Oroszország kiterjeszti hatalmát a sarkköri területekre

  • 6
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Moszkva erős üzenetet küldött az arktikus térséget uralni próbáló világhatalmaknak: a régió domináns nemzete Oroszország egyszer és mindenkorra. Az orosz hadsereg teherszállító repülőgépei rekord magasságból dobták ki Szpecnaz, az orosz speciális katonai egységek, légi deszantosait a sarkvidéki régió felett. Az egységek miután végrehajtottak hadműveleteiket visszatértek a Nagurskoye bázisra, ami Oroszország legészakibb katonai létesítménye.

Bármelyik rivális nemzet is szeretne felzárkózni az orosz törekvések mögé, nagy lemaradásban találja magát. Az oroszok hatalmas geopolitikai előnnyel rendelkeznek a sarkvidéki régió vizeinek és szárazföldi területeinek több mint fele fölött.

orosz hajó

A sarkvidék mindig is a legfőbb orosz érdekek közé tartozott

A történelem során az orosz cárok mindig is előnyt szerettek volna kovácsolni abból, hogy uralják  az északi sarkvidéki melegebb vizű kikötőit. Ezeket katonai és kereskedelmi célokra egyaránt használni szerették volna. A természet a törekvéseket mind ezidáig gátolta, most azonban a globális felmelegedés, és a miatta bekövetkező jégolvadás a Jeges-tengeren lehetővé teszi Moszkva számára, hogy egy új vízi útvonalat építsen ki és kontrolláljon.

A ‘Northeast Passage’ – Északkeleti átjárónak elnevezett vízi útvonal egyesíteni tudja Oroszország európai részét a legkeletibb ázsiai régióival a csendes-óceáni térségben. Ez az útvonal akár két héttel is lerövidítheti az áruszállítást az ázsiai országokból Európába. Emellett nem kell átküzdeniük magukat a teherszállító hajóknak a forgalmas Szuezi-csatornán sem.

banner

Évszázadokon keresztül a hajók mindössze az évnek csak két-három hónapjában tudták hajózni a Jeges-tengert. Azonban ha a felmelegedés a mostani ütemben folytatódik – de akár akkor is ha nem – Oroszország fő célja kiaknázni a régió hatalmas energia-, ásványi- és halászati erőforrásait. Konfliktusok nélkül joguk van a szárazföldi területektől számítva 200 tengeri mérföldig végezni ezeket a tevékenységeket.

A vidék a különféle nyersanyagforrások ‘aranybányája’

Oroszország északnyugati sarkköri területe a Kola-félszigeten hatalmas nikkel és rézbányákkal rendelkezik Kelet-Szibéria Norilszk vidékéhez hasonlóan. A sarkköri terület ezen felül gazdag ónban is. Az orosz bányászati központok a sarkköri területtől délre már most is nagy menyiségben bányásznak olyan értékes ásványi anyagokat, mint a gyémánt a Jakutszk Köztársaság területén. De vannak palládium, platinum, szelénium és kobalt bányák is bőséggel a régióban. Talán a legismertebb ásványi lelőhely ebben a térségben Kolyma vidéke, amely legendás arany lelőhelyekkel rendelkezik.

Vladimir Putin orosz elnök már 2017-ben egyértelművé tette Oroszország szándékát, amikor ellátogatott a Ferenc József terület szigetvilágába, Oroszország legészakibb vidékére. Ettől északra Oroszország még további közel 500 ezer négyzetkilométernyi terület szuverenitását akarja kisajátítani. Oroszország ezen törekvéseit ezidáig semmilyen nemzetközi jog nem szentesítette, sem az Egyesült Nemzetek Szervezete, sem pedig két- vagy többoldalú egyezmény nem hagyta jóvá.

Az egyik, már régóta fennálló konfliktusos terület Oroszország és a NATO tag Dánia, illetve Kanada között a Lomonoszov-hegygerinc. Ez többször nagyon feszült hangulatot okozott a nagypolitikában. Ezenkívül számos egyéb terület van a Barents-tengeren, amelyek felett már évtizedek óta megy a vita Oroszország és Norvégia között, hogy ki fogja felügyelni a terület vizeit. A konfliktus enyhülésére csak 2010 után került sor, amikor a norvégok és az oroszok egyenlő arányban felosztották a területet, mindkét félnek jutott 175 ezer négyzetkilométernyi terület.

A Kremlin vezetésével az ország folytatja az északi területek integrálását az ipari és katonai infrastruktúra kiépítésével. 2015 és 2016 között Moszkva hat új katonai bázist épített a régióban: Aleksandra Land, Novaya Zemlya, Sredny Island, Wrangel Island, Kotelny Island és Camp Schmidt. A katonai dominanciát közepes hatótávolságú föld-levegő rakétákkal is igyekszik nyomatékosítani, amelyet szisztematikusan kiépített a terület feletti légtér védelmére.

