Szankciók és cenzúra: még mindig a Bitcoin a legjobb megoldás?
Miután Oroszország és Kanada kormányai szankcionáltak bizonyos Bitcoin-címeket, sokan szeretnék tudni: valóban nem azonosíthatóak a bitcoinjaink?
Egy privát kulccsal aláírt érvényes aláírással rendekező tranzakciót eddig soha senki nem tudott megakadályozni. Azaz nem lehetett útjába állni annak, hogy egy felhasználó elküldje a Bitcoinját bárkinek is. Ebben az értelemben a Bitcoin hálózata tökéletesen ellenáll a cenzúrának.
A letétkezelők azonban, mint például a kriptopénz váltók, olyan pontokat vezetnek be a rendszerbe, amelyek a Bitcoin hálózatán kívül működnek. A mások privátkulcsait felügyelő letétkezelők és szolgáltatók pedig ki vannak téve a szankcióknak és bírósági végzéseknek. Pénzügyi vagy büntetőjogi esetekben meg kell felelniük bizonyos irányelveknek, így könnyen beavatkozhatnak bármilyen bitcoin tranzakcióba.
A Chainalysis API fenyegeti az összes kripto tranzakció azonosíthatóságát
A beazonosíthatóság kérdése jelentős értéknövelő tényező volt eddig a Bitcoin számára, ami miatt biztos értékmegörzőként is tekintettek eddig rá.
A világ legnagyobb független blokklánc-elemző cége, a Chainalysis a közelmúltban bevezetett egy új API-t a kriptotőzsdék számára. Az API segítségével áprilistól minden a digitális eszközt kezelő platform összevetheti a nála tárolt eszközök címeit a szankcionált pénztárcák listájával. Kiadott egy láncon belüli ajánlást is az intelligens szerződések üzemeltetői számára, hogy ellenőrizzék, hogy az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) megjelölte-e az okos szerződésükkel érintett kripto címeket.
A decentralizált alkalmazások is használhatják ezeket az eszközöket a szabályok és szankciók betartására.
Ez az alapvetően jó szándékú lépés, mely a bűncselekményeket hivatott visszaszorítani azonban nagy mértékben csökkenti a kriptoeszközök valódi beazonosíthatatlanságát. Hiszen mostantól már csak egy lépés választja el a kevésbé jószándékú kormányokat, hogy olyan címet is feltegyenek a szankciós listára, ami valójában ártatlan.
A Bitcoin követhető, de mi a helyzet a többi kriptóval?
Mivel az olyan elemző cégek, mint a Chainalysis, nagyon könnyen nyomon tudják követni a Bitcoin-tranzakciókat, a szabályozók már meg is tették a lépést más kriptovaluták irányába. Az olyan privátcoinok, mint a monero és a zcash azonban már sokkal nehezebben követhető le, mint a bitcoin.
A szabályozó hatóságok már most is figyelnek ezekre az adatvédelmet szem előtt tartó érmékre. Számos tőzsde a szabályozók nyomása miatt már megszüntette a privátcoinok kereskedését. Sőt, az amerikai adóhivatal, az IRS még jutalmakat is kínál ezen kriptovaluták adatvédelmi mechanizmusainak feltörésére.
A szabályozás előírja a pénzintézeteknek, hogy alkalmazzák az ügyfél azonosítási és a pénzmosás elleni (KYC/AML) protokollokat, és továbbítsák bizonyos tranzakciók részleteit a hatóságok felé. Az Egyesült Államok törvényei előírják a legtöbb pénzintézet számára, hogy jelentse például a 10 000 dollárnál nagyobb értékű befizetéseket és kifizetéseket.
Az abszolút adatvédelem szószólói bitcoin mixereket és coinjoin-okat használnak, hogy megtörjék a tranzakciók közötti nyomon követhetőséget. 2020 februárjában azonban az amerikai Igazságügyi Minisztérium vádat emelt a Helix alapítója, Larry Harmon ellen, pénzmosás és engedély nélküli pénzváltó üzemeltetésének vádjával. A hatóságok tehát ezt a szegmenst is felügyelet alatt tartják.
Tehát, hogy válaszoljunk arra a kérdésre, hogy a bitcoin és a kriptopénzek a megoldás a szankciók és a cenzúra ellen a válasz, az, hogy protokol szinten megoldás, azonban társadalmi szinten már kevésbé az.
Forrás: Protos
