Félúton a 4. Bitcoin felezés felé: leckék és tanulságok a múltból

A Bitcoin félúton van a következő felezés felé. Ennek apropóján az elemzők ismét előálltak a jóslataikkal, hogy az árfolyam ezúttal hogyan fog reagálni. A Bitcoin felezésre adott piaci reakciókat azonban a múltban is már nagyon nehéz volt megjósolni, és az eredmények is általában csak időben elhúzódva jelentkeznek.

A következő Bitcoin felezés – a bányászoknak a hálózaton fizetett blokkjutalmak négyévente bekövetkező 50%-os csökkentése, – várhatóan 2024. március 30-a körül fog bekövetkezni. Ekkor a blokkjutalom a felére csökken, a jelenlegi 6,25 BTC-ről 3,125 BTC-re bányászott blokkonként. Jelenleg naponta körülbelül 900 Bitcoin generálódik. A következő felezés után ez a szám 450-re csökken.

Az előző Bitcoin felezéskor, amelyre 2020. május 11-én került sor, a Bitcoin blokkjutalma 12,5 BTC-ről 6,25 BTC-re csökkent. Ami azonban az árfolyamot illeti, az eseményre adott azonnali reakció talán kevésbé volt jelentős, mint azt egyesek várták (és valószínűleg remélték). A BTC önmagában kissé gyengébben zárta a napot. De egyes megfigyelők szerint a feleződés az alig több mint két hónappal később kezdődő nagy bikafutás egyik kiváltó oka volt.

A felezés árfolyamcsúcsokat okoz?

A következő év áprilisáig tartó felfutás a BTC-t 60 000 USD feletti árfolyamcsúcsra repítette. Ekkor egy nagyobb korrekció mintegy 100 nap alatt megfelezte a BTC árfolyamot, megteremtve ezzel a bikapiac második szakaszát, amely 2021. novemberében 69 000 USD körüli történelmi csúcsra emelte a digitális eszközt. Az árfolyam ekkor érte el az eddigi legmagasabb szintet.

Hiába a korábbi minták, még mindig nem nyilvánvaló, hogy a piac miként fog reagálni a következő 2024-es felezésre. Azt azonban tudjuk, hogy a bányászok jutalmai a felére csökkennek. Ezért az árnak emelkednie kell ahhoz, hogy a bányászat továbbra is nyereséges maradjon.

És tekintetbe véve azt a széles körben elterjedt elképzelést, hogy az új Bitcoin előállítási költsége (ami 2022 május 15-én körülbelül 18 000 dollárra becsülhető) nagyjából az ár alsó határaként működik – erről az elméletről még maga a Bitcoin megalkotója, Satoshi Nakamoto is írt -, az árak emelkedésének lenne értelme. Szintén a nyitott kérdések közé tartozik, hogy vajon a Bitcoin-használat eléggé megnő-e majd, és a tranzakciós díjak meghaladják-e a blokkjutalmakat.

Ritkán történik azonnali árfolyam reakció a felezésre

Visszatekintve a korábbi felezésekre, egyértelmű, hogy ritkán volt azonnali árfolyamreakció magára a felezési eseményre. És mivel ez egy ismert esemény, amelyet a piacnak be kell áraznia, ez nem is lehet meglepő.

Azt azonban láthatjuk, hogy mindhárom korábbi alkalommal az árak jelentősen emelkedtek valamikor a felezés után.

A 3. felezés

Az előző felezés előtt az előrejelzések nagyon szórtak. Voltak, akik azt mondták, hogy a felezés az árra egyáltalán nem gyakorol hatást, mások a bányászok tömeges kapitulációját várták, illetve voltak, akik a “vedd a pletykát, add el a hírt” stratégiát követő kereskedők által okozott tömeges eladást jelezték előre. Az elemzők pedig egy csoportja az árfelhajtó hatást emelte ki, mivel kevesebb új coin került forgalomba.

Az esemény bekövetkezte után azonban kiderült, hogy a valóság a legközelebb állt az első előrejelzéshez, és kezdetben szinte semmilyen hatással nem volt az árra.

A 2. felezés

Visszatérve a 2016-os második Bitcoin-felezésre, az árfolyam kezdetben valóban csökkent, sok cointulajdonos meglepetésére, akik az eseménytől árnövekedést vártak. A legutóbbi feleződéshez hasonlóan azonban később ismét emelkedő tendencia indult meg a Bitcoin árfolyamában. Ez a BTC-t egy masszív bikapiacra küldte, amely 2017 karácsonyáig tartott.
Azok közül, akik árfolyam emelkedést jósoltak, Richelle Ross független kriptográfiai elemző 2015 decemberében – amikor a BTC körülbelül 400 dollárt ért – azt írta, hogy szerinte a BTC a következő évben a felezés után 650 dollárra fog emelkedni.
A jóslat helyesnek bizonyult, bár kissé konzervatívnak: a BTC még az év vége előtt megközelítette az 1000 dolláros szintet.

Az 1. felezés

Az első Bitcoin-felezés 2012-ben történt. Ahogy azt az Ethereum (ETH) alapítója, Vitalik Buterin, a Bitcoin Magazine akkori írója egy cikkében kifejtette, a közösség abban az időszakban nagyjából két táborra oszlott. Az első táborban voltak azok, akik azzal érveltek, hogy a felezés “kínálati sokkot” okozna, amely akár kétszeresére is felhajtaná az árat. A másodikban pedig azok, akik a felezést a piac számára “ismert eseménynek” tekintették, amely egyáltalán nem befolyásolja az árat.

Ha ma visszatekintünk erre, akkor arra a következtetésre juthatunk, hogy ami valójában történt, az nagyrészt a két tábor nézeteinek kombinációja volt. Úgy tűnik, hogy azóta is ez a helyzet maradt a rákövetkező két felezés esetében is.

Igen, a feleződés egy ismert esemény – és mindig is az volt -, és a közvetlen árfolyamhatás ezért jelentéktelen volt. Azonban a piacra érkező új coinok kisebb kínálata, valamint az a tény, hogy a bányászoknak – minden más tényezőt figyelembe véve – magasabb árra van szükségük a nyereség eléréshez, a felezés a múltban mindhárom alkalommal magasabb árakat eredményezett közép- és hosszú távon.