Ex-jegybankár: semmi értelme a nemzeti kriptopénzeknek
Alan Greenspan, a Federal Reserve (Fed) korábbi elnöke szerint “semmi értelme” nincs a jegybankoknak saját digitális pénzt kibocsátania.
A CNBC november 11-én közölt egy riportot Greenspanról, aki épp a kínai pénzügyi magazin Caijing éves gazdasági konferenciáján tartózkodik.
A Libra is megkapta a magáét
Greenspan állítólag azért találja értelmetlennek a nemzeti kriptopénzeket, mivel a fiatpénzeket alapból szuverén államok hitele fedez. Ez pedig a nemzetállamok és azok intézményi felépítésük fedezete.
Szerinte pontosan emiatt nincs jövője a technológiai óriások pénzteremtési elánjának (lásd Facebook Libra) se, szerinte az ilyenek nem tudnak versenyezni az Egyesült Államok pénzpiacának mélységével és nagyságával.
Greenspan elmondta:
“Az Egyesült Államok fundamentális szuverén hitele jóval meghalad mindent, amit a Facebook el tud képzelni.”
Greenspant még Ronald Reagan elnök nevezte ki a Fed élére. ‘Uralkodása’ és monetáris politikája alatt lehettünk tanúi a Fekete Hétfőnek 1987-ben, és az 1990-es évek mexikói, ázsiai és orosz pénzügyi válságainak (1994, 1997, 1998), de szerencséje volt a dotkomlufit kirobbanásához is a 2000-es évek elején.
1987 és 2006 között több krízismenedzsmentet is le kellett vezényelnie, Wall Street spekuláns fináncai regnálása alatt élték a fénykorukat, New York bankárjai a regnálása idején váltak azzá amik. 1999-ben a TIME magazin Allan Greenspant, Robert Lubin akkori pénzügyminisztert és Lawrence Summers államtitkárt ironikusan a világ megmentőiként titulálta, akiknek sikerült elodázniuk egy újabb pénzügyi válságot.
A TIME címlap, visszapillantva az elmúlt 15 évre, úgy ahogy van hazugság, hisz a válság kirobbanását a három ‘pénzügyi géniusz’ elodázni tudta, sőt még rá is segített annak súlyosságára a politikájával.
Az emberek többsége szerencsére gyorsan felismerte Alan Greenspan bűnrészességét a 2008-ban kirobbant pénzügyi válságban amit az ő politikájának köszönhetően évekig tartott felszámolni.
Venezuela, Kína, Tunézia, e-euró?
Vannak olyan országok, akik inkább fittyet hánynak a praxisból kiesett Greenspan javaslataira és már most nemzeti kriptopénz bevezetésén fáradoznak, vagy már be is vezették.
Venezuela az egyik rossz példa arra, hogyan nem szabad jegybanki kriptopénzt bevezetni. Ahelyett, hogy az el petro enyhíteni tudott volna a rekordmunkanélküliséggel és hiperinflációval küzdő ország bajain, helyette csak egy újabb próbálkozás az elit további gazdagítására.
Kínában talán más lesz a helyzet, ami komolyan elszánta magát egy digitális jüan bevezetésére. A kínai jegybank és pártállam sorra hozza a blokklánc technológiára kedvező rendeleteket.
Eközben Tunézia is a tettek mezejére lépett, ami a múlt héten jelentette be e-dinár kibocsátást egy orosz technológiai startuppal közösen.
Mindeközben már a szomszédban, Brüsszelben is, egy digitális euró bevezetését forszírozzák, különösen azóta, hogy a német bankok is fantáziát látnak egy digitális légből kapott, értékkel rendelkező kódsor bevezetésére, ami mögött valós fedezet újfent nem evidens, csak a jó öreg papírfecni euró, ami mögött megint nincs semmi.
