Több száz milliárd dollárnyi arany és készpénz tűnik el a piacokról

Valami különös dolog történik a pénzpiacokon. A központi bankok 100 milliárd dollárnyi pénzt öntöttek a piacokra, hogy féken tartsák a volatilitást és felverjék az állóvizet. Mindeközben pedig hasonló mennyiségű készpénz és arany tűnik el a piacokról.

Nézzük meg először az aranyat. A Goldman Sachs által megjelentett riport arról ír, hogy “arany stratégiai szerepe még mindig nagyon erős”. Ennek egyik oka, hogy amíg a központi bankok teljes gőzzel nyomtatják a készpénzt, addig az aranytartalékokat továbbra is halmozzák. A Goldman jelentés kiemeli, hogy 2019 rekordév lehet az aranyvásárlás tekintetében, és év végéig akár 750 tonna aranyat is felvásárolhatnak a központi bankok.

Azonban egy másik bizarr felfedezést is közzétett a Goldman Sachs. A bank szerint körülbelül 1200 tonna, 57 milliárd dollár értékű aranybefektetés történt megmagyarázhatatlanul az elmúlt 3 évben.

A politikai kockázatok növekedése és az európai negatív kamatok előretörése állhat legfőbb okként a nagyarányú eltűnt aranybefektetések mögött. A 17-es ábra (Exhibit 17) nagyon jól szemlélteti, hogy a nem magyarázható aranykereslet hogyan lőtt ki 2016 után a World Gold Council statisztikái alapján. Ez szépen lekövette a gazdasági szabályozás körüli bizonytalanság index értékét is.

Az 18. ábra (Exhibit 18) pedig azt mutatja meg, hogy 2016 után a nem transzparens aranybefektetések megelőzték a nyomon követhető ETF aranyvásárlásokat. Mind a két adat arra utal, hogy a politikai kockázatok minimalizálása végett és a jövedelemadók elkerülése miatt egyre inkább a magánszemélyek is az aranybefektetések felé fordulnak. A megvásárolt aranytömböket saját széfjeikben őrzik, ahol a kormányzat sokkal nehezebben férhet hozzá mint más pénz alapú befektetéseikhez.

A Goldman Sachs nagyon pontosan összefoglalja tehát, hogy az elmúlt három évben több tízmilliárd dollárnyi arany tűnt el titokzatos módon és megmagyarázhatatlanul a hivatalos rekordokból. Ez valószínűleg a világ leggazdagabb 1% tulajdonába került a színfalak mögött, akik így akarnak felkészülni egy nagyobb világgazdasági sokkra.

De mi a helyzet a készpénzzel?

Azonban nemcsak az arany tűnt el így hirtelen. A Wall Street Journal alapján a valós készpénz, a bankók esetében is hasonló szituáció játszódik le.

Amíg a központi bankok több pénzt öntenek a gazdaságra mint valaha korábban is, ez valahogy eltűnik a föld felszínéről, és senki sem tudja miért. A WSJ szerint a “központi bankok sem tudják valójában mi történik, és kopóként vizsgálják és próbálják felderíteni ezt a rejtélyt.”

2018-ban nagyjából 1.7 billió amerikai dollár készpénz volt a gazdasági körforgásban (kb. 0.5 billió dollárral több mint 5 évvel korábban) az USA-ban. Ennek a nagy része offshore területekre került, és rövid időn belül nyoma veszett. Ruth Judson, a Fed közgazdásza szerint az amerikai dollár 60%-a 2016 végéig elhagyta az országot, és 900 billió dollár lehet a tengerentúlon összesen. Az amerikai zöldhasú elraktározása egy intézkedés, amivel védeni akarják magukat az emberek a gazdasági felfordulások ellen, főleg olyan országokban, ahol a pénzügyi rendszert nagy instabilitás jellemzi.

Ennek bizonyára van egy kriminális oldala is. Bárki, aki látott már dokumentumfilmet vagy mozifilmet Pablo Escobarról, Kolumbia legnagyobb drogcsászáról, tudhatja, hogy több milliárd dollárt rejtegettek elrejtve szerte az országban. Egyes becslések szerint évente körülbelül a készpénz értékének a 10%-át le kellett írniuk, mert megrágták a patkányok, vagy tönkretette a víz vagy a tűz. Az amerikai dollár egyértelműen a bűnözők és adóelkerülők legfontosabb befektetése.

