Ripple, Cardano, Litecoin – kriptozombik, amik még évekig köztünk fognak kóborolni
A Bitcoin sikerén felbuzdulva számos önjelölt, „világmegváltó” blokklánc jelent meg a piacon a ’10-es évek elején. Azt hitték, képesek lesznek átvenni a vezető kriptovaluta helyét, ennek ellenére a legtöbbjük teljesítménye inkább csúfos kudarcként értékelhető. Célkitűzéseiket nem teljesítették, sokuk mégis több milliárd dolláros piaci kapitalizációval rendelkezik még ma is. Jelenleg csaknem 50 olyan kriptopénz létezik, amelynek összértéke meghaladja az egymilliárd dollárt. A Forbes szerint ezek közül legalább 20 funkcionális zombinak számít.
A CoinGecko adatbázisa 2024 májusában már több mint 14 000 kriptovalutát tart nyilván. A legtöbbjük értelemszerűen csak spekulatív eszköznek számít, valódi mögöttes érték nélkül. A lista alján tengődőkről komolyabb utánajárás nélkül is meg lehet állapítani haszontalanságukat, de mi a helyzet azokkal a kriptovalutákkal, amelyek a múltban több milliárd dolláros piaci szeletet hasítottak, ma azonban már főként csak a körülöttük lévő hájpból (vagy még abból sem) táplálkoznak?
A kriptozombik legnagyobbika
A Forbes első ilyen példaként az XRP-kibocsátó Ripple Labst említi, amely nem kisebb céllal vágott bele a blokkláncbizniszbe, mint hogy teljesen új szabványt alkosson meg a bankok közötti elszámolásokra. A Jed McCaleb, Arthur Britto és David Schwartz által 2012-ben létrehozott projekt korábban még a nagy bankok érdeklődését is felkeltette. Az elindulását követő első évtizedben többek között a Bank of America és a Banco Santander is csatlakozott az új hálózat tesztelésére.
A globális pénzmozgások oroszlánrészét viszont még mindig a SWIFT kezeli, és mostanra kevesen gondolják úgy, hogy a Ripple-nek bármikor is sikerülhet átvenni a helyét. Az XRP piaci kapitalizációja ennek ellenére 36 milliárd dollár, amellyel a hatodik legnagyobb kriptovalutaként tetszeleghet. A Forbes szerint az XRP mára egy kriptozombivá vált: bár továbbra is aktívan kereskednek vele, és napi kétmilliárd dolláros forgalmat generál, célja beteljesületlen maradt. Ráadásul nemcsak hogy nem sikerült bedöntenie a SWIFT-et, még a kriptoiparban is számos jól szereplő kihívója akadt. A nemzetközi fizetések elszámolására már számos hatékony blokklánc létezik, a stabilcoinokban való fizetésnek köszönhetően pedig az árfolyamkockázattal sem kell foglalkozni.
Az idők végezetéig is elkóborolgatnak
Arra mégsem lehet számítani, hogy az XRP belátható időn belül megszűnne létezni. A projekt jelenleg több milliárd dolláron ül, alkalmazottainak száma pedig 900-ra tehető. Ezzel az alappal még évekig el tudnak lenni anélkül, hogy bármi hozzáadott értéket teremtenének. A Ripple ráadásul továbbra is folytat pilot programokat, ezekben főként fejlődő országok jegybankjai vesznek részt.
A fennmaradáshoz az is nagyban hozzájárul, hogy a digitális eszközök világában a kriptovállalatoknak nem kell törődniük azokkal a problémákkal, amelyek rendszeresen gyötrik hagyományos társaikat. Nincsenek részvényesek vagy pénzügyi beszámolókért kopogtató szabályozók. Amíg a spekuláns befektetőknek lesz kedvük orosz rulettezni, addig a kriptozombik is békésen ellesznek a maguk világában.
A Ripple által megtett út a legtöbb zombiprojekt esetében – kisebb nagyobb eltéréssel – ugyanaz. Közös bennük, hogy nagy célokat fogalmaztak meg, rengeteg pénzt gyűjtöttek össze, mégsem sikerült átütő eredményt elérniük. A mai felhasználóikat ez kicsit sem izgatja, nekik bőven elég, hogy van elég ember, aki hajlandó megvásárolni a coinokat és kereskedni a kriptoeszközökkel.
Hard forkok és Ethereum-gyilkosok
A Forbes értékelése szerint a zombiblokkláncok két kategóriába sorolhatók: vagy egy korai blokklánc hard forkjai, vagy pedig azok közvetlen kihívóiként jöttek létre. Ez előbbi kategóriába tartozik a Bitcoin SV vagy az Ethereum Classic. A másik csoport főként az Ethereum helyét kívánja folyamatosan átvenni, és olyan projektek szerepelnek benne, mint a Cardano vagy az Algorand. Ezekre rendszerint „Ethereum-gyilkosként” hivatkoznak a rajongóik, bár a virtuális számítógép pozíciója továbbra is rendíthetetlennek tűnik.
A hard forkból létrejött kriptoprojektek története akkor kezdődik, amikor egy közösség válaszút elé érkezik. Ilyen volt többek között a Bitcoin SV esete is. A Bitcoin-fejlesztők körében komoly vita éleződött ki, amikor arra a kérdésre kellett választ adni, hogy Bitcoin fejlesztését mint értéktároló vagy mint értéktovábbító kell-e folytatni. A kettő azért sem tud egymás mellett létezni, mert egy komoly, minden központi hatalomtól független értéktárolónak ára van: bányászok tízezreit kell eltartania, akik cserébe gondoskodnak annak biztonságáról. Ezt az árat – a blokkjutalmak folyamatos csökkentése miatt – akkor kell megfizetni, amikor a felhasználók interakcióba lépnek a blokklánccal, vagyis amikor utalást hajtanak végre a hálózaton.
A tábor egyik fele a mainstream álláspontot képviselte, és az értéktárolást helyezte előtérbe. A másik csoport Satoshi vízójában hitt: Nakamoto a Bitcoin fehér könyvében a kriptopénzt fizetőeszközként képzelte el. Így jött létre a Bitcoin SV, ahol az SV a „Satoshi Víziója” rövidítése. A projekt – bár célkitűzései racionálisan megállják a helyüket – elkövette azt a hibát, hogy Craig Wright-ot ismerte el a Bitcoin megalkotójaként. Ez komoly ellenszenvet váltott ki a közösségből, a blokklánc piaci értéke viszont még így is 1,6 milliárd dollárra tehető.
Ígéretes projektnek indult, elfordultak tőle a felhasználók
Az olcsó és gyors kriptotranzakciók mellett tette le a voksát a Litecoin is, amelyet 2011-ben indítottak el, és gyakorlatilag a Bitcoin lekoppintásából született. A Charlie Lee által indított blokklánc körüli hájp a múlt évtizedben többször is fellángolt, az utóbbi időben azonban ritkán hallani a projekt felől. Legnagyobb előnye, hogy a Bitcoinnál lényegesen olcsóbb, filléres fizetéseket lehet rajta megvalósítani, négyszer gyorsabban. A nyílt forráskódú projektnek havonta nagyjából 74 aktív fejlesztője van, szemben a Bitcoin 1000 fős, és az Ethereum több mint 7000 fős fejlesztői gárdájával. A Bitcoin SV-hez hasonlóan azonban a Litecoin is főként a közösségi ellenszenvnek köszönheti, hogy zombivá változott. A Litecoin – bár gyors és olcsó –, mégis szinte alig akad ember, aki arra használná, amire való.
A két blokklánc nem amiatt vált zombivá, mert használhatatlanok lennének vagy ne lennének képesek a leírt funkcionalitások szerint működni. Esetükben inkább a mögöttük lévő közösség vagy alapítvány ellentmondásos lépéseik vezettek ahhoz, hogy felhasználóik elfordultak tőlük. Illetve még egy ok: be kellett látni, hogy a kriptovalutákat a legtöbben valóban nem értéktovábbításra használják. Még ha ez is a helyzet, arra vagy a Lightning Networkot vagy pedig az olcsón utalható stabilcoinokat veszik igénybe a felhasználók.
Gyilkosok, fegyver nélkül
A kriptozombik másik nagy csoportját az Ethereum-kihívók alkotják. Ezek közül az egyik legismertebb a Tezos, amely 2017-es ICO-ja során 230 millió dollárt gyűjtött össze, jelenlegi piaci kapitalizációja pedig 1,2 milliárd dollár. Naponta 130.000 tranzakciót bonyolítanak le rajta, szemben az Ethereum 1,2 milliós kihasználtságával. Nem tűnik úgy, hogy bármikor is képes lenne kiütni a ringből vetélytársát.
Egyes kriptovaluták szinte csak a mögöttes hájpnak köszönhetik a népszerűségüket. A Cardano tipikusan ilyen eset, amelynek társalapítója, Charles Hoskinson 2017-ben éles összeütközésbe keveredett az Ethereum-társalapító Vitalik Buterinnel. Hoskinson kétségkívül egy érdekes figura. Wyomingban egy 4,5 ezer hektáros ranccsal rendelkezik, támogatja az önjelölt földönkívüli-vadászokat, nemrég pedig egy öregedésgátló és regeneratív gyógyászati központot nyitott Gilette városában. A legnagyobb gond a szavahihetőségével van: korábban azt állította, hogy kidobták a Coloradói Egyetem matematikai PhD-programjából, az egyetem szerint viszont hősünk még az alapképzést sem végezte el.
Van-e értelme az altcoinoknak?
A felsorolt kriptozombik csak néhány példa a több mint 10 ezer közül. A Bitcoin-maximalista vélemény szerint ráadásul a Bitcoinon kívül valójában minden más kriptovaluta haszontalan. Csabai Csaba, a magyar Vigiler kriptoplatform vezetője ezt így foglalta össze a Variance HUN Telegram-csatornán:
„A mai napig nem tudok a Bitcoinon kívül olyan más láncot megnevezni, aminek lenne olyan utilityje, aminek egyetlen célja nem az adott hálózat létjogosultságának bizonyítása lenne. Erre talán a legjobb példa az Ethereum, amin, ha megnézzük a top eth burner leaderbordot, akkor kivétel nélkül olyan alkalmazásokat látunk (Uniswap, Metamask swap router, 1inch, stb.) amiknek a felhasználási értékét az adja, hogy 5 percenként launchol a láncon egy újabb »scam« NFT vagy token.”
Aki a leírtak alapján egyből shortolásra adná a fejét, annak van egy rossz hírünk. A zombirprojektek minden bizonnyal még évekig körülöttünk fognak kóborolni. A legbölcsebb döntés, ha nem tekintünk rájuk hosszú távú befektetésként, és belátjuk: a piaci spekuláció gyakran erősebb hajtóerő tud lenni egy-egy kriptovaluta esetében, mint a valódi felhasználási lehetősége vagy a benne rejlő érték.
