Mi történne, ha nem lenne Bitcoin és blokklánc?

Mi történne, ha nem lenne Bitcoin?

Ha feltesszük ezt a kérdést magunknak, akkor több lehetséges választ is adhatunk. Egy azonban biztos, hogy a blokklánc akkor is ott lenne az opciók között, ha nem lenne Bitcoin, mert mára a blokklánc az internet fejlődésének egy teljesen logikus következménye.

Azonban az is egyértelművé vált, hogy a bitcoin és a blokklánc szorosan kapcsolódnak egymáshoz. A blokklánc ugyanis egy olyan szoftver protokoll, amely a kriptovaluták megteremtéséhez az alapokat adta, és nem működne az internet nélkül.

Ha a címben lévő kérdésre egy átfogó választ szeretnénk adni, akkor erre a legjobb mód, ha összeszedjük a blokklánc összes pozitív előnyét. Viszont itt még érdemes kiemelni, hogy a blokklánc létezésének még mindig csak a korai fázisában vagyunk, és még senki sem láthatja a technológia teljes potenciálját.

Ki alkotta meg az első blokkláncot?

Erre az egyértelmű válasz a Satoshi Nakamoto néven publikáló személy vagy személyek csoportja. Ez a név mára a bitcoin szinonimájává vált. Ugyanis ők voltak az elsők, akik megépítették az első publikus tranzakciós főkönyvet a bitcoin kriptovalutának. Ez egy nyitott megosztott főkönyv, amely a két fél közötti tranzakciókat rögzíti hatékony, igazolható és permanens módon. Ez a tulajdonság ideális technológiává teszi a pénzügyi szolgáltatások részére. Egyszerűen megfogalmazva: “A blokklánc a megfelelő megoldás arra, hogy biztonságosan transzferáljunk olyan eszközöket mint a pénz, vagyon, szerződések, anélkül, hogy harmadik feles közvetítőknek, mint a bank és a kormányzat bele kellene avatkozni a folyamatba.

Miért alkották meg a blokkláncot?

Az a vágy, hogy mindenfajta harmadik fél közvetítőket kihagyjanak a pénzügyi folyamatokból, a 2007-es globális pénzügyi válság hatására erősödött fel. Ekkor az általános vélemény 2008-ban hirtelen 180 fokos fordulatot vett. A korábban tisztelt bankok és a nagy pénzügyi intézmények páriává váltak.

Vannak olyan álláspontok is, hogyha a bankok nem bénították volna meg szinte teljesen a fejlett világot a válság idején, akkor valami más ‘nagy eseményre’ kellett volna várni, ami megadta volna az indokot a fejlesztőknek arra, hogy megalkossák a blokkláncot. Így viszont ez a 2008-as pénzügyi válság volt a katalizátora a kriptovilág megszületésének.

Addig az időpontig a bankok töltötték be a közvetítő szerepet az ügyfelek között, akik pénzt akartak küldeni egymásnak. A pénzügyi összeomlás felszínre hozta mindenki számára, hogy a bankok működése nem transzparens, mert központosított rendszerként működik, amit túlfizetett kapzsi emberek irányítanak. Ekkor merült fel mindenkiben a kérdés, hogy kiben lehet megbízni, ha már a bankokban sem?

A válasz a kérdésre a blokklánc felemelkedésével fogalmazódott meg, ami egy decentralizált és bizalommentes technológia, ugyanis nem kell bízni senkiben, mert az egész színtiszta matematika, és a számok sohasem hazudnak. A decentralizáció ezenkívül a kulcsa az egész blokkláncnak. Ahelyett, hogy egy egyedüli entitás irányítaná, a blokkláncot egy számítógépes hálózat üzemelteti, ahol nincs egy központi irányító testület sem.

Már megint esik!? Profitálj a zuhanásból is Bitcoin és Ether opciók kereskedésével!

fintech

A fintech születése a blokklánc hatására

Miközben a bitcoin és a többi feltörekvő kriptovaluta izgalmas témává vált, addig a bankárok mint a JP Morgan vezér Jamie Dimon nyíltan becsmérelte, a nagy befektető Warren Buffet a kriptókat pedig egyenesen ‘patkányméregnek’ nevezte.