A fizikai készpénz gyűjtése és tárolása igencsak kedvelt a különböző “gyűjtők” körében is, akik a jövőbeli pénzügyi rendszer összeomlása miatt ragaszkodnak hozzá, hogy a paplanjukban tárolják azt.

A központi bankok nyomoznak

Ez a két csoportosulás azonban nem ad egyértelmű magyarázatot arra, hogy hová tűnt ez a sok készpénz. A központi bankok nemcsak kíváncsiságból akarják kideríteni, hogy tényleg merre vezet a készpénz útja. Tudniuk kell a cirkulációban lévő készpénz pontos mennyiségét, mert ha túl sokat nyomtatnak, akkor könnyen elszabadulhat az infláció.

Az újságokban egyéb érdekes dolgokról is olvashatunk.

“Építőipari munkások Ausztrália egyik partján 140.000 dollár készpénzt ástak ki építkezés közben. A rendőrség azóta is keresi a tulajdonosát.”

“Szeptemberben egy német bíróságon olyan ügyről tárgyaltak, hogy egy ember több mint 500 ezer euró készpénzt rejtett el egy meghibásodott kazánban. Egyik barátja viszont egy hideg napon beindította a kazánt, míg a tulajdonosa nyaralt. A pénz mind elégett. A tulajdonos ez miatt perelte a barátját, hogy térítse vissza neki az elégetett pénzt. Természetesen vesztett.”

Sven Bertelmann, egy német közgazdász szerint az emberek képesek bárhová elrejteni a pénzt. Valaki elássa a kertben, hogy aztán az ott szépen megrohadjon. Mások a padlásra dugják el, ahol pedig az egerek teszik tönkre. Újra és újra megtörténik, hogy az emberek elteszik egy borítékba a készpénzt, hogy aztán megfeledkezve róla kidobják azt, vagy ledarálják (e szemszögből figyelve nem is olyan meghökkentő, ha például valaki kidobta több százezer dollárnyi bitcoint tároló laptopját a kukába, vagy elfelejtette a jelszavát).

Senki sem aggódik jobban az eltűnt pénz miatt mint a Német Központi Bank. A Bundesbank számításai szerint a németek a legnagyobb gyűjtögetők, körülbelül 150 milliárd dollárnyi euró lapul náluk valahol készpénzben.

A helyzet már oda vezetett, hogy az Európai Központi Banknak a lakossághoz kellett fordulni segítségért.

“Mindenki azt mondja, hogy nem harácsolja a készpénzt, de a pénz mégis eltűnik valahova,” mondja Henk Esselink, az Európai Központi Bank valuta menedzsment divíziójának a vezetője.

De mégis hová tűnik a készpénz?

A statisztikák alapján a készpénz 8%-a feketegazdaságban tűnik el adóelkerülés és illegális kifizetések formájában, és a mennyiség 10%-a egyszerűen elveszik. Az értékmegőrzés egyik formájaként a készpénzt sokan tárolják különféle széfekben, ágymatrac alatt, konyhai tálak mélyén.

A Svájci Nemzeti Bank elemzése szerint a készpénz mennyiség általában akkor növekszik meg, ha a kamatlábak alacsonyak, a háztartások nem bíznak a bankrendszerben, vagy az emberek névtelenül akarnak tranzaktálni. A svájci frank fizikai papír formája 2000 előtt nagyon megemelkedett a Y2K néven elhíresült számítógépes hiba miatti félelem miatt, aztán erre rátett a dotcom lufi, a szeptember 11-i terrortámadás is. A 2008 gazdasági váltás szintén megemelte a készpénzmennyiséget.

A legtöbb központi bank tehát egy hajóban evez abban az értelemben, hogy nem tudják megmagyarázni, hová tűnik ez a sok készpénz.

Egy magyarázatot adhat talán nekik ez a kép 😊