Az új aranyláz: kanadai tartomány energiakedvezményekkel csábítja a bitcoin bányászokat
Zsákszámra érdeklődnek a bitcoin bányász a befektetők a kanadai Brit-Kolumbia, Québec, Manitoba, Alberta és Labrador tartományokban köszönhetően az ország hűvös éghajlatának és bőségesen rendelkezésre álló vízenergiának.
A legtöbb tartományi kormány a standard áraknál alacsonyabb díjakat kínál a bitcoin bányászoknak. Labrador tartomány kormánya is energiakedvezmény elfogadását tervezi annak érdekében, hogy bitcoin és más adatközpontokat csábítson a területére, írja a helyi National Post.
Québec tartomány a múltban szintén energiakedvezményekkel kísérletezett, de a bitcoin aranyláz közepette (értsd: 2017 során 20x-ára emelkedett a BTC árfolyama kivételesen jövedelmező vállalkozássá téve a bányászatot) olyan szintű megkeresést kapott a bányászoktól, hogy inkább visszavonta a kedvezményes bányásztarifákat. Ám mindezek ellenére a kereslet továbbra sem lankad.
Elsősorban a kínai bányászokat érdekelheti az olcsó áram, különösen mióta felröppent a hír, hogy az ország betilthatja a bitcoin és más digitális eszközök bányászatát. Sokan vagy a környező országokra, mint Irán, Oroszország, Mongólia és a “sztán” országokra kacsintgatnak, vagy épp nem restek egészen Kanadáig, pontosabban Québec tartományig települni a jövedelmező és biztos működés érdekében.
Sergey Bondarenko, a WePowerCrypto.io vezetőjének elmondás szerint tömegével kapják a megkeresést Kínából, hogy a szomszédos országokba szeretnék áttelepíteni a bányászatukat. A cég Oroszországban, Moldovában és Kirgizisztánban kínál olcsó díjtarifákat koncessziós keretek között, bányász adatközpont telepítést és üzemeltetést.
Áttérés az erőforrás alapú gazdaságról a tudásalapúra
Visszatérve Kanadára, az ország északi területeinek erőforrásai kimerülőben vannak, mivel az erdészeti és halászati társaságok kiaknázták az összes racionális keretek között elérhető erőforrást, így a tartományok kénytelenek új bevételi források után nézni.
Labrador túl messze van a világpiacoktól, a közlekedés ritkás ami szintén súlyosbítja az erdőgazdálkodás és a halászat által kimaxolt gazdasági lehetőségeit. Viszont előnye, hogy bőségesen áll rendelkezésre vízenergia, számos kisebb-nagyobb vízerőmű épült a folyóin, és egyben itt található Kanada két legnagyobb hidroelektromos gátja a Churchill Falls és a Muskrat Falls is.
A gigaméretű vízerőművek ésszerű beruházások egy erőforrás-alapú gazdaságban, de a halászat és erdőgazdálkodás kifulladásával inkább jelentenek pénzügyi és környezetvédelmi terhet. Emellett a Muskrat Falls projekt még csak el sem készült, de a tartománynak már fizetnie kell a projektre felvett jelzáloghitelt.
A Muskrat Falls projekt teljes beruházási költsége 12.7 milliárd kanadai dollár (~2600 Mrd Ft, kissé kevesebb mint Paks II.) lesz és ebből 726 millió kanadai dollárra (~148 Mrd Ft) fog rúgni az első évi működési költsége.
A tartomány energiagazdálkodási tervei szerint a kilowattóránkénti tarifa nem mehet 0.135 kanadai dollár alá (27 Ft/KWh) ahhoz, hogy belátható időn belül visszafizessék a hitelt, de a 27 forintos nagykereskedelmi áramdíj a bányászoknak egyenlőre túlságosan soknak tűnhet. Figyelembe véve azt, hogy vannak országok, mint az említett Oroszország és USA egyes államai, ahol akár ennek feléért, sőt még ennél is olcsóbban hozzájuthatnak az áramhoz.
A labradori közművállalat egyenlőre nem hajlandó a céltarifa alá menni, a friss tartományi energiakedvezmény pedig ezt hivatott szimpatikusabbá tenni a bitcoin bányászoknak.