Azonban voltak olyan pénzügyi területről érkezők is, akik felismerték a kriptók erejét. Max Keiser és a többi kriptohívő megalkották az első kriptókat támogató közösségeket, akik először még csak cypherpunkokból és szabadelvű programozókból álltak.

Miközben a kriptók egyre jobban beépültek a mindennapi életbe, közben a fintech is feltűnt a horizonton. A fintech – ami a financial technologies (pénzügyi technológiák) rövidítése, megmutatta, hogyan lehet kiaknázni a blokklánc nyújtotta előnyöket a fogyasztók és az üzleti körök javára a hatékony pénzügyi tranzaktálás érdekében. Az olyan cégek megjelenése, mint a Transferwise és a Revolut a nagy banki monopóliumokat kezdte el fenyegetni. Mivel a bankok komplex és sokszor elavult banki rendszerekkel rendelkeznek, egyszerűen nem tudják felvenni a versenyt az olyan platformmegoldásokkal, amik azonnali és nemzetközi átutalásokat és kereskedéseket képesek nyújtani az ügyfeleiknek.

A neobankok mobil világa

Ennek megfelelően a fintech cégek a retail banki szektorban értek el erős pozíciókat. A blokklánc tette lehetővé a neobankok megjelenését is, amik tipikusan csak digitális bankként működnek, és a szolgáltatásokat az ügyfelek a mobileszközök applikációin keresztül érik el.

A Medici által publikált jelentés szerint 2019-ben a neobankoknak ugyanolyan hatása van a banki szektorra mint a kvantumteóriának volt a realitáselméletre. Ez magyarázza azt is, hogy neobankok azért értek el sikereket, mert rögtön tudnak reagálni az ügyfeleik igényeire. Megoldásokat kínálnak a pénzügyi tanácsadás, a bankolás és a befektetés területén, mindezt élményekben gazdag módon.

A neobankok Európában, különösen az Egyesült Királyságban terjedtek el, és olyan cégek tartoznak ide mint az Atom Bank, Tandem Bank, Monzo, Starling Bank, Revolut, és N26.

Azonban pont a fejlődő világ az a terület, ahol a blokklánc alapú banki szolgáltatásoknak lehet potenciálisan a legnagyobb hatása. Világszerte több mint 1.7 milliárd felnőtt ember nem fér hozzá a banki szolgáltatásokhoz. Azonban a kétharmaduknak van mobiltelefonja, és pont ez teszi attraktívvá a digitális banki megoldásokat.

A Network International fehér dokumentuma szerint:

“Afrika GDP-jének mindössze 5%-ának megfelelő pénzmennyiséget fogadnak el bankkártyaterminálokon keresztül, más fejlettebb országokban ez 30% körül alakul. Van tehát tér a bankkártyák fejlődése előtt, de valószínűleg Afrika népességének nagyobb része rögtön a digitális bankolás felé fordul“, összegezte Andrew Key, a Network International Afrika divíziójának a vezetője.

ECB

Nincs blokklánc?

Habár eddig a blokklánc a pénzügyi szektorban ért el számottevő sikereket, nem ez az egyetlen szektor, ahol a hatása érződik. Az orvosi és egészségügyi nyilvántartások, a szerződésekhez kapcsolódó jogi dokumentumok, a vagyoni elemek tokenizálása mind kiváló példái a blokklánc felhasználásának.

Összegzésképpen, ha nem lenne blokklánc, nem létezne a fintech, neobankolás, okosszerződések és a technológia felhasználásának számtalan egyéb módja. Talán a legfontosabb, hogy nem állna rendelkezésre a decentralizált rendszer demokráciája, ahol nincs szükség bizalomra a rendszer működéséhez. Mindez nem létezne, ha nem alkották volna meg a bitcoint.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.