Európa egyre vonzóbbá válik a kriptocégek és a tokenkibocsátók körében

A jogászok évek óta figyelmeztetnek a kriptovaluta-üzlet irányításával járó kockázatokra az Egyesült Államokban, különösen akkor, ha tokenkibocsátásról is szó van. Sajnálatos módon ezek a kockázatok most nyilvánvalóbbak, mint valaha.

New York-i és osztrák engedéllyel is rendelkező ügyvédként Bryan Hollmann és Oliver Völkel számtalan ügyfelet beszéltek már le arról, hogy az Egyesült Államokban nyilvánosan értékesítsenek tokent, vagy ott folytassanak üzleti tevékenységet. Személyesen tapasztalták, hogy egyik európai ügyfelünk (egy kis hal a nagy vízben) hogyan esett áldozatul az Egyesült Államok szabályozóinak, akik kikényszerítés útján alakítják a szabályokat. Feltehetően példát akartak mutatni, hogy a távoli jövőben nagyobb és rosszabb szereplők fejében meg se forduljon a gondolat.

Bryan Hollmann a Stadler Völkel Ügyvédi Iroda, egy technológiai központú ügyvédi irodájának tanácsadója Bécsben. Oliver Völkel ugyanazon cég alapító partnere.

Az „igazság malma lassan őröl” mondás különösen igaz az amerikai szabályozókra. Éppen ebben az évben születtek fontos bírósági ítéletek azok a vállalatok ellen, akik 2017-ben és 2018-ban tokeneket adtak el. Egy dolog világos: A tokenkibocsátók 2020-ban és azt követően sem hagyhatják figyelmen kívül az Egyesült Államok értékpapír-törvényeit anélkül, hogy sok éven át súlyos bírságokat és pereket kockáztatnának.

Szerencsére az Egyesült Államok nem az egyetlen olyan piac a világon, ahol a vállalatok tokenek eladásával tőkét gyűjthetnek. Hollmann és Völkel egyetértenek Preston J. Byrne amerikai ügyvéddel, aki cikkében megjegyezte:

„Az is igaz, hogy kétségtelenül vannak olyan országok a világon, amelyek token ajánlatokat csinálnak. Menj oda. A helyi értékpapír-törvények nem korlátozzák a tokenek értékesítését ezeken a helyeken.”

Új tokenek értékesítése

Az ICO Watchlist szerint az Európai Unió az egyik legvonzóbb régió a világon a tokenajánlatok révén történő tőkebevonás szempontjából. És mivel egyre több vállalat teszi az Egyesült Államokat a tiltott országok listájára az olyan országok mellé, mint Afganisztán, Észak-Korea és Szíria, az EU még népszerűbbé válik a jövőben.

Az elmúlt évben olyan európai projektek, mint a Polkadot (Svájc) és a Bitpanda (Ausztria) több millió euró értékben adtak el tokeneket elsődleges részvénykibocsátás (ICO) vagy kezdeti tőzsdei kibocsátások (IEO) révén. Az olyan vezető blokklánc projekteket, mint az Ethereum (ETH, + 0,14%) és a MakerDAO, svájci alapítványok támogatnak. Olyan feltörekvő szereplők pedig, mint a Bitpanda és a Morpher, osztrák vállalatok, akik finanszírozási köröket zártak le neves amerikai kockázatitőke-társaságokkal, miközben Európában volt a székhelyük. Ráadásul a Bitpanda 43,6 millió eurót gyűjtött 2019-ben a BEST tokenek eladásával. A Morpher saját MPH tokenjének nyilvános értékesítése pedig jelenleg is zajlik.

Megalapozott jogi okai vannak annak, hogy a vállalatok miért vonzódnak Európához. Először is nincs Howey Teszt, amely 2018-ban arra késztette Jay Claytont, az Értékpapír- és Tőzsdei Bizottság elnökét, hogy kijelentse: „minden ICO egy biztosíték”. A legtöbb európai szabályozó, különösen a DACH-régióban (Németország, Ausztria, Svájc) megkülönbözteti a security tokeneket és a fizetési tokeneket a utility tokenektől. Emellett elismeri, hogy a utility tokenekre többnyire nem vonatkoznak a pénzügyi szolgáltatások vagy tőkepiaci előírások.

Az Egyesült Államokkal ellentétben az európai szabályozók nem szándékozzák visszaszorítani a tokenkibocsátókat. A tokenkibocsátók pedig sokkal kisebb eséllyel találják szemben magukat magánperekkel Európában, mint az Egyesült Államokban.

Eltérő szabályozási megközelítések a tokenkibocsátók körül

A tokenajánlatok ezen eltérő szabályozási megközelítései az európai és az egyesült államokbeli vállalatok által alkalmazott történelmi finanszírozási módszereknek, valamint különálló jogrendszereiknek tulajdoníthatók. Az Egyesült Államokban a részvényajánlatok még mindig sokkal gyakoribbak, mint a kontinentális Európában, ahol az adósságfinanszírozás nagyrészt a bankok és a nagy pénzintézetek kiváltsága.

„Ha a jelen bármit is bizonyít, akkor tétünket Európára tesszük.”

Európának nincs olyan hosszú múltja a tőkepiaci kitettségben, mint az USA-nak. Habár az európai tőkepiaci szabályozást az USA is jelentősen befolyásolta. De az „átruházható értékpapírok” az EU tagállamai közötti definíciójának a harmonizálás hiánya megakadályozta az EU-t abban, hogy a Howey Teszt alkalmazását bevezesse a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv 2004-es elfogadásakor. Hollmann és Völkel személyes tapasztalatai szerint a kontinentális Európa polgári jogi hagyományainak korlátai, szemben az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság közös jogrendszerével, szintén akadályozzák a nemzeti szabályozókat abban, hogy Howey Teszt-szerű végrehajtási eljárást vezessenek be a jövőben, annak ellenére, hogy erre törekvések voltak, különös tekintettel a tokenértékesítésre.

Az Egyesült Államokkal ellentétben az EU jelentős előrehaladást ért el a tokenek értékesítését szabályozó előírások bevezetését illetően. 2020. szeptember 24-én az Európai Bizottság közzétette a kriptó eszközök piacairól szóló európai uniós rendelettervezetet (MICA). A tervezet meghatározza a tokenértékesítések nyilvánosságra hozatalának rendszerét, és megalapozza a stabilcoin-kibocsátók és a kriptovaluta-szolgáltatók biztonságos működését az EU-ban. A rendelet várhatóan 2022 végére lép életbe az összes EU-tagállamban.

Elfogadása után a jogi keret biztonságot nyújt a tokenkibocsátók számára, és elősegíti Európa pozitív elfogadását a kripto-vállalkozások számára. Az idő megmutatja majd, hogy az Európában és az Egyesült Államokban alkalmazott eltérő szabályozási megközelítések hogyan alakítják a kriptovaluta-ipart.