Ismerjétek meg az orosz oligarchát, aki nemesfém fedezetű kriptopénzt indít

Vladimir Potanin (jobbra a képen), milliárdos oligarcha a birodalma építését a ’90-es évek turbulens időszakában kezdte, amikor a volt szovjet birodalom eszközeit könnyen ki lehetett sajátítani, és az élelmes vállalkozók nagyot hasíthattak ebből a hatalmas tortából, ha jó időben voltak jó helyen.

Potanin egy külkereskedelmi képviselő fia, aki azzal híresült el, hogy ő alkotta meg a hírhedt hitelt-részesedéssé alakító programot, ami lehetővé tette az orosz vállalkozói körök részére orosz ipari üzemek és gyárak megvásárlását olcsón. Potanin is megszerzett egyet, és ebből építette fel a Norilsk Nickel (Nornickel) vállalatot, ami ma a világ egyik legnagyobb palládium és finomított nikkel előállítója.

Potanin birodalma tehát a fémekre épült, és ebből vált milliárdossá. Az elmúlt hetekben egy new yorki luxushotelben ülve azonban a fejét teljesen máson törte – olyan dolgok érdekelték mint a digitalizált tokenek és az elosztott főkönyvek.

Az 58 éves orosz vállalkozó az IBM-mel közösen arról egyeztetett, hogyan lehetne a fémárut digitális tokenekként értékesíteni, és hogyan lehetne az üzleti folyamatait hatékonyabbá tenni Hyperledgerre építve. A célja másrészről ezzel az is, hogy felhívja az orosz vállalkozók és üzleti szereplők figyelmét a blokklánc technológiákra és üzleti felhasználási lehetőségeire.

A Vitalik-effektus elérte Potanin birodalmát is

A milliárdos érdeklődése a blokklánc technológiák iránt részben Vitalik Buterinnek, az Ethereum megalkotójának köszönhető, nyilatkozott róla Potanin.

Egy érdekesség is felsejlik az ügyben. Potanin egy megrögzött amatőr jéghoki játékos, aki rendszeresen együtt hokizik Vladimir Putyin, orosz elnökkel is amatőr meccseken. Potanin korábban pedig egy hoki elemző cégbe is befektetett, amit Buterin apjának a barátja alapított.

„Az a tudás, amit Vitalik csinál és amit elért, felhívta rá a figyelmemet, hogy a fiatalabb generáció egy teljesen más irányba megy el. Úgy gondoltam, hogy nekem is figyelnem kell rá, mit csinálnak ők, és előbb-utóbb én is hasznot húzhatok ebből a tapasztalatból.”

Miután mélyebb tudást szerzett a blokkláncok működéséről, rájött, hogy a Nornickel is kamatoztathatja ezt, ha átveszi az alapelveket. Például az elosztott adatbázisok képesek jobban menedzselni az IoT adatokat, amik a gyártási folyamatból származnak.

Ezzel egy időben a Nornickel egy saját token kibocsátását is elkezdte, amellyel céljuk, hogy új és rugalmas módon tudják kezelni a kereskedelmi szerződéseiket. Emellett ez az új tokent arra is lehetőséget ad, hogy a befektetők egy új módon kapcsolódjanak be a vállalat működésébe Szibéria északi részén.

A Palládium coinok

„Mi igyekszünk digitalizálni minden egyes kereskedelmi szerződésünket, mert így sokkal hatékonyabban tudjuk azokat menedzselni, a tranzakciós költségek alacsonyabbak, és rugalmasságot biztosítunk az ügyfeleinknek.”, nyilatkozta Potanin.

“Vannak olyan esetek, mikor a Nornickel ügyfelek – például az autógyártók – túl sok palládiumot rendelnek, ezért újra kell tárgyalni a szerződéses feltételeket, és kevesebbet vesznek végül, mint amennyit rendeltek. Ezeket az eseteket sokkal könnyebb kezelni, ha a szerződések tokenizálva vannak.”  

A nyáron a vállalat partnerségre lépett a Hyperledgerrel is, a blokklánc konzorciummal, amit a Linux Foundation vezet. A tokent Hyperledger Fabricre építették, amit az IBM is támogat.

