Henry Ford száz évvel ezelőtt a Bitcoin koncepcióját vizionálta

  • 31
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

1921. december 4-én a The New York Tribune újság megjelentetett egy cikket Henry Fordról, a Ford Motor Company alapítójáról. Az újság a sztoriban azt taglalta, hogy Henry Ford egy új javaslattal állt elő, miszerint az akkor működő arannyal fedezett valutarendszert le kellene váltani egy “energiaalapú valutarendszerre”.

Cikkünkben belemélyedünk Ford ambiciózus tervének részleteibe és rávilágítunk, hogy ötlete lényegében a Bitcoin hálózatát írja le.

Történelmi háttér

Az 1921-es újságcikk ezzel a címmel jelent meg: Ford lecserélné az aranyfedezetű valutát egy energiavalutára, és véget vetne a háborúknak. Az újság részletesen kifejtette Ford nézeteit különféle akkoriban aktuális problémákkal kapcsolatban, de a fő fókuszban a nemzetközi monetáris szabályozás volt, és annak negatív befolyása a világ stabilitására.

Ford véleménye szerint az arany volt az oka minden háborúnak, amik sokszor a nemesfém miatt húzódtak el évekre. Pont akkoriban 1921-ben kezdtek felerősödni az első világháború utáni negatív gazdasági és társadalmi hatások.

Ford

Henry Ford energiastandardja: A 100 éves Bitcoin víziója

Tehát pontosan egy destruktív globális háború következményei késztették Fordot arra, hogy elgondolkodjon a problémán és megossza a világgal forradalmi ötletét.

Ford így magyarázta az energiavalutája lényegét:

Az arany egy alapvetően gonosz eszköz, ugyanúgy mint annak kapcsolata a háborúval, amit végső soron néhányan képesek kontrollálni. Ezt a kontrollt kell megtörnünk ezzel véget vetve a háborúknak.

Központosított aranyhatalom

Ford úgy gondolta, “az arany feletti felügyelet egyre erősebb és nagyobb hatalmat és gazdagságot ad azoknak, akik az eszközt ellenőrzik. Őket ez még inkább arra ösztönzi, hogy maguknál tartsák hatalmat, legyen szó jóindulatból, vagy akár rossz célokra használva.

Az üzletember később kijelentette:

Létezik egy nemzetközi bankárcsoport, ami ma a világ aranykínálatának jelentős részét ellenőrzi. Nem az számít, hogy ezek a személyek mely államokkal szövetkeznek, ők mindig ugyanazt a játékot játsszák, amelynek lényege, hogy kezükben maradjon az arany felügyelete, és minél többet halmozzanak fel maguknak.

A cikkben Ford ezután elmagyarázza az arany és a háborúk kapcsolatát.

A nemzetközi bankárok számára a háborúk kirobbantása és fenntartása nem más, mint egy aktív piacteremtési folyamat az üzleti tranzakciók számára. Nem is számít nekik, hogy ki nyer, a lényeg az, hogy sok hitelt osszanak ki – az aranyrendszer mindig nyer. A 18 és 30 év közötti emberek vívják ezeket a háborúkat, akik gyakran elszegényednek, megnyomorodnak vagy megölik őket. A tőkés háttéremberek közben továbbra is biztonságban vannak és virágzik az üzletük.

Habár az aranystandard rendszere 50 évre Ford cikke után lényegében megszűnt, Ford azon gondolata, hogy a hatalom és a gazdagság centralizációja veszélyes, máig igazolt. A tradicionális pénzügyi intézmények masszív tőke felhalmozásukkal és hatalomkoncentrációval olyan tevékenységekben vesznek részt, amelyek hátráltatják a hétköznapi emberek életét, mialatt zéró negatív konzekvenciát sem kell elszenvedniük.

Egy valuta, aminek a fedezetét a természeti javak adják?

Ford azon fáradozott, hogy a globális monetáris rendszert egy új korszakba vezesse, ahol az államok olyan valutát bocsáthatnának csak ki, amelynek a fedezetét a természeti javak adják, mint pl. a folyók. Egyidejűleg eltörölné az olyan valutákat, amik mögött széfekben őrzött aranytartalék lapul.