Az oroszok a hideget is bírják

Oroszországnak természetes geopolitikai és kulturális előnye is van a többi riválissal szemben a sarkvidéki kör szárazföldjeinek és vizeinek uralma kérdésében. Az orosz lakosság az északi régiókban ugyanis már hozzászokott a mindennapi élet nehézségeihez és a fagyos klímához. Jó például szolgálnak az olyan hatalmas városi központok északon mint Murmanszk, Vorkuta, Norilszk és Tikszi.

Az oroszok már meg is ágyaztak annak, hogy felügyeljék a Northern Sea Route (NSR) – Északi tengeri útvonalat, ha egyszer teljesen átjárhatóvá válik. Moszkva felállított egy jogi keretrendszert a területen végbemenő kereskedelem irányítására. Az oroszok elvárják, hogy kötelezően 45 nappal előre jelezzék, ha igénybe akarják venni az útvonalat, amiért magas díjakat számolnak fel. Emellett a hajók csak orosz kapitánnyal a fedélzeten mehetnek be az útvonal kikötőibe. Az amerikaiak valószínűleg nem egyeznek bele ezekbe a feltételekbe, ugyanis az amerikai haditengerészet tartja magát a ‘mare liberum’ (a tengerek szabadsága) elvéhez.

Az elmúlt évtizedben az amerikai haditengerészet több száz “Freedom of Navigation” (a navigáció szabadsága) katonai hadgyakorlatot tartott világszerte, és valószínűleg az ilyen jellegű akciók száma növekedni fog a sarkköri régióban is, amivel a moszkvai dominanciát próbálják majd ellensúlyozni.

sarkköri területek

Kína nyomulása a sarkköri területeken

Az öt északi sarkköri nemzetnek – Oroszország, Dánia, Norvégia, Kanada és Egyesült Államok – meg kell küzdeni Kína északi sarkköri ambícióival is.

Az elmúlt években Kína és Oroszország viszonyát még a kooperáció jellemezte a navigáció és a kereskedelem területén. Az orosz flotta, amely a világ legnagyobb jégtörő hajóival rendelkezik, sokszor kísérte a kínai hajókonvojokat a jeges-tengeri útvonalon. Mostanra azonban Kína már próbál függetlenedni az orosz segítségtől. Saját jégtörő hajókat épít, amivel egyedül is megbirkózik a zord tengeri körülményekkel. A kínai vezetés úgy tekint erre az új északi útvonalra, mint a ‘Sarkköri Selyemútra’. Célja, hogy az útvonalon keresztül tovább erősítse kereskedelmi erejét Európában. Kína másrészről jelentős mértékben finanszírozza az orosz fejlesztési terveket a régióban, amelyek során katonai bázisokat és modern kikötőket építenek szerte a régióban.

Az USA válasza az orosz nyomulásra

Talán a legprudensebb válasz az USA és a nyugati világ államainak részéről az orosz-kínai dominancia megfékezésére a nukleáris tengeralattjárók vezénylése lenne az északi vizekre, és ezáltal az orosz tengeri flotta tevékenységének a közeli monitorozása. Az orosz északi-tengeri flotta központja Murmanszk, aminek felügyeletét a NATO már a hidegháború során is sikeresen megoldotta.

Mind az orosz, mind az amerikai haderő részére rendelkezésre áll az a katonai infrastruktúra és csapásmérő technológia, amivel a kritikus missziókat a sarkköri területeken végre tudják hajtani. Szerencsére azonban érvényben vannak olyan egyezmények, amelyek a súlyos katonai katasztrófák kockázatát csökkenteni tudják. Viszont bármilyen incidens a régióban a NATO és az oroszok között súlyos következményekkel járhat.

Moszkva gyakran és sokat hangoztatott követelése, hogy az orosz szárazföldi területek közelében lévő vizek ‘belső szuverén vizek’, és így ott a nemzetközi vízi forgalom tiltott. Azonban ezeket a követeléseket eddig még egy nemzetközi szövetség vagy egyezmény sem erősítette meg, és az Egyesült Államok és Japán is erőteljesen vitatja. Így a következő években várható még politikai, de akár katonai feszültség is a sarkköri tengeri területek dominanciája miatt.

premik

Közel 10 éves IT tapasztalattal rendelkezek nagyvállalati fizetési rendszerek és fizetési megoldások fejlesztésében. A kriptók által képviselt érték mellett érdekel a mögöttes technológia is, és nagyon kíváncsi vagyok, hogyan épül egymásra a mainstream és a kriptovaluták világa.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.