7 nagy tévedés, amit az EKB a Bitcoinnal kapcsolatban elkövetett
Az Európai Központi Bank (EKB) publikált egy blogbejegyzést a Bitcoin hiányosságairól, amelyet mintha tíz évvel ezelőtt írtak volna. Egyoldalúan felsorolja szinte az összes eddigi tévhitet, azokat is, amelyeket már megcáfoltak. A kriptoközösség dühös és cáfol.
Az FTX kriptotőzsde összeomlását és az árfolyamok ezt követő széleskörű visszaesését alkalmul választva az EKB Blog megvizsgálta, hogy “hol tartunk a bitcoinnal”. Megemlítik, hogy egy bitcoin értéke 2021 novemberében 69 000 dolláron tetőzött, 2022 június közepére 17 000 dollárra esett vissza, sőt nemrég 16 ezer alatt is volt.
A bitcoin-pártiak számára a látszólagos stabilizálódás szusszanást jelez az új magasságok felé vezető úton. Valószínűbb azonban, hogy ez egy mesterségesen előidézett utolsó fellélegzés a jelentéktelenség felé vezető út előtt, és ez már az FTX csődje előtt is előre látható volt – állítja a blogbejegyzés.
Nézzük tételesen, miket állítottak, saját dőlt betűs megjegyzésekkel korrigálva.
1. EKB-tévedés: A bitcoin egy rossz fizetőeszköz
A bitcoint azért hozták létre, hogy felülkerekedjen a meglévő monetáris és pénzügyi rendszeren. Satoshi Nakamoto 2008-as koncepciója óta a Bitcoint globális decentralizált digitális valutaként népszerűsítik. A Bitcoin koncepciója és technológiai hiányosságai azonban megkérdőjelezhetővé teszik fizetési eszközként, a valódi Bitcoin-tranzakciók nehézkesek, lassúak és drágák – írják.
A valóság ezzel szemben az, hogy ha drága és lassú is, ez egy tudatos koncepció eredménye (pl. blokkméret). Ma már nem cél magát a bitcoint tömeges fizetőeszközzé tenni, legalábbis nem a hétköznapi forgalomban. A tömeges tranzakciókra, amint nemrég is írtuk, a Lightning Network és más Layer2-megoldások vannak szánva, mert erre alkalmasabbak.
2. Tévedés: A bitcoint ritkán használják legális tranzakciókra
A Bitcoint soha nem használták jelentős mértékben legális, valós tranzakciókra – állítja az EKB. Mások ugyanakkor már régen kimutatták, hogy az illegális, bűncselekményekhez kapcsolódó tranzakciók csak az összesnek egy kis részét teszik ki. Ezen kívül a legtöbb bűncselekmény, korrupció, pénzmosás a hagyományos pénzek segítségével zajlik.
3. EKB-tévedés: Befektetésnek sem alkalmas
A 2010-es évek közepén az a remény kezdte uralni a narratívát, hogy a Bitcoin értéke elkerülhetetlenül egyre újabb és újabb magasságokba emelkedik – írja az európai bankok bankja. A bitcoin azonban befektetésnek sem alkalmas. Nem termel pénzforgalmat (mint az ingatlanok) vagy osztalékot (mint a részvények), nem használható fel produktívan (mint az áruk), és nem nyújt társadalmi előnyöket (mint az arany).
A Bitcoin piaci értékelése ezért pusztán spekuláción alapul.
Mit lehet erre felhozni? Az arany sem termel pénzforgalmat, sőt a modern startup vállalatok részvényeinek egy része sem. A készpénzt viszont elinflálják, a bitcoint nem. Éppen most, az évtizedek óta nem látott magas fiat-infláció korszakában anakronizmus ilyet leírni.
4. Tévedés: Csak az új pénz tartja fenn a rendszert
A spekulatív buborékok az új pénz beáramlásán alapulnak. A Bitcoin is többször részesült az új befektetők hullámaiból – írja az EKB.
Ez alighanem burkolt célzás a pilótajátékokra (piramisjátékok, Ponzi-sémák), ahol az új befektetők pénzéből fizetik ki a régieket. A bitcoinnál azonban nincs kifizetés, inkább a részvénypiachoz hasonlít, van, aki hosszú távon tartja, van, aki rövid távon. Ha sok új befektető érkezik, felmegy a piac, ha távoznak, medvepiac jön. De ettől még a részvényeknek is, a bitcoinnak is lehet és van is értéke.
5. EKB-tévedés: Néhány nagykutya nyomja fel az árat
Kevésbé jól dokumentáltak a buborék tavaszi kipukkadását követő stabilizáló tényezők. A nagy Bitcoin-befektetőknek a leginkább érdekük, hogy fenntartsák az eufóriát. Még 2020 végén elszigetelt vállalatok kezdték el a Bitcoin népszerűsítését vállalati költségen. Egyes kockázati tőke (VC) cégek is még mindig nagymértékben befektetnek – írja az EKB, arra célozgatva, hogy főleg a nagykutyák nyomják fel a bitcoin árát.
Ezzel szemben a mezőny nagyon sokszínű, kisebb és közepes befektetők is vanank bőven, akik – mint a bitcoin kishalak, garnélák vagy tengeri rákok – viselkedéséről is éppen most írtunk. Igaz, a nagybefektetők súlyuknál, tőkéjüknél fogva jobban el tudják mozdítani az árat. A kockázatitőke-befektetések, fejlesztések – júliusig 17 milliárd dollár csak az idén – pedig előre vihetik az iparágat. Hozzájárulhatnak, hogy jól használható, felhasználóbarát gyakorlati megoldások születhessenek a szektorban.
Ez is érdekelhet: A Bitcoin bálnák kevesebb mint egy hét alatt több mint 789 000 000 dollárt költöttek Bitcoin vásárlásra
6. Tévedés: A Bitcoin-rendszer példátlanul nagy környezetszennyező
Egész gazdaságokhoz fogható mennyiségű energiát fogyaszt a Bitcoin-bányászat, Ausztriához hasonlót – írják. Másodszor, hegyekben termel hardverhulladékot.
E témákról ezt a két írást érdemes még hozzáolvasni:
A Bitcoin 56-szor kevesebb energiát használ, mint a hagyományos bankrendszer
A Bitcoin üvegházhatású gázkibocsátása csak az összes 0,1 százalékáért felelős
7. Tévedés: A Bitcoin népszerűsítése veszélyes a bankok számára
Mivel a Bitcoin sem fizetési rendszernek, sem befektetési formának nem tűnik alkalmasnak, szabályozási szempontból egyiknek sem kell tekinteni, és így nem szabad legitimálni. Hasonlóképpen, a pénzügyi ágazatnak is óvakodnia kell a Bitcoin-befektetések népszerűsítésével járó hosszú távú károktól – írják.
Ezzel szemben sok bank úgy véli, hogy ha kimarad, lemarad, erről itt írtunk:
A bankokat rettenetesen érdekli a kriptovaluta és a DeFi
A lobbizás elleni kifogások
Az EKB ezen kívül a lobbizást is kritizálta, amiben akár igaza is lehet. (Bár a kriptovaluta-szektor sem szokta vitatni, hogy szabályozásra szükség van, csak azt, ha ez ellenséges vagy hozzá nem értő módon történik.)
Csak az Egyesült Államokban a kriptolobbisták száma a 2018-as 115-ről 2021-re csaknem megháromszorozódott, 320-ra – írta az EKB.
A törvényhozók szerintük szintén megkönnyítették a pénzek beáramlását a kriptószektorba, mert olyan szabályozást kínáltak, amely azt a benyomást keltette, hogy “a kriptoeszköz csak egy újabb eszközosztály”. (Az USA-ban a lobbitevékenység önmagában legális és jól dokumentált.)
Míg az EU a kriptoeszközök piacairól szóló rendelettel (MICA) átfogó szabályozási csomagról állapodott meg, addig az Egyesült Államokban a Kongresszus és a szövetségi hatóságok még nem tudtak megállapodni a koherens szabályokról – állítja a blogbejegyzés.
Az EKB-nek és az MNB-nek sem tetszik a Bitcoin
Az EKB blogbejegyzése – pontosabban két munkatársáé, ami nyilván nem egy hivatalos álláspont – a Twitteren több száz kritikus hozzászólást aratott, a legjobbakból a sajtó is válogatott. Volt, aki a “bitcoin halott” mémeket idézte (amelyek szerint a bitcoint már több százszor eltemették az utóbbi bő évtizedben), más azt írta a régi, közhelyes, rég cáfolt ellenérvekre:
Ez most komoly? Nem 2012-t írunk….
A piacon egyébként szinte mindenki arra számít, hogy a csődök és botrányok az egész világon erősíthetik a szabályozói törekvéseket. Például Christine Lagarde, az EKB elnöke júniusban a kriptovaluta-piac csődhulláma miatt a MiCA II szabályozás mellett szállt síkra, majd ezt november végén is újra elővette.
A bitcoint egyébként a Magyar Nemzeti Bank blogja is rendszeresen eltemeti vagy bagatellizálja, nem hivatalos, munkatársi vélemények formájában.