A Nornickel tervez indítani egy online piacteret is, ahol a saját tokenjeikkel és más vállalatok hasonló eszközalapú tokenjeivel kereskednének. Potanin azt tervezi, hogy a palladium tokeneket nemcsak az eszközalapoknak ajánlanák fel értékesítésre, hanem a kiskereskedelmi befektetőknek is.

Az eszköz alapú tokenek a tradicionális vállalatoknak is attraktív lehetnének, ugyanis ezzel egy új forrásból, a kriptobefektetőktől is vonhatnának be tőkét.

„ Ez egy nagyon érdekes tőkeforrás lehetne nagyon alacsony tranzakciós költségekkel. Egy új forrás lehetne a működő tőke finanszírozására.”

Sokan egyetértenek azzal, hogy ezek a tokenek iránt lehet kereslet a piacon.

„Ugyanis ha te palládiumot vásárolsz tokenként, vagy részvényt veszel a Norilsk Nickelben, más eszközöket kapsz különböző kockázattal.” – írja Preston Byrne, a blokklánc és a kriptovilág egyik jeles elemzője.  “Különösen akkor lehet ez nagy különbség, ha a palladium tokent Svájcban tárolják, vagy neked egy orosz részvénytársasággal kell foglalkoznod, amit az orosz rezsim kénye-kedve szerint irányíthat.”

A token jogi háttere

A NorNickel a token kibocsátását Svájcban és az USA-ban bejegyzett cégeken keresztül tervezi megvalósítani.

„Úgy döntöttünk, hogy semmi reputációs kockázatot nem vállalunk, és 100%-san meg akarunk felelni minden törvényi előírásnak.” , mondta Potanin. „Mindent megteszünk, hogy a két ország szabályozóival jó szövetségi kapcsolatot építsünk ki, mivel mindkét ország szabályozóinak a támogatására szükségünk van.”

Oroszországban a NorNickel már előrehaladott tárgyalásokat folytat a központi bankkal arra vonatkozóan is, hogyan lehetne más árufajtákat is tokenizálni, a repjegyektől kezdve a szállítmányozási konténerekig.

Potanin az Orosz Gyárosok és Vállalkozók Uniójának blokklánc munkacsoport tagjaként részt vett a digitális eszközöket szabályozó törvény megírásában is, amit jelenleg az orosz parlament tárgyal, de Potanin nagyon bízik benne, hogy hamarosan elfogadásra kerül.

Kockázatok és remények

Potanin egy párszor már elmondta, hogy őt kifejezetten a Bitcoin, Ethereum vagy más kriptovaluta sem érdekli, nem is fektetett beléjük, és szerinte az elektronikus pénz kibocsátását a központi bankokra kellene hagyni.

Azonban nagyon lelkes a jövőbeli eszközalapú tokenekkel kapcsolatban mint amilyet a NorNickel is tervez kibocsátani, mivel a felhasználhatóságuk túlmutat a spekulációs értéken, és Potanin arra motiválja az embereket, hogy még több mindent tanuljanak meg a digitalizált árucikkekről, amivel reméli, hogy egyszer kereskedni is lehet majd.

Mivel Potaninnek nagyon magas szinten vannak komoly politikai kapcsolatai, sokan arról spekuláltak, hogy a NorNickel token célja talán az, hogy elkerüljék az amerikaiak és EU tagállamok által kivetett szankciókat.
De az oligarcha visszautasítja ezt a gondolatot. Sem ő, sem pedig a cége ellen nincs semmilyen szankció kihirdetve, így semmi értelme az ő részéről ez miatt erőltetni a dolgot.

Ami inkább jobban idegesíti őt az az a tény, hogy sokan úgy gondolkodnak, hogy inkább nem is akarok orosz vállalatokkal üzletelni, mert biztos rájuk is vonatkozik a szankció, és ez miatt inkább nem akarnak bajba kerülni. Végül hozzátette, hogy bízik benne, ez az attitűd nem állítja meg a blokklánc projektet:

„Ebben a rendszerben, amiben a mai világ működik, a digitális kezdeményezések, a technológiák, és az ökológiai tevékenységek az utolsók, amikbe bele mernek kötni és meg akarják állítani. Ezek nem oldanak meg mindent bizonyosan, de legalább jó irányba terelik a dolgokat.”