Utópia vagy disztópia: decentralizált jövő vagy állami felügyelet

A kriptovaluták és a decentralizált alkalmazások az egész világon növelik az egyének függetlenségét, szabadságát és pénzügyi szuverenitását. De a modern technológiák akár a kapitalizmus és az állami nyomás felé is vezethetnek minket.

A blokklánc és a kriptoeszközök egyedi tulajdonságai által képesek mind felszabadítani, mind pedig rabszolgává tenni bennünket. Utópia vagy disztópia? Neo helyében melyiket választanád? A piros vagy a kék tablettát?

Decentralizált utópia

Számos kriptovaluta befektető és szakértő olyan jövőt képzel el, ahol az egyént a blokklánc technológia támogatná minden helyzetben. A napi tranzakciókhoz olyan decentralizált digitális valutát használna, amely teljesen mentes az államtól vagy a központi banktól. A decentralizált pénzügyi (DeFi) protokollok mindenki számára pénzügyi szolgáltatásokat nyújtanának, és a lakosság nagy része egy valóban globális peer-to-peer gazdaságban élne, amely a blokkláncon alapul.

A fokozott átláthatóság az etikus üzleti gyakorlatok növekedéséhez vezetne, míg a hatalmon lévőket könnyebben elszámoltathatóvá lehetne tenni. A token alapú finanszírozási lehetőségek a kis- és középvállalkozásokat segítenék, hogy jelentősebb szerepet töltsenek be a globális gazdaságban.

A szavazás megbízhatóbbá válna, és teret nyerne a közvetlen demokrácia. Mindenféle pénzügyi tranzakció költsége jelentősen csökkenne. Az egyénnek nem kellene aggódnia személyes adatainak kiszivárgásától. A felügyeleti kapitalizmus megszűnne, a bankokra többet nem lenne szükség.

Jól esik elképzelni egy olyan világot, ahol a digitális valutáknak illetve a blokklánc technológiának köszönhetően, egy új korszak kezdődik, ahol bárki irányítást kaphat az élete felett, és szabadnak érezheti magát. Ugyanakkor az ellenkező forgatókönyv is megvalósulhat.

Hieronymus Bosch: Gyönyörök Kertje – ez vár a bitcoinra?

Disztópikus jövő

A kriptovalutákkal, a dappokkal és más blokklánc-alapú megoldásokkal az egyén felhatalmazást kapna. Ez könnyen a feje tetejére állíthatna mindent, hiszen nemcsak pozitív, de negatív következményei is lehetnének.

Például az állam digitális személyazonosságot bocsáthatna ki, egy engedéllyel rendelkező kormányzati blokkláncon, amely összekapcsolódna a polgárok pénzügyi nyilvántartásával, szakmai hátterével, jogi helyzetével, kórtörténetével és bármilyen más személyes információval. A blokkláncon alapuló azonosítót hozzáférési kulcsként lehetne használni a közszolgáltatásokhoz, például a közlekedéshez, a repülőterekhez, az éttermekhez, vagy akár a város egyes területeire való belépéshez is. Ezt a hozzáférést azonban az állam bármikor be- vagy kikapcsolhatná. A helyzet hasonlítana a Különvélemény című Tom Cruise filmhez.

Talán lehetetlennek tűnik egy olyan jövő, ahol a kriptovalutákat az össze fizetés nyomon követésére használják, de sajnos nem az, hiszen Kína már a központi bank által kibocsátott digitális valuta bevezetését tervezi, amely lehetővé teszi az állampolgárok pénzügyi tranzakcióinak nyomon követését. Ezt kombinálja a nemrégiben elindított szociális pontozási rendszer bevezetésével, ami lassan realitássá transzformálja a disztópikus orwelli totális kontrollt.

A kínai szigor

Kína egy központi bank által kibocsátott digitális valuta fejlesztésén dolgozik. Noha nagyon kevés részlet áll rendelkezésre arról, hogy ez hogyan is fog kinézni, már most feltételezhetjük, hogy nem decentralizált nyilvános főkönyvön fog alapulni. Ehelyett valószínűleg, egy állam által működtetett privát főkönyv formájában fog érkezni.

Az államilag kibocsátott digitális pénznem, amely engedélyezett főkönyvön fut, valószínűleg azt is jelenti, hogy minden, digitális valutával történő tranzakció, teljes mértékben nyomon követhető lesz. Az állam ezzel mindent tudna a polgárairól, a vásárlási szokásaitól kezdve a pénzügyi helyzetéig és még lehetősége lenne arra is, hogy bármilyen pénzeszközt befagyasszon vagy lefoglaljon. A kínai internetes cenzúra, a különböző megfigyelési módszerek és az elnyomó szociális pontozási rendszer igen rémisztőek, de a legfélelmetesebb az, hogy a népköztársaság állítólag próbálja ezeket a technológiákat más országokba is exportálni. Ezzel más, nem éppen szabadelvű kormány is követhetné a példáját.

A jövő technológiáját illetve annak felhasználását elég nehéz még elképzelni, főleg globális szinten. Az azonban már most világos, hogy a nyílt forráskódú technológiákat, mint például a blokkláncot és a kriptovalutákat bárki használhatja, beleértve az ártó piaci szereplőket is. Most is mint mindig, az egyéneknek kell harcolniuk azért, amiben hisznek, és kormányaikat arra kell ösztönözniük, hogy a digitális eszközökkel a szabadságot támogassák, ne pedig a sötét oldalt.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.