Hét kezdeményezés, amely megváltoztatja a kriptovilágot 2020-ban

Újra itt az idő, hogy leporoljuk a kristálygömböt, és áttekintsük, hogy mik azok az izgalmas témák, amikről 2020-ban beszélni fogunk.

1. A nemzetállamok előjönnek a saját digitális valutáikkal

Már 2019-ben is több ország háza táján hallani lehetett, hogy saját digitális valutájuk kifejlesztésén dolgoznak. Úgy tűnik, hogy idén egy magasabb sebességi fokozatba kapcsolnak. Az Egyesült Arab Emirátusok, Japán, Svédország, Oroszország, Észtország és Franciaország már bejelentették a terveket, hogy saját szabályozott, államilag kibocsátott digitális valutával akarnak megjelenni a piacon. A franciák az év első negyedévében akarják lerakni az infrastruktúra alapjait. Kína viszont mindenkit beelőzhet.

Mire fel most ez a hirtelen felindulás? Pradeep Goel, a blokkláncra épülő egészségügyi szolgáltató platform, a Solve.Care vezérigazgatója szerint, hatékonyság szempontjából sok előnyt jelenthet az állami digitális valuta.
„Habár a kormányok a világban központosítottak maradnak, mégis van rá lehetőség, hogy a decentralizációt valamilyen szempontból kiaknázzák. Ebben az évben biztosan látunk rá jó példákat, hogyan tudja integrálni a kormányzat a blokklánc technológiát annak érdekében, hogy hatalmas adatmennyiséget dolgozzanak fel a különféle állami szervek, ügynökségek és hivatalok között.”

Sokak szerint a Libra körüli hájp és vita katalizálta az országokat arra, hogy lépjenek előre az ügyben.
Habár az Egyesült Államok továbbra is óvatos hangnemben beszél a kriptókról, több pozitív jel is van arra, hogy ott is tapogatóznak az ügyben. A SEC vezetője Hester Pierce például támogatja a kriptoprojekteket, amelyek menedékként szolgálhatnak válságok idején. Ezeknek a tokeneknek csak meg kell felelni bizonyos specifikált kritériumoknak, és akkor szabadon lehet velük kereskedni.

2. A nagyvállalatok is mozgásba lendülnek

Senki sem maradhat hátra, így a nagyvállalatok is elkezdenek dolgozni a blokkláncok és a decentralizált főkönyvek saját iterációin. A big tech vállalatok újra elkezdtek lelkesedni a technológia iránt, és már a részvényesi jelentésekben is szó volt a blokklánc technológiákról 2019-ben.

A nagy üzleti behemótok mint a J.P. Morgan Chase, Walmart, AirAsia, Mitsubishi és a Tencent mind kutatják a digitális eszközök felhasználhatóságát. A francia pénzügyi vállalat, a Société Générale például saját biztonsági tokent épít a kötvény üzletágának. A komgo SA konzorcium, amelynek tagja az ABN AMRO, BNP Paribas, Citi, Crédit Agricole Group, ING, Rabobank és a Shell, blokklánc alapú alkalmazások fejleszt az Ethereumon.

Nagy valószínűséggel tehát nagy fejlődést látunk majd a blokklánc technológia területén, ahogy betör majd a nagyvállalati szektorba. És egyre több Fortune 500 vállalat indul el ezen az úton.

3. A Bitcoin feleződése 2020-ban

Minden negyedik évben Satoshi Nakamoto eredeti tervei szerint a bitcoin hálózatban a bányászati jutalom értéke feleződik. A következő feleződés 2020. májusában várható, amikor a bitcoin blokkok száma eléri a 630.001-et. Ez azt jelenti, hogy a bányászjutalom 12.5 BTC-ről (90.000 USD) a 6.25 BTC-re esik le (45.000 USD).

De miért fontos ez? Az első és legfontosabb ok, hogy ez miatt kevesebb bitcoin kerül kibányászásra, amely általánosságban csökkenti majd az infláció mértékét is a hálózaton. Az infláció rátája 4-ről 2%-ra esik majd le, ami megegyezik a világ vezető fiat fizetőeszközeinek az inflációs értékével. Habár a legtöbb elemző szerint ez nem lesz hatással az árfolyamra, viszont a bányászokra nagy hatással van. Ugyanis ha az ösztönző a felére esik vissza, sok bányász lekapcsolódik a hálózatról, és más kriptók felé fordulhat.

Sokak szerint ez a bányászati inaktivitás lesz majd a fő hajtóereje a bitcoin bikapiaci szárnyalásának. Ugyanis az elmúlt két feleződés idején 2012-ben és 2016-ban az árfolyam nagyot emelkedett. A 2019-es gyenge teljesítmény láttán sokan tehát bizakodóak 2020 kapcsán, hogy a bitcoin erőre kap majd.

4. Ethereum 2.0

A Bitcoin feleződik, az Ethereum pedig a második fázisba lép. A következő iterációnak két fő célja van. Be fog vezetni egy proof-of-stake konszenzusos mechanizmust, amivel lezárul a hálózat energia intenzív proof-of-work mechanizmus működése, és nagyot nőhet a hálózat sebessége és teljesítménye.

A többi Ethereum upgradehez hasonlóan ezt a fejlesztést is óvatosan kezelik a közösségben.
Az ETH 2.0-t több körben tesztelik és élesítik az évek során. A fejlesztés nulladik fázisa, a Beacon Chain valamikor az év első negyedévében lesz élesítve. Ennek a fázisnak a célja, hogy egy proof-of-stake láncot (amit Beacon-nak hívnak) adjanak ki, amely párhuzamosan együtt fut majd a hálózat fő proof-of-work láncával. Ez lehetőséget biztosít a fejlesztőknek, hogy teszteljék az új hálózat funkcionalitását és teljesítményét anélkül, hogy veszélyeztetnék az Ethereum főhálózat funkcionalitását és komplex rendszerét.

