Blokkláncok 

Íme a Bitcoin-háború nyertese, a Lightning Network

350 Megtekintés
     

Az adatok azt mutatják, hogy a Bitcoin Lightning Network hálózat megoldotta a skálázhatósági problémát. Sokkal nagyobb ma már a kapacitása, mint például a Visa fizetési szolgáltatásának, ráadásul a Lightning még tovább is bővíthető. Ezzel eldőlt az évekkel ezelőtti blokkméret-háború is.

A Bitcoin Lightning Network a Visa-t jóval meghaladó mennyiségű tranzakció lebonyolítására képes, így nagymértékben skálázza a bitcoin-fizetéseket. Ez bizonyítja, hogy a második rétegekkel történő (layer 2) innováció a járható út – írta Bitcoin Magazine-ban Stanislav Kozlovski.

Sok Bitcoin-rajongó hallhatott már a Bitcoin-rendszer “skálázhatóságának hiányáról”, ami az egyik leggyakoribb kritika a projekttel szemben. A régi szereplők pedig emlékezhetnek a 2015 és 2017 közötti heves “Blocksize Wars”-ra, amely azt célozta, hogy a Bitcoin a maximális blokkméret növelésével több tranzakcióra legyen képes, skálázhatóvá váljon. A Bitcoin hálózata végül a kisebb blokkméret mellett döntött, ami a szerző szerint végül helyes választás volt.

Ezért lassú a Bitcoin-hálózat

Az alapprobléma szerint nem lehet egy blokkláncot úgy skálázni, hogy decentralizált módon működjön, közben mégis az egész világ összes fizetési tranzakcióit lebonyolítsa, és még biztonságos is legyen. Ez a blokklánc-skálázhatósági trilemma. A három tulajdonság között kompromisszumot kell kötni, valamelyikből engedni kell, a három együtt nem megy. Egy blokklánc e háromból csak kettővel rendelkezhet megbízhatóan:

  • Legyen decentralizált: ne egyetlen fél vagy kisszámú elit irányítsa.
  • Legyen skálázható: elegendő számú tranzakcióra legyen alkalmas.
  • Legyen biztonságos: ne legyen könnyen támadható, ne törjék meg az állandó paramétereit (invariánsait, konstansait).

Ezt a kettőt választották a Bitcoinhoz

A Bitcoin tehát nem véletlenül lassú, a trilemma “biztonság” és “decentralizáció” részeit optimalizálta, a “skálázhatóságot” (tranzakciószámot) pedig háttérbe szorította. A legfontosabb felismerés a szerző szerint az, hogy a mai internethez és pénzügyi rendszerhez hasonlóan optimálisabb, ha az egész rendszer különálló rétegekből áll. Ahol az egyes rétegek különböző dolgokra optimalizálnak, más-más dolgokra használják őket.

A Lightning gyakorlati tudnivalóiról lásd: Mit keres a Bitcoin Lightning Network a zsebemben?

A Bitcoin az alapréteg, egy globálisan sokszorosított nyilvános főkönyv, ahol minden tranzakciót megkap a hálózat minden résztvevője. Ám egy ilyen főkönyvet nem lehet úgy méretezni, hogy az egész világ növekvő tranzakciószámát befogadja. Évekkel ezelőtt úgy döntöttek, hogy a Bitcoint rétegeken keresztül skálázzák, olyan második rétegeket vezetve be, amelyek a Bitcointól elkülönülten működnek. Állapotukat a fő blokklánccal ellenőrzik, amely lassabb, de biztonságosabb.

Alulmaradt a Bitcoin Cash a Lightning Networkkel szemben

Ezzel szöges ellentétben állt – a szerző szerint már nyilvánvalóan sikertelennek bizonyult – Bitcoin Cash elágazás (fork), amely feláldozta a decentralizációt azzal, hogy a blokkméretét 32 megabájtra növelte. Ez 32-szerese a Bitcoinénak, de így is mindössze maximum 50 tranzakciót tesz lehetővé másodpercenként.

A bitcoin és a bitcoin cash árfolyama. (Tradingview.com)
A bitcoin és a bitcoin cash árfolyama. (Tradingview.com)

A blokkméret növelése ugyanis másodlagos hatásokkal jár. Ugrásszerűen megnő a sávszélesség iránti igény, a szerverek által lefoglalt lemezterület és processzorteljesítmény. Így a blokkméret növekedésével nő a hálózatban egy-egy csomópont működtetésének költsége, ami miatt csak kevés számú szerver marad fenn (centralizált lesz a rendszer).

