Miért jobb a proof-of-work a proof-of-stake mechanizmusnál?

A proof-of-work egy konszenzusos mechanizmus, amelyet a Bitcoin protokoll használ. Ez alapvetően azt jelenti, hogy a validátoroknak dolgozni kell a hálózaton lezajlott tranzakciók érvényességének bizonyításán.

A proof-of-work funkció speciális „számítógépeket”, úgynevezett alkalmazás-specifikus integrált áramkörökkel (ASIC) rendelkező gépeket használ, amelyek tranzakciós adatokat, az előző blokkból származó információkat és egy véletlen számot visznek be a hash függvények eredményének kitalálásához. A hash függvények egyirányú matematikai egyenletek, így lehetetlen egy publikus bemenetből származó outputot kitalálni. A „bányászok” azok a személyek, akik ezeket a gépeket üzemeltetik, és meg akarják növelni a másodpercenkénti hash-ek (vagy találgatások) számát, amit az eszközeik képesek produkálni. Emellett keresik a legolcsóbb és legmegbízhatóbb energiaforrást, hogy ez a bányászati tevékenység jövedelmező legyen számukra. Ebből a jövedelemből tudják fizetni a gépek költségeit, és bevételt szereznek egyéb kiadásaik fedezésére.

Ennek ellenére hihetetlenül versenyképes iparágról van szó a Bitcoin nehézségi kiigazítása miatt. Attól függően, hogy másodpercenként hány hash bányászik a hálózaton, a hash függvény bonyolultsága és nehézsége ennek megfelelően nő vagy csökken, így átlagosan kb. minden tizedik percben generálnak ki a bányászok egy új blokkot.

A proof-of-work blokkok hátránya a lassúság

A blokkok a továbbítandó tranzakciós adatok gyűjteményei, amelyeket a hálózat összes korábbi blokkjának láncához adnak hozzá. De csak akkor kerülnek továbbításra és hozzáadásra ehhez a blokklánchoz, ha a bányászgépek megtalálják a választ a hash függvényre. A bányászokat a felhasználók által fizetett tranzakciós díjjal jutalmazzák, valamint blokkjutalmakat kapnak. Ez 50 bitcoinról indult, de 210 000 blokkonként a felére csökken, tehát körülbelül négyévente feleződik. (A jelenlegi blokkjutalom 6,25 bitcoin blokkonként.) A Bitcoin protokoll maximális kibocsátása 21 millió bitcoin, vagyis a blokkjutalom 2140 körül fut ki. Ezekután az összes bányászati jutalmat tranzakciós díjakból fizetik majd ki.

A proof-of-work alapvető fontosságát a következő tények adják:

• A bitcoin előállítása valós költségekkel jár.
• A bitcoin integritásának és pontosságának megvédése valós költségekkel jár.
• A bitcoin „meghamisíthatatlansága” szintén költséges. Ez azt jelenti, hogy hamis bitcoin tranzakciókat csak úgy lehetne végrehajtani, ha minden eddigi költséges proof-of-work operációt újra elvégeznének, olyan ütemben, amely megelőzi az összes folyamatban lévő proof-of-work operációt a hálózaton.

Már így is túl költséges és kivitelezhetetlen megszerezni azt az 51%-ot, amelyre egyének, nemzetállamok vagy szervezetek számára szükség van ahhoz, hogy a maguk javára átvegyék az irányítást a hálózat felett, és rosszindulatúan megváltoztassák a tranzakciók történetét.

Ezzel szemben áll a proof-of-stake, amely konszenzus mechanizmusként szolgál számos altcoin, digitális token esetében.

A proof-of-stake áttekintése

A proof-of-stake mechanizmus a stakelésre épül. Egyszerűbben fogalmazva úgy működik, hogy leköti az adott protokoll tokenjeit, hogy ne lehessen elkölteni azokat. A lekötött tokenek száma a felhasználó számára egy esélyt jelent egy tranzakcióblokk érvényesítésére. Minél több tokent stakelnek, annál nagyobb az esélye a tranzakció érvényesítésének, és így annál gyakrabban kaphat jutalmat.

Ezt szem előtt tartva a legtöbb altcoin tokenjét a bennfenteseknek és a fejlesztőcsapatoknak adták ki, mielőtt azok nyilvánosan elérhetővé váltak volna. Tehát a tokenek jelentős része már azelőtt birtokukba került, hogy a külső felek elkezdhették volna megszerezni és stakelni azokat.

Egy Sam Callahan által készített tanulmány szerint az Ethereum tokenek körülbelül 20%-a bennfentesekhez került. Ez amúgy az összes altcoin közül a legalacsonyabb érték. Mégis ez azt jelenti, hogy a bennfenteseknek a tokenek kínálatának csak további 31%-át kellett megszerezniük a nyilvános bevezetés óta, hogy megváltoztassák a protokollt. A bitcoin kínálatának bizonyíthatóan 0%-a volt szétosztva a publikus megjelenés előtt. Tehát az egyének vagy csoportok tulajdonában lévő bitcoinok száma semmilyen módon nem változtathatja meg a protokollt, ellentétben az altcoinokkal. A bitcoin protokoll megváltoztatásának egyetlen módja a hálózaton működő bányászok 51%-ának valódi konszenzusa, amely a megvalósítása a történelem során hihetetlenül nehéznek bizonyult, így a bitcoin valódi előnye a megváltoztathatatlanság erénye.

Miért van mégis proof-of-stake mechanizmus?

A proof-of-stake következményei:

• A proof-of-stake eljárásnak nincs valós operációs költsége.
• A többségi, 51%-os részesedést elég vagyonnal rendelkező egyének, nemzetek vagy szervezetek könnyebben megszerezhetik, így megváltoztathatják a protokoll szabályait saját maguk javára.
• A proof-of-stake tokenek védelme pusztán a mindenki irányába kivetett bizalomra támaszkodik, akikben bízunk, hogy nem változtatják meg a protokollt akkor sem, ha megszerzik a kontrollt a hálózat felett.

A proof-of-work az energiafelhasználás egy jó módja, mivel biztosítja a globális monetáris hálózatot oly módon, hogy senki sem tudja megváltoztatni a szabályokat, vagy több tokent előállítani a kínálat felhígítására. A proof-of-stake nem helyettesíti megfelelően a proof-of-work mechanizmust, mert nem oldja meg a rosszindulatú felek beavatkozásának kérdését.

A decentralizált monetáris rendszer dicsősége

A blokklánc nem új fejlesztés, és léteznek olyan más megoldások, amelyekre olyan pénzügyi folyamatok is kifejleszthetők, amelyek sokkal gyorsabbak, mint bármely blokkláncot használó platform. A blokkláncok a tranzakciókról szóló teljes információt számítógépek ezrei között osztják szét globálisan. Így ez lassabb, mint egy centralizált rendszerből származó egyenlegek menedzselése. A bitcoinnál az egyetlen ok, hogy blokkláncot használ az az, hogy valóban decentralizáltnak kell lennie. A proof-of-work pedig bizonyíthatóan decentralizált. Mivel azonban a proof-of-stake láncok decentralizálása nem biztosítható, a proof-of-stake altcoinok használata lényegében egy olyan centralizált platformba helyezi a bizalmat, amelynek működtetőit rosszindulatú szándékok is vezérelhetik. Így ez irrelevánssá teszik a proof-of-stake rendszer használatát, ugyanis léteznek hatékonyabban működő centralizált rendszerek, mint például a PayPal, a Cash App vagy más digitális fizetési platformok.

Ha elfogadod azt a kockázatot, hogy pénzedet bármikor, bármilyen okból leállíthatják, cenzúrázhatják vagy elkobozhatják tőled – vagy ami még helyénvalóbb, ha kiderül, hogy a platform csalás áldozata vagy fizetésképtelen lett –, akkor vedd igénybe a központosított rendszerek szolgáltatásait, mint pl. amilyenek a meglévő pénzügyi rendszerek vagy a digitális fizetési alkalmazások. A proof-of-stake kriptovaluták használata azonban, amelyek gyakran központosított Ponzi-sémák alapján működnek, csak az alapítókat gazdagítják és alapvetően pazarlók. Sokszor értelmetlenek is, és mondhatjuk azt, hogy egyszerűen csak egy tárhelyet foglalnak el, amelyet a jövőben fontosabb adatok tárolására használhatnának.

Maradok tehát a bitcoinnál, amely biztonságos, megváltoztathatatlan, lefoglalhatatlan és decentralizált, egyetlen hibapont nélkül. A bitcoin véges kibocsátású kriptopénz, így a bitcoin értékét nem lehet lerombolni a kínálat szükségtelen inflációjával – ahogy ez minden fiatvalutával és a legtöbb altcoinnal megtörtént már.