Miért vall kudarcot a Bitcoin a Fekete Hattyú írója szerint?

Nassim Nicholas Taleb, aki a közelmúltban 180 fokos fordulatot vett, és a kriptovaluták fő kritikusává vált, nemrégiben elmondta, miért gondolja úgy, hogy a Bitcoin messze nem pénz, se nem értéktároló, ráadásul kudarcot vall újszerű technológiaként és pénzügyi fedezetként is a zsarnoki rezsimekkel szemben. Lássuk, hogyan vélekedik a Fekete Hattyú írója, a „Wall Street fő disszidense”, a Bitcoin egykori szószólója a kriptovalutáról.

A Bitcoin nem pénz, se nem az új arany

Míg sokan a kriptovalutát digitális aranyként emlegetik, Taleb megkérdőjelezi annak a lehetőségét, hogy a Bitcoin valaha is globális értéktárolóvá válhat:

„Hiba lenne azt állítani, hogy egy innováció, avagy a Bitcoin lehet az „új arany”, hiszen hivatalos kormánykiadvány egyáltalán nem ezt mutatja, az arany ugyanis az évszázados versenyzés során utólagos tartalékká vált más tárolási, fizetési és gyűjtési módokkal szemben – írja.

Az általános közgazdaságtan szerint a pénz fogalma alapvetően egy kollektív szerződésen alapszik. Mindezt előidézheti az erőszak (a fiat pénz esetében), vagy a társadalmi interakciók fejlődése, ahogyan az arany esetében történt. Hosszú időbe telik azonban, hogy a társadalom mindkét forgatókönyv szerint kulturális szinten megváltozzon. A társadalomtudomány szerint tehát teljesen valószínűtlen, hogy a Bitcoin néhány évtized alatt elérje mindazt, amit az arany évezredek alatt ért el. Taleb továbbá kifejtette, hogy a Bitcoin nem elég stabil ahhoz, hogy elszámolási egységként szolgáljon, valamint nehéz lenne meghatározni a gazdasági kölcsönhatásokat a BTC árfolyamának szempontjából:

„Ahhoz, hogy rendszeresen Bitcoinban denominált árukat vásároljunk, Bitcoinhoz rögzített jövedelemmel kell rendelkeznünk. Az ilyesfajta jövedelemnek pedig valahonnan, például a munkáltatótól kell származnia. Ahhoz, hogy a munkáltató Bitcoinhoz rögzített fizetést folyósítson, bevételét is Bitcoinban kell kapnia. Ahhoz pedig, hogy az eladó egy doboz sört fix áron Bitcoinért kínálhasson, az alapanyagért és a rezsiért is Bitcoinban kell fizetnie. Ugyanez a helyzet a vagyonmérlegben szereplő eszközök és kötelezettségek eltérése esetében. Mindez megköveteli a Bitcoin-USD paritás alacsony volatilitását, hogy a változások következmény nélküliek maradjanak” – nyilatkozta.

Más szóval, amikor Bitcoinnal fizetünk, tulajdonképpen árut cserélünk, melynek alapjául a dollár szolgál. Nehéz lenne fix árakat meghatározni a Bitcoinban, mivel a piacnak nincs globális megállapodása arról, pontosan milyen értékkel bír a kriptovaluta.

Szabályok szabályai, hibák a köbön

„Annak a meggyőződésnek, hogy a Bitcoin szabadelvű és az osztrák közgazdaságtan ága, semmilyen háttere nincs. A libertarianizmus a szabályozás helyett alapvetően a jogrendről szól. Nem a szabályok szabályáról – mechanikus, automatizált, visszafordíthatatlan kimenetelű szabályokról… A szabadelvűség nem a teljes bizalmatlanságról szól” – állítja Taleb, aki szerint a Bitcoin nem egy biztonságos menedékhely, mivel ahelyett, hogy értékét megtartaná, „érzékeny a likviditásra, pontosan úgy, mint a többi tőzsdei buborék”. A BTC továbbá, az író szerint egyáltalán nem nyújt védelmet az elnyomó rendszerek ellen:

„A kibervilágban az emberek olyan kapcsolatokat ápolnak, melyek a való életben nem léteznek; a kormányzati ügynökök beszivárgása rendkívül egyszerű. (…) Soha nem lehet tudni a kormányzati felügyelet mértékét és a valós képességüket. A ’Bitcoin, mint menhely a kormányzati zsarnokságból’ szlogen hasonló a cigaretta egészségügyi előnyeit magasztaló hirdetésekhez.”

A blokklánc átláthatósága, a fiat rendszerre való támaszkodás és az emberi kapcsolatok szükségessége segíti a kormányokat a bitcoin tranzakciók felügyeletének gyakorlásában. Taleb szerint a bitcoinhívő társadalom ahelyett, hogy a központi bankokra és kormányokra támaszkodna, disztópikusan jórészt a nagyvállalatoktól és más egyénektől függ:

„Mindez azt az illúziót kelti, hogy a Bitcoin terjeszkedésével demokratikussá válna, és csökkentené a köztisztviselők és bankok körében jelen levő ügynökségi problémát. Sajnos azonban van egy rosszabb ügynökségi probléma is: bennfentesek, akik meghatározzák, mely valuta lesz a világ pénzneme, és végül mások rájuk fognak támaszkodni. Ezzel halmozottan trilliókat keresnének a sok milliárdos „hodlerrel”; szemben a középosztálybeli bérekért dolgozó köztisztviselőkkel. Mindez vagyonátruházást jelent a korai bitcoin-elfogadók kartelljébe” – állítja.

Taleb tehát a „nagyszerű technológiát”, avagy a Bitcoint messze elválasztja a haszontól, és szerinte a táradalom „még mindig semmivel sem jutott előrébb a blokklánc technológiával”. A Bitcoint övező elméletek végeláthatatlanok, és természetesen nem mindenki osztja Taleb véleményét, melynek a kriptoszkeptikus, ahogyan láthatjuk, kifejezetten nem örül…