Lehetetlen hardverkövetelmények

Ha a Bitcoin valaha is elérné a Visa állítólagos csúcskapacitását (24 ezer tranzakció másodpercenként), akkor egy csomópontnak másodpercenként 48 megabájt sávszélességre lenne szüksége csak a tranzakciók hálózaton keresztüli fogadásához. A világ sok országában az internetkapcsolat átlagsebessége ez alatt marad. A tárolandó adatmennyiség pedig plusz napi 518 gigabájttal nőne.

Hogy működik a Lightning Network?

A Bitcoin Lightning Network viszont egy különálló, második rétegű hálózat, amely a Bitcoin fő hálózatán kívül, “felette” működik. Egyszerűen megfogalmazva a Bitcoin-tranzakciókat kötegeli. A hozzáféréshez saját csomópontot (node-ot) kell futtatni, vagy valaki másét kell használni. A csatornák (channels) pedig a két Lightning-csomópont között megnyitott kapcsolatot jelentik, amelyek lehetővé teszik a fizetések áramlását.

Amint két csomópont csatornát nyit egymás között, a fizetések elkezhetnek áramlani közöttük. Minden egyes következő fizetés módosítja a csatorna állapotát, kriptográfiailag módosítja a régit. A csatornák hosszú ideig (például egy évig vagy tovább) is nyitva maradhatnak.

Két tranzakció, milliárdnyi kifizetés?

A technológia így lehetővé teszi, hogy akár több milliárd kifizetést is két on-chain (a Bitcoin fő blokkláncán rögzített) tranzakcióba lehessen kötegelni (egy a csatorna megnyitására és egy a csatorna lezárására kell). Nem kell közvetlenül kapcsolatban lenni egy másik féllel ahhoz, hogy fizetni tudjunk neki, a csatornákat a hálózat más csomópontjai is használhatják.

Alice kapcsolatban áll Bobbal, Bob pedig Caroline-nal, akkor Alice és Caroline zökkenőmentesen fizethet egymásnak Bobon keresztül.

Másodpercenként 16 264 tranzakció a Lightning Network-ön

A szerző szerint a Lightning Network már ma is annyira skálázott, hogy másodpercenként 16 264 tranzakciót támogat. Így megoldja a Bitcoin-skálázhatóság régi problémáját, miközben megőrzi a Bitcoin összes előnyét (engedélymentesség, szűkösség, felhasználói szuverenitás, hordozhatóság, ellenőrizhetőség, decentralizáció és cenzúramentesség).

Ez is érdekelhet: Itt a BLIP chat – a forradalmak a Lightning hálózaton kezdődnek majd

Ezt a következtetést a működő Lightning csomópontok számából vonja le, illetve abból, hogy egy átlagos fizetés körülbelül három csatornán, négy node-on megy keresztül. Valamint megbecsüli, hogy az átlagos Lightning node milyen hardveren futhat.

Ráadásul a Lightning Network olcsóbb

A Visa 2021-ben másodpercenként átlagosan 7372 fizetést bonyolított, a PayPal 612-t, a Bitcoin Cash 50-et, a Bitcoin pedig 2,44-et (ez utóbbi maximum hétre képes). Minden egyes Lightning-csomópontnak mindössze négy fizetést kell másodpercenként teljesítenie ahhoz, hogy legalább kétszeresen legyőzze a rendszer a Visa-t és a többi fizetési hálózatot. (Jelenleg 4066 darab négy csomópontos csoport – 4×4066 node – másodpercenként 16 264 fizetést tud teljesíteni, 2,2-szer annyit, mint a legnagyobb versenytárs, a Visa.)

A hagyományos fizetési hálózatok helyzetét tovább rontja, hogy a Lightning átlagos tranzakciós díja 13-szor kisebb, mint a Visa-é, azaz 0,1 százalék, szemben annak 1,29 százalékával.

Érdemes megjegyezni, hogy a Lightning-hálózatot bármikor tovább lehet skálázni, mivel peer-to-peer rendszerről van szó. A skálázhatósága elméletileg korlátlan, amíg a hálózat csomópontjainak száma nő.

De nincsenek technikai akadályai annak sem, hogy a csomópontok kapacitása növekedjen (jobb hardver mellett). Elérhetik elvileg a másodpercenkénti 1000 kifizetést is, amivel a hálózat átviteli sebessége közel lenne a négymillióhoz másodpercenként.

A Lightning Network, mint másodikréteg-megoldás, a legelegánsabban oldja meg a skálázhatósági problémát, miközben megőrzi a Bitcoin összes előnyét – írják.

Kapcsolódó cikkeink:

Címlapkép forrása: Pixabay.com