti az erőszak (a fiat pénz esetében), vagy a társadalmi interakciók fejlődése, ahogyan az arany esetében történt. Hosszú időbe telik azonban, hogy a társadalom mindkét forgatókönyv szerint kulturális szinten megváltozzon. A társadalomtudomány szerint tehát teljesen valószínűtlen, hogy a Bitcoin néhány évtized alatt elérje mindazt, amit az arany évezredek alatt ért el. Taleb továbbá kifejtette, hogy a Bitcoin nem elég stabil ahhoz, hogy elszámolási egységként szolgáljon, valamint nehéz lenne meghatározni a gazdasági kölcsönhatásokat a BTC árfolyamának szempontjából:

„Ahhoz, hogy rendszeresen Bitcoinban denominált árukat vásároljunk, Bitcoinhoz rögzített jövedelemmel kell rendelkeznünk. Az ilyesfajta jövedelemnek pedig valahonnan, például a munkáltatótól kell származnia. Ahhoz, hogy a munkáltató Bitcoinhoz rögzített fizetést folyósítson, bevételét is Bitcoinban kell kapnia. Ahhoz pedig, hogy az eladó egy doboz sört fix áron Bitcoinért kínálhasson, az alapanyagért és a rezsiért is Bitcoinban kell fizetnie. Ugyanez a helyzet a vagyonmérlegben szereplő eszközök és kötelezettségek eltérése esetében. Mindez megköveteli a Bitcoin-USD paritás alacsony volatilitását, hogy a változások következmény nélküliek maradjanak”nyilatkozta.

Más szóval, amikor Bitcoinnal fizetünk, tulajdonképpen árut cserélünk, melynek alapjául a dollár szolgál. Nehéz lenne fix árakat meghatározni a Bitcoinban, mivel a piacnak nincs globális megállapodása arról, pontosan milyen értékkel bír a kriptovaluta.

Szabályok szabályai, hibák a köbön

„Annak a meggyőződésnek, hogy a Bitcoin szabadelvű és az osztrák közgazdaságtan ága, semmilyen háttere nincs. A libertarianizmus a szabályozás helyett alapvetően a jogrendről szól. Nem a szabályok szabályáról – mechanikus, automatizált, visszafordíthatatlan kimenetelű szabályokról… A szabadelvűség nem a teljes bizalmatlanságról szól” – állítja Taleb, aki szerint a Bitcoin nem egy biztonságos menedékhely, mivel ahelyett, hogy értékét megtartaná, „érzékeny a likviditásra, pontosan úgy, mint a többi tőzsdei buborék”. A BTC továbbá, az író szerint egyáltalán nem nyújt védelmet az elnyomó rendszerek ellen:

„A kibervilágban az emberek olyan kapcsolatokat ápolnak, melyek a való életben nem léteznek; a kormányzati ügynökök beszivárgása rendkívül egyszerű. (…) Soha nem lehet tudni a kormányzati felügyelet mértékét és a valós képességüket. A ’Bitcoin, mint menhely a kormányzati zsarnokságból’ szlogen hasonló a cigaretta egészségügyi előnyeit magasztaló hirdetésekhez.”

A blokklánc átláthatósága, a fiat rendszerre való támaszkodás és az emberi kapcsolatok szükségessége segíti a kormányokat a bitcoin tranzakciók felügyeletének gyakorlásában. Taleb szerint a bitcoinhívő társadalom ahelyett, hogy a központi bankokra és kormányokra támaszkodna, disztópikusan jórészt a nagyvállalatoktól és más egyénektől függ:

„Mindez azt az illúziót kelti, hogy a Bitcoin terjeszkedésével demokratikussá válna, és csökkentené a köztisztviselők és bankok körében jelen levő ügynökségi problémát. Sajnos azonban van egy rosszabb ügynökségi probléma is: bennfentesek, akik meghatározzák, mely valuta lesz a világ pénzneme, és végül mások rájuk fognak támaszkodni. Ezzel halmozottan trilliókat keresnének a sok milliárdos „hodlerrel”; szemben a középosztálybeli bérekért dolgozó köztisztviselőkkel. Mindez vagyonátruházást jelent a korai bitcoin-elfogadók kartelljébe” – állítja.

Taleb tehát a „nagyszerű technológiát”, avagy a Bitcoint messze elválasztja a haszontól, és szerinte a táradalom „még mindig semmivel sem jutott előrébb a blokklánc technológiával”. A Bitcoint övező elméletek végeláthatatlanok, és természetesen nem mindenki osztja Taleb véleményét, melynek a kriptoszkeptikus, ahogyan láthatjuk, kifejezetten nem örül…

vofanny

parents gave me money for college but I invested in crypto

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.