„Bízunk benne, hogy az ETH 2.0 indulása 2020-ban implementálta a 1-es verzió során megállapított fő tanulságokat, mely szerint az erős technológiai alap elsődleges a lánc sikerében,” nyilatkozta Nicolas Cantu, a francia Chain Accelerator alapítója.

Ha a nullás fázis jól sikerül, akkor ez megnyitja a lehetőséget a Fázis 1 előtt, amely már újdonságokat is hoz a láncban.

5. A DeFi felemelkedése 2020-ban

A decentralizált pénzügy, azaz a DeFi megjelent 2019-ben. Novemberben, az Ethereum mennyisége, amely decentralizált pénzügyi applikációkban állt, túllépte a 400 millió dollárt. A DeFi regisztrált címek száma egy év alatt 1600%-ot emelkedett, és az olyan DeFi startupok mint a Compound rengeteg tőkét vont be a nagy venture capital cégektől, mint az Andreesen Horowitz. A 2020-as év tehát nagy áttörést hozhat ezeknek a blokkláncra építő pénzügyi szolgáltató vállalatoknak.

A DeFi egy fő növekedési területe a pénzügyi eszközök sokszínű és szofisztikált felhasználási módja lehet. A Nasdaq jelentése alapján a kollateralizált adózási pozíciók (CDP – collateralized debt positions) és hasonló pénzügyi instrumentumok nagy üzleti lehetőségeket kínálnak úgy, hogy a virtuális eszközöket fedezetként használnák fel hitelezésnél.

Az Ethereum lassú, de folyamatos menetelése a proof-of-stake alapú működés irányába szintén elősegíti a DeFi növekedését. „Az alkalmazhatóság és siker egyik nagy akadálya a skálázhatóság és robusztusság lesz a DeFi projektek esetében, ezért a blokkláncoknak ezeket az alap infrastrukturális funkciókat biztosítani kell,” magyarázta Nicolas Cantu.

A DeFi-nek is kell még azért fejlődni. Jobb user interface, könnyebben elérhető termékek és szolgáltatások, és stabilcoinok bevezetése mind feltételei a sikernek. Így azok körében is elterjedhet, akik nem ismerik a kriptovalutákat, viszont ezáltal jobban hozzáférhetnek majd a decentralizált pénzügyi szolgáltatásokhoz.

6. A blokklánc is versenyez majd a 2020-as olimpiai játékokon

Közeledik a tokiói nyári olimpia. A Mitsubishi Estate, amely kezeli és menedzseli a tokiói üzleti negyed épületeinek közel harmadát, partnerségre lépett a Fujitsuval, és blokklánc alapú adatmegosztó szolgáltatást kínálnak a hotelek, éttermek és más vállalatok között a nyári játékok idején.

A metropolisz a maga 37 milliós lakosságával és az idelátogató több tízmillió sportfanatikussal nagy kihívást jelent, hogy sikeresen lehessen menedzselni ezt a tömeget ebben a kritikus időszakban. Azonban az a képesség, hogy egyszerűen lehessen kezelni az emberek foglalásait a hotelekben, éttermekben és egyéb szolgáltatóhelyeken, nagyban csökkentheti a várakozási időt, és növeli a hatékonyságot. Ezeket az adatokat pedig a blokkláncon akarják kezelni.

A következő rendező város, Párizs is blokklánc implementációkban gondolkozik a 2024-es nyári játékokra. A jelentések alapján potenciálisan tokennek lehet küzdeni majd a jegyhamisítások ellen, kiigazítani a jegyárakat a keresletnek megfelelően, és még az atléták gyógykezelését is a blokkláncon irányítják majd.

7. A szabályozók felgyűrik az ingujjat

A 2020-as év legnagyobb sztorija az lehet, hogy a szabályozók megállítják a kriptoprojektek burjánzását, amik eddig szabadon garázdálkodhattak.

Ha a kriptotőzsdéket arra kényszerítik, hogy professzionálisan működjenek, a ’zombitokenek’ kikerülhetnek a kínálatból, és a befektetők egyre inkább a minőséget célozzák majd meg. A 100 millió dolláros projektötletek valós piaci eredmény nélkül eltűnnek. Az értékeléseket nem csak víziókra és ötletekre készítik majd, így 2020 a nyomonkövethetőség éve lesz.

Az éves nemzetközi terrorizmus elleni konferencián Sigal Mandelker, amerikai hivatalnok arról beszélt, hogy amíg nincs megfelelő szabályozás implementálva, amely képes szabályozni a kriptovaluta tőzsdéket és a kereskedőket, addig a terroristák továbbra is a digitális fizetőeszközök segítségével tudják finanszírozni magukat teljesen észrevétlenül.

Ennek eredményeképpen egy új törvényt fogadtak el. Ez alapján minden 3000 dollárnál nagyobb tranzakció esetében, legyen az kriptotranzakció, be kell jelenteni az ügyfélinformációt a központi szabályozónak. Ez a szabály ez év júniusában lép érvénybe.

Habár sokan ebben a személyes adatvédelem eltiprását látják, mások ellenkező véleményen vannak. Ez a tisztánlátás ugyanis új innovációkat és befektetők pénzét vonzhatja be a szektorba.

Ha Franciaország és Kína előjön a saját kriptovalutájával, őket nagyon gyorsan követik majd a szabályozói szervek is egy átfogó szabályozással.