Az ötlet mögötti feltevés igen egyszerű volt: cseréljük az arannyal fedezett valutákat olyan eszközökre, amik mögött természeti javak állnak fedezetként.

A cikk megírásának idején tervezett az Egyesült Államok kormánya 30 millió dollár értékben kötvényeket kibocsátani, amiből egy gátat kívántak befejezni Muscle Shoals mentén, a Tennesse folyó partján. Fordnak a kibocsátásra azonban volt egy alternatív ötlete. Azt javasolta, hogy ő megépíti a gátat, ingyen, ha az állam kibocsát egy valutát, amely mögött a fedezetet a saját Muscle Shoals-ban kialakított gyárai és a gát által nyert energia adhatja.

A Muscle Shoals gyárak a szóban forgó tervezett Wilson-gát mentén épültek volna. Ford azzal érvelt, hogy a gát által biztosított energia sokkal nagyobb biztonságot adna egy valutának, mint bármi más, hiszen ez hosszú időtávon keresztül biztosítaná az energiát és a gyárak pedig a termelőkapacitást. A gát által biztosított vízenergia lenne az az érték, amire a Muscle Shoals valuta fedezetét adná.

Ford így magyarázta:

Az energiavaluta rendszer alapegysége egy bizonyos mennyiségű energia lenne, amelyet egy óra alatt lehetne előállítani, és ennek az értéke egyenlő lenne 1 USD-vel. Ez egy nagyon egyszerű kalkulációs mechanizmus, ami nagyban eltér azoktól a standardoktól, amiket a nemzetközi bankcsoportok fektettek le, és amiket megszoktunk.

Más perspektívából Ford egy olyan valutát javasolt, amelynek fedezetét kilowattórában (kWh)-ban lehetne meghatározni, és csak egy bizonyos egységet lehetne belőle előállítani. Több egység csak akkor termelhető, ha az előállításába több energiát tolunk bele. Ford végül nem tudta megvalósítani forradalmi ötletét, politikai ellenszélben 1924-ben feladta a projekt megvalósítását.

100 évvel később azonban létezik egy valuta, ami mögött energia áll.

A Bitcoin rendszere

A Bitcoin hálózatát bányászok működtetik. A bányászok energiát fektetnek be, hogy tranzakciós blokkokat bányásszanak a Bitcoin blokkláncon. Ez adja a BTC-nek ezt a belső értékét, amit bitcoin energiaérték-együtthatónak is nevezhetünk. Más szóval, a Bitcoin értékét az határozza meg, hogy mi az a nyers energia joule-ban kifejezve, amit befektetünk, hogy egy Bitcoint generáljunk.

A joule az energia egy egysége, amivel a munkát mérni tudjuk. A munkát úgy is definiálhatjuk, mint azt az erőt, ami egy objektumra hat egy bizonyos távolságból. 1 kWh energia egyenlő 3.6 millió joule-lal. Mivel pontosan tudjuk mérni, hogy mennyi energiát használunk fel egy Bitcoin előállítására, azért pontosan azt is definiálni tudjuk mennyi egy BTC értéke kWh-ban kifejezve egy adott időpontban figyelembe véve a kínálat növekedési rátáját.

Emellett az is igaz, hogy a Bitcoin fedezetét az a mindenkori teljes energiamennyiség adja, amelyet a Bitcoin hálózat az indulása óta felhasznált. Mivel a hálózat még mindig generál új BTC egységeket, ez a mennyiség folyamatosan növekszik mindaddig, amíg a bányászok az utolsó blokkot is kibányásszák. A bitcoinisták bíznak benne, hogy a tranzakciós díjak bevételi arányának növekedésével a bányászok mindig ösztönözve lesznek arra, hogy tovább működtessék a hálózatot, még azután is, hogy 2140 táján az utolsó BTC is kibányászásra került.

A leírtak alapján nyilvánvalóan lehetőség lehetne arra, a Bitcoin értékét az energia input alapján határozzuk meg. Matematikailag is bizonyítható, hogy egy Bitcoin mögött a fedezetet a teljes hálózat energiafelhasználása adja. Ezen felül a decentralizált természetéből eredően elkerülhetjük a hatalomkoncentrációt, és a működtetését a globális populáció kis szeleteire bízhatnánk.


  • 31
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

premik

Életrajzi információ